Az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint egyre jobban benépesítik a növények a világ legmagasabb hegycsúcsának, a Mount Everestnek a térségét és a Himalája hegységet. A 4150–6000 méteres magasságban már jelentősen növekedett a vegetáció.
A Global Change Biology folyóiratban megjelent publikációjukban az exeteri kutatók műholdas adatokat tanulmányozva mérték az erdőhatár (a magányos fák felső határa) és a hóhatár (ahol az év minden napján hó fedi a területet) között élő növények kiterjedését. Az amerikai űrkutatási hivatal Landsat műholdjai által 1993 ás 2018 között készített felvételek tanúsága szerint jelentősen növekedett a hóhatár alatti vegetáció a tengerszint feletti 4150 és 6000 méter közötti térségekben – írja az MTI.
A különböző magasságokban és helyszíneken eltérő mértékű a terjeszkedés, a legjelentősebbet az 5000-5500 méteres magasságban mutatták ki a kutatók
– olvasható az Exeteri Egyetem honlapján.
Az Everest (középen) és környezete a Landsat-5 műhold 2009-es felvételén
A szakemberek nem vizsgálták meg a változás okait, de felfedezéseik egybeesnek azzal a modellel, amely kimutatta, hogy a globális felmelegedés hatására a Himalája térségében mindenhol csökkent azon területek kiterjedése, ahol túl alacsony a hőmérséklet a növényi élet számára.
Sok kutatás készült a jégolvadásról a Himalája térségében, köztük egy olyan, amelyik kimutatta, hogy a jégveszteség megkettőződött 2000 és 2016 között.
„Fontos figyelemmel kísérni és megérteni a jégolvadást a nagy hegységrendszerekben, de a hóhatár alatti ökoszisztéma jóval nagyobb területet foglal el, mint az állandó hó és jég, és nagyon keveset tudunk erről az ökoszisztémáról, valamint arról, hogy az miként hat a vízellátásra” – nyilatkozta Karen Anderson, az egyetem környezeti és fenntarthatósági intézetének kutatója.
A csúcs a tibeti oldalról
