A télen kialakuló lihogók környékén nemcsak a madarak, de a madarászok száma is megnő, hisz ezeken a helyeken kis területen egyszerre sok madár jelenik meg, és köztük olykor ritka madárfajok felbukkannak.
Lihogónak az álló, vagy csak lassan áramló vizeink jegesedése után kialakuló fagymentes vízfelületet nevezzük, amit a madarak mozgásukkal tartanak fenn, mivel lábaikkal keverik a vízfelszínt, így az nem képes megfagyni.
A madarászok nagy örömére ilyen esetekben több száz, néha ezernél is több egyed koncentrálódik a kifürdött területek környékén. A szabad vízfelületek megtartása fontos, hiszen télen a nagy folyóink és gyorsfolyású patakjaink mellett, csak ezek a lihogók nyújtanak védelmet vízimadarainknak a ragadozók elől. Ahogy a tél egyre jobban megmutatja zord arcát, madaraink élettere egyre beszűkül, így igazán kuriózumnak számító madárfajok is megjelenhetnek a lihogók környékén, az ornitológusok és az érdeklődők legnagyobb örömére.
Nagy a forgalom a lihogók környékén
Ez történt január közepén egy dél-zselici halastónál is, ahol egy tőkés récék, szárcsák, bütykös hattyúk által fenntartott lihogón egy tojó kis bukó tűnt fel. Ez a kistermetű réceféle Európa és Ázsia északi területeinek fenyőövében fészkel, de a telet délebbre tölti. Szórványosan a Kárpát-medencében is megjelenik, ahol főként a nagyobb folyóinkon, mint a Duna és a Dráva, vagy a Balatonon látható. Azonban, mint ez a megfigyelés is bizonyítja, időnként a kisebb tavakon is feltűnik. A kis bukó (Mergus albellus) Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Ritka vendég: egy tojó kis bukó az egyik dél-zselici halastónál
Forrás:Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
