A Belső-Somogyban megbújó Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk egyik növényritkasága, az aldrovanda. A szubtrópusi eredetű, rovaremésztő hínárnövény összecsukható levélkéivel apró vízi szervezeteket ejt csapdába.
Az aldrovanda kis levélkéi kagylókhoz hasonlítható formájúak, összecsukhatóak. Az apró vízi szervezeteket ezzel a csapdával fogja meg: érintésre a levéllemezke összezáródik.
A fajt a Baláta-tóban az 1920-as években találta meg Boros Ádám a hazai lápok felmérésére során. A trianoni békeszerződéssel beszűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért a Tisza István Társaság kutatókat bízott meg a lápok hasznosítható tőzegvagyonának felmérésére.
Mivel a Baláta-tó kizárólag a csapadékból nyeri vízutánpótlását, az elmúlt évtizedek aszályos éveiben a tó többször is kiszáradt. Ezeket a periódusokat az aldrovanda az iszapban található képleteivel vészeli át. Amikor újra megtelik a tómeder, újra kifejlődnek, s egy-két csapadékos év után ismét tömegesen tenyésznek a hamar felmelegedő lápi vízben. Az aldrovanda létét nem veszélyezteti különösebb tényező, állományát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei folyamatosan nyomon követik.
A Baláta-tavat és környékét nemrégiben mi is bejártuk, a tóról és annak különleges élővilágáról szóló cikkünket a Turista Magazin júniusi számában találjátok.
Kapcsolódó cikkek:
Somogy megye páratlan lápvidéke-Baláta-tó
Ilyen a lombok között sétálni, Kaszón
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
