A Dunántúl déli részén emelkedő Mecsek több szempontból is kiváló túraterep. A tájképi, geológiai, természeti értékekben egyaránt gazdag hegység bőven tartogat történelmi emlékeket is, köztük az erdő csendjében megbúvó legendás Márévárat, amit egy észak-mecseki kirándulás során vétek lenne kihagyni.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a sok száz évet megélt, hányattatott sorsú Márévár ódon falai a Mecsek legérdekesebb látnivalói közé tartoznak, habár a turisták többsége valószínűleg nem sorolná a hegység top 10 kihagyhatatlan attrakciója közé.
Ez csupán azért lehetséges, mert ezen a vidéken tényleg számtalan nagyszerű és ritka természeti és kulturális értéket találunk, tehát igen szoros a verseny a mecseki látnivalók terén. A hegység északi részén járva viszont mindenképp érdemes felkeresni a helyenként szurdokszerű és nyugalmat árasztó Vár-völgyet, illetve a meredek partfalon álló Márévárat, amelyet jellegzetes formája és érdekes történelme tesz egyedivé.
A völgy felé néző oldalon találjuk a bejáratot
Magyaregregy határában járunk. Innen nyílik a hangulatos Vár-völgy, ami délkeleti irányban vág be a Mecsek vadregényes belsejébe. A hegységet átszelő Dél-Dunántúli Piros túra is ennek a völgyszorosnak az oldalában vezet, érintve ezt a kevésbé ismert középkori erősséget. A vár alatti parkolóig akár autóval is mehetünk, ahonnan egy 25 perces sétával lehet felérni a Márévár lombokkal körbevett falaihoz, ahol a régészeti feltárások szerint már a római időkben is őrtorony állt.
Kilátás a bejárattól a Vár-völgy és a Cigány-hegy felé
Sokat látott falak
A hajdani lovagvár keletkezéséről keveset tudunk. Feltehetőleg a 13. században, a tatárjárás után emelték. Első írásos említése 1316-ból származik „Castrum Mare-ként", amikor Károly Róbert Bogár Istvánnak adományozta. A magát „Máréi”-nak (Mareus, Máréi, Máriássy) nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday család kezére került, majd a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között kitört áldatlan belháborúban többször is gazdát cserélt.
A kezdetben gótikus stílusú, szabálytalan, ötszögű építményt Várday Ferenc, a humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává.
Nem sokkal később (1543-ban) viszont harc nélkül a törökök kezére került. Hadászati jelentőségét ezután sem vesztette el teljesen, 72 fős helyőrség állomásozott benne, és külső falakat is emeltek a meglévőek köré. A hódoltság északabbra tolódása viszont idővel a vár sorsát megpecsételte, falai pusztulásnak indultak, és később már csupán romként, a pécsi püspök birtokaként említik az okiratok.
Várudvar a gyilokjáró tövéből nézve
Az évszázadokon keresztül pusztuló, elhordott falak még a múlt században is átéltek egy ostromot. 1956-ban a Vár-völgyből egy orosz tank tüzelt a romos falak mögött megbúvó „Mecseki láthatatlanoknak” nevezett szabadságharcosokra. A 17 fiatalból ketten az életüket vesztették, amire a várfalra függesztett tábla is emlékeztet.
A helyreállított belső épület a jövőben sokféle funkciónak adhat otthont
A legenda szerint a vár urát, Máré vitézt háborúba szólította a király. Szép feleségét a várban hagyta, aki sok éven keresztül hiába várta haza hitvesét, hírt sem hallott felőle. A bánatos asszonyt előszeretettel látogatta a szomszéd vár ura, Miklós vitéz. A románc gyümölcse egy kislány lett, és ezt látva a hazatérő Máré éktelen haragra gerjed. A gyermeket tömlöcbe vetette, ágyúival pedig szétlövette a szomszédos várat, melynek romja között pusztult el az asszony és Miklós vitéz is. A feleség közvetlenül a halála előtt még megátkozta lányát a születéséért. A monda szerint az átokkal sújtott leány azóta is a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben, piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgy patakjában fürdik, és fésüli hosszú haját. Csak az a vadász szabadíthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár, és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát.
A belső épület alsó szintjén
A sokáig csak pusztuló falakat a 60-as években kezdték renoválni. Helyet kapott itt egy helytörténeti kiállítás, otthont adott a turistáknak, több éven át ezrek által látogatott várfesztiválokat rendeztek itt, majd a vár újból hanyatlásnak indult. Egészen 2019 májusáig kellett várni, hogy az erősség újra megnyissa kapuit, ekkor már a Magyaregregy Önkormányzata üzemeltetésében.
Kilátás Magyaregregyre
Nem túl nagy, de egyedi
Márévár fehérlő falait hamar körbe lehet járni, és a felújított, visszaépített belső részek sem tartogatnak túl sok részletet. A földszinten bemehetünk egy kis boltíves terembe, beleshetünk a pincébe, felmehetünk a gyilokjáróra, ahonnan a lombok közé zárt erősség panorámáját és egyedi hangulatát tapasztalhatjuk meg, kihelyezett táblákon olvashatunk a vár történelméről, valamint egy-két kiadványt és képeslapot is vásárolhatunk a várkapitánytól. További információk a jegyárakról és a nyitvatartásról ide kattintva érhető el.
Kisebb emléktárgyakat is vásárolhatunk
A cikk először 2020 szeptemberében jelent meg.
