Ritka vendég landolt egy mezőgyáni kertben

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép)
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2024. szeptember 11.

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.

Egy fiatal haris nézett vissza rá, ami azért is különleges, mert ez a faj messzire elkerüli az embert, másrészt idén a környéken, a szárazság miatt nem észleltek fészkelő harisokat. Úgy tűnik azonban, hogy mégis volt sikeres költés, a madár pedig előrelátó volt, ha már úgy esett, hogy az emberekhez ment látogatóba, biztos, ami biztos, egy természetvédelmi őr kertjében landolt.

A fiatal madár harciasan védte magát az ugató házőrzővel szemben, így nem esett baja. Megtalálója a madarat védett természeti területen, egy számára ideálisnak tűnő, magasfüvű, zsombékoló élőhelyen engedte szabadon.

A haris a természetvédelem emblematikus faja, nem csupán ritkasága miatt, hanem azért is, mert a természeti értékek megóvását előtérbe helyező gyepgazdálkodás kulcsfaja

– írja a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja.

Magyarországon 500–1200 pár körüli a fészkelőállomány nagysága, de a harisok esetében párokról nem igazán lehet beszélni, a faj ugyanis poligám, költési időszakban több tojóval is összeáll.

A fészkelő harisok száma ingadozó, ugyanis nagyban befolyásolja azt az időjárás, csapadékosabb tavaszokon lehet számítani megjelenésére, amikor nagy területen találnak magasfüvű réteket, amelyek rejtekében költik ki és nevelik fiókáikat. A fészkek védelmét helyes kaszálási móddal, védőzónák kialakításával és kései kaszálással lehet biztosítani. Az országban legtöbb harist a Felső-Tisza-vidéken és a Bodrogközben találni.

Még több érdekes hír a Körös–Maros Nemzeti Parkból: ITT

Cikkajánló