Meglehet, hogy az izzasztó kánikulában nem a dunai szigetek jutnak elsőként eszünkbe, ha hűsölésre gondolunk. Pedig a folyó közelsége és az ártéri ligeterdők hatalmas fáinak árnyéka tökéletes nyári lazulós hellyé avatja a szigeteket. Mutatunk néhány fővárosi és hozzá közeli helyszínt, ahová érdemes kiruccanni, ha strandolni, chillezni szeretnél a megunhatatlan Duna-parton.
Molnár-sziget, vadregényes vízi világ Budapest szívében
A Molnár-sziget a főváros legfiatalabb kerülete, Soroksár nyugati oldalán helyezkedik el; keleti és nyugati irányból egyaránt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág határolja (RSD), a keleti oldalon a kerület beépített területei, nyugat felől pedig Csepel található.
A RSD egyik legnagyobb szigete, mely nevét az egykor soroksári vizeken őrlő hajómalmokról kapta.
Ráckevei (Soroksári)-Duna a Gubacsi hídról
A molnár-szigeti hajómalmokba a gabonát, főként rozst, a soroksári sváb parasztok hozták, majd a kenyeret innen csónakokon szállították a fővárosba. Mára sajnos a szigeten egyetlen malom sem maradt fent. Az RSD részeként, illetve különleges növény- és állatvilága miatt védett Natura 2000-es terület. Nádasokkal sűrűn benőtt folyóágak, csendes földutak és fás-bokros részek találhatók a szigeten, ezért felkeresése remek kikapcsolódást kínál a családok számára.
Kicsit olyan, mintha kikanyarítottak volna egy darabot a Kis-Balaton legvadregényesebb részéből.
A Molnár-sziget mellékágában közel állóvízben evezhetünk
Szárazföldi úton Soroksárról a Meder utcai hídon közelíthető meg, de Csepelről komp (D-14-es jelzésű) is közlekedik a szigetre, melyen kerékpár szállítható. De ha kedvünk tartja, a Ráckevei (Soroksári)-Duna mellékágán körbe is evezhetjük a szigetet.
Palotai-sziget – Ártéri őserdő
A Palotai-sziget Budapest IV. kerületében található, és az Újpesti vasúti híd és a Rév utca között húzódik. Azok számára, akik még nem jártak itt, vagy soha nem hallottak erről a Duna-szigetről, érdemes elmondani, hogy már csak nevében sziget. A 20. század folyamán két komolyabb emberi beavatkozásnak köszönhetően mára félszigetté lett, és közvetlenül kapcsolódik az újpesti partszakaszhoz.
Az első drasztikus lépés az 1920-as évek elejére felépített Trianoni-gát, amely a pesti oldalon összeszűkítette a medret, és ezáltal a sziget északi részén erőteljes feliszapolódás indult meg. A második beavatkozás 1980-ban az Észak-Pesti Szennyvíztisztító létesítése volt, amely tulajdonképpen ketté is vágta a szigeten felnőtt ártéri erdőt egy déli és egy északi részre.
A Palotai-sziget 1999 óta helyi védelem alatt álló északi felét és déli végét egyaránt ártéri puhafás ligeterdő borítja.
Igazi ártéri őserdő, temérdek holtfával, ami ráadásul nem viseli rendszeres gazdálkodásnak még csak a nyomát sem. Különlegessége, hogy a parti részek nagy része kiépítetlen, a gátak hiánya miatt az árvizek is gyakran elöntik. A sziget a Megyeri rév és a vasúti híd irányából is megközelíthető, az értékes füzes-nyárfás ligeterdő belsejébe egy ösvény vezet.
Gödi-sziget – csigák, kagylók, rákok és madarak paradicsomi otthona
A fővárostól északra, a Duna váci ágán található Gödi-sziget – vagy ahogy a helyiek ismerik, Homoksziget – a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, és országos védettséget élvez. A sziget hossza erősen függ a vízállástól, általában nagyjából egy kilométer. Legnagyobb szélessége nem éri el a 100 métert, így egyedülálló Duna-közeli hangulatot nyújt a látogatóknak.
Az árvizek rendszeresen elöntik, de ha alacsony a vízállás, akkor bokáig érő vízben (van, hogy száraz lábbal) gázolhatunk át a kis Duna-ágon a Gödi-szigetre.
Nagy részét vadregényes ártéri erdő fedi, ahol legsűrűbben fehér fűz és fehér nyár magasodni fölénk.
A Gödi-sziget mellékága gazdag vízi élővilággal rendelkezik, amelyek között védett fajokat is találunk. Vízicsigák, folyamcsigák, folyami rákok, kecskerákok, szitakötők népesítik be, de borsókagylók és gömbkagylók is előfordulnak a mellékágban. A vízben élő kérészek közül figyelemre méltó a védett dunavirág jelenléte a szigeten.
A szigetet számos madárfaj tekinti biztonságos otthonának. Öt harkályfaj: a fekete harkály, a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a kis fakopáncs, valamint a zöld küllő is imádják a több száz éves nyárfákat és a kidőlt korhadt törzseket a vízpart mellett. A déli csúcsán homokos plázs található, amely nyáron kedvelt fürdőhely.
Helemba-sziget, egy csepp vadság
Ennek a kis földdarabnak az az egyik érdekessége, hogy nevét a közeli szlovákiai Helemba községről kapta, de közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, földrajzilag pedig a Visegrádi-hegység északnyugati nyúlványa, a Szamár-hegy és a Börzsöny Szlovákiába került része (Helembai-hegység) közötti Duna-szakaszon helyezkedik el.
A szigettől három kilométerre torkollik a Dunába a Garam, ami több hordalékszigetet alakított ki. Ezek közül a legnagyobb a Helemba-sziget, amely természetvédelmi és régészeti szempontból is rendkívüli.
Itt található a Dunakanyar egyetlen gémtelepe, de a szürke gém mellett olyan különleges madarak is fészkelnek, mint a kárókatona vagy időnként kabasólymok és jégmadár.
A sziget gazdag régészeti lelőhely is. Az ásatások során őskori földházak, középkori emlékek, egy kisebb Árpád-kori templom és a körülötte elterülő temető, egy érseki nyaraló alapjai, valamint gyümölcsöskert (valószínűleg barackos) nyomai kerültek elő. Jelenleg a Duna –Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartozik. A sziget hajóval közelíthető meg, így ha vízitúrát terveztek a Dunakanyarban, mindenképpen evezzetek arra!
Szigetcsúcs, Kisoroszi „tengerpartja”
A Szentendrei-sziget legészakibb csücske, a „szigetspicc” nem véletlenül a Dunakanyar egyik legszebb helyszíne. Ha balra felnézel, ott van fölötted Visegrád, ha jobbra nézel, Nagymaros és a Börzsöny. A szigetcsúcs szélén állva olyan érzése támad az embernek, mintha semmi más nem lenne a világon, csak a lába előtt kanyargó végtelen Duna.
Nincs hivatalosan kijelölt szabadstrandja, de a kavicsos-homokos vízparton nyaranként sokan napoznak, és a fürdés sem tilos. Fűz-nyár ligeterdő borítja, melynek öreg fái alatt kellemes pihenőhelyeket találhatunk.
Természetvédelmi terület, a Duna–Ipoly Nemzeti park működési területének része, Natura 2000 védett állat- és növényvilággal.
Egész évben szabadon látogatható, de szezonon kívül a (október 1 – április 30.) a kempingben a szolgáltatások szünetelnek. Kisorosziban a parkolás ingyenes, de a szigetcsúcsra vezető út elejétől az autóval történő behajtásért fizetni kell.
