Ritkán látható ragadozó fosztogat a Balatonnál

A madárra Szántód partjánál lettek figyelmesek, amely nagy sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
sonline.hu
2024. október 9.

A madárra Szántód partjánál lettek figyelmesek, amely nagy sebességgel támad a vízen halászó sirályokra, hogy elrabolja zsákmányukat.

A szántódi rév közelében vadászó ékfarkú halfarkast első alkalommal Borbély Krisztián figyelte meg szeptember 25-én, amely példány azóta nemcsak a helyi természetkedvelők, hanem a madarászok figyelmét is felkeltette – olvasható a sonline.hu-n. A vonuló döbbenetes vadászatait azóta többen is lencsevégre kapták.

Ez az érdekes nevű madár táplálékparazita, azaz más madarak által elfogott halakra pályázik. Addig zaklatja, űzi a sikeres halfogót, míg az el nem ejti a zsákmányt, vagy fel nem öklendezi azt, a halfarkas pedig ezután begyűjti az eledelt. A különleges, rendkívül gyors és fordulékony madár hazánkban nem túl gyakran látható.

A Balatonon kívül leginkább nagy folyóinkon és az alföldi halastavak környékén lehet őket megfigyelni, ahol sok a sirály és a csér – mondta el a portálnak Gál Szabolcs, a MME Nomenclator Bizottság titkára, és kiemelte, hogy az ékfarkú halfarkasok a sirályokhoz hasonlóan vizes területeken vonulnak át, és itt a Balatonnál, főleg az ősz elején van esélyünk rá, hogy meglássuk őket.

A régi magyar neve: „rablósirály”

Az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) közepes méretű madár, hossza 38-53 cm, szárnyfesztávolsága elérheti a 102-117 cm-t. Tollazata évszaktól függően változik: felnőtt példányai a költési időszakban világos alsótesttel és sötét felsőtesttel rendelkeznek, illetve hosszú, jellegzetesen hegyes farokkal. A fiatal egyedek barnásabbak, kevésbé kontrasztosak. Hosszú, karcsú szárnyaik segítik gyorsaságukat és manőverezőképességüket, amikor más madarak zsákmányát rabolják el.

Fészkelőhelyei Alaszkától kezdve Kanada sarkköri területein, Grönlandon és Észak-Európán át egészen Kelet-Szibériáig megtalálhatók. Tundrai tavak partján, szigeteken sokszor kisebb telepeket alkot, de előfordul, hogy valahol csak egy pár telepszik meg, és a fészekaljba legtöbbször csupán két tojást rak, amiken aztán a szülőpár mindkét tagja kotlik. Hosszútávú vonuló, a telet a déli féltekén, trópusi tengereken tölti. Magyarországon rendszeres átvonuló, kis számban többnyire nyár végén és ősszel látható. Az ékfarkú halfarkas hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

A jelenleg Szántód partjánál portyázó ragadozót a révállomás közelében lehet látni, de a tapasztalatok szerint a legjobb hely a megfigyelésre a kompról adódik, ahonnan testközelből csodálható a dankasirályokat üldöző vadász.

Cikkajánló