Korábban már sejtették, hogy egy parlagisaspár költ a hullámtérben, de most a fészket is sikerült beazonosítani.
A megfigyelés azért is érdekes, mert a hazai parlagi sasok alapvetően a középhegységi erdőkben, valamint az alföldi fasorokban, erdőfoltokban költenek – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján. A hullámtér meglehetősen szokatlan fészkelőhely a faj számára, ugyanakkor a nemzeti park munkatársa 2021 óta rendszeresen megfigyelte Körtvélyesi Holt-Tisza-parti fáiról felszálló öreg madarakat, valamint a nászrepülésük is látható volt a hullámtéri erdő fölött.
Annak ellenére, hogy a tavalyi évben még frissen kirepült fiatal madarakat is sikerült észlelni a körtvélyesi legelő gyepén, valamint a kissé délebbi Barci-rét kaszálóin, a fészkükről nem volt információ.
A napokban azonban egy nagyon látványos légi harcnak volt szemtanúja a nemzeti park munkatársa, Ladancsik Balázs:
A holtág fölé hajló nyárfán lévő fészek fölött az öreg parlagisaspár keményen támadott egy öreg rétisast, aki a 620 méterre lévő fészke felől igyekezett az elöntött hullámtéri legelő felé. Kicsivel később egy nyíltabb helyről sikerült lencsevégre kapni a fészek fölött őrjáratozó öreg parlagi sast.
Amennyiben a költési időszakban nem éri zavarás, két, esetleg három utód is kirepülhet a parlagi sas fészkéből. A költés sok esetben hiúsul meg, ugyanis a faj nagyon érzékeny az emberi jelenlétre (akár fél kilométeren kívül is), de például mezőgazdasági gépekre, járművek mozgására kevésbé. A madár hazai és külföldi állományában egyaránt hatalmas károkat okoznak az illegális mérgezések, a vadászat és egyéb veszélyeztető tényezők is, például áramütés vagy gázolás. A múlt században a hazai állomány majdnem eltűnt, de az elmúlt negyven évben – a szakemberek védelmi munkáinak és a faj alkalmazkodóképességének is köszönhetően – mintegy 400 költőpárra nőtt az állomány.
Azon felül, hogy a parlagi sas egy gyönyörű ragadozómadár, hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.
