A Börzsöny keleti végein álló nógrádi vár romjaiban közel ezer év történelme sűrűsödik össze. De nemcsak a várak és a történelem szerelmeseinek érdemes ide eljönni, a romoktól ugyanis gyönyörű panoráma tárul a látogatók elé.
Egy kis lépésre vagyunk a Dunakanyartól, s ahogy Nógrád felé haladunk a 2-es úton, mintha egyszer csak egy tér-idő alagútba keverednénk. A tábla tanúsága szerint ugyanis Nógrád vármegyében járunk, mi pedig épp annak székhelyére tartunk. Na, nem a mostanira, hanem a századokkal ezelőttire, Nógrádba, amely nagy múltját maga mögött hagyva ma már csak egy kedves kis falucska, közepén a romjaiban megmaradt várral.
Az olaszbástya alatt a Millecentenáriumi emlékmű áll a magyar honfoglaló vezérek kopjafáival.
Vár, szép kilátással
A vár már messziről jól látható, hisz a környezetéből vagy hatvan méterrel kimagasodó Vár-hegyen áll, ami egy 18-20 millió évvel ezelőtti vulkáni működés során jött létre. A hegy lábánál egy parkolót alakítottak ki, onnan pár perces sétával lehet feljutni a várba. A romjaiban is megkapó látványt nyújtó nógrádi vár egy 6-700 méter hosszú, 2-300 méter széles fennsíkon áll.
Nemcsak a romok miatt érdemes ide feljönni, mert egészen pazar kilátásban lehet részünk fentről a falura és a Börzsöny közelben magasodó zordon hegyeire is.
Ahogy innen körülnézünk, nem is kérdés, hogy miért pont itt emeltek várat elődeink. A környezetéből kiemelkedő magaslat jól védhető és tetejéről remekül szemmel lehet tartani a környéket. Hogy egészen pontosan mikor épült a vár, azt nem lehet tudni. Feltételezik, hogy a 10-11. század fordulója körül már bizonyára állt. Ami biztos, hogy Anonymus a 13. századi Gesta Hungarorumban már ír róla. "Ugyanabban az időben Árpád vezér... sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig.”
Istvántól Mátyásig
István király uralkodása alatt a kialakuló vármegyerendszer részeként Nógrád ispáni vár lett, majd 1284-ben a váci püspökséghez került. Elképzelhető, hogy nógrádi ispánság korábbi központja nem itt volt, és erre utal a szláv eredetű Novi grad, azaz Újvár név is, amelyből az idők során Nógrád lett.
A belső vár maradványai a háromemeletes öregtorony romjával
A romok között sétálva nem igazán látom lelki szemeim előtt azt, milyen is lehetett ez a vár fénykorában. Az internet persze most is segít, jó kis rajzokat és látványvideókat is találni arról, milyen lehetett hajdan az erősség. Az alábbi videóban 3:27-nél van egy csúszka, ami szemléletesen mutatja, hogy a vár ma látható falai, bástyái a 17. századi épület mely részén voltak.
A szabálytalan alaprajzú vár két részből, egy külső és belső várból állt. A belső vár átmérője kb. 50x30 m, a külső váré kb. 140x90 m volt. A korai vár a tatárjárás alatt komoly károkat szenvedett. Az 1450-es években a husziták támadásától tartva megerősítették, majd Mátyás király uralkodása idején bővítették is. Ekkor Báthory Miklós püspök felügyelte a várban zajló építkezéseket. Ekkor jött létre a reneszánsz stílusú vár az öregtoronnyal és vették körbe a belső várat egy mély árokkal.
Ilyennek látta a nógrádi várat Matthaeus Merian 1625-ben
Forrás: Wikipédia
Több mint 70 év török kézen
1544-ben a vár török kézre került, és ötven évig ott is maradt. A törökök jelentős erődítési munkálatokat végeztek a váron, ehhez a márianosztrai pálos kolostor köveit is felhasználták. A várőrség létszáma fokozatosan nőtt, 1590-ben már 400 fő állomásozott itt. A törököktől csak 1594-ben sikerült visszafoglalni a várat, amely 1663-ig itt volt a váci püspökség székhelye. Bár ez csak névleges székhely volt, a püspökök nem nagyon tartózkodtak itt.
A rondella a 90-es években kapott tetőt
1663-ban a törökök újra elfoglalták a várat. Evlia Cselebi török utazó akkoriban így írt Nógrádról: "E várnak környékét négyfelől egy ágyúlövésnyi távolságra alacsony földek képezik s a mélyebb helyeken mind viruló rétek vannak. Azonban a vár maga egy síkság közepén az ég csúcsáig felérő magaslaton a kékes felhőkbe nyúlik fel s egy tojáshoz hasonló csúcsos vörös sziklán, faragott kőből készült erődítmény, mely mindenfelé híres.”
Sok még a kérdőjel
1685 augusztusában villámcsapás miatt kigyulladt az öregtoronyban található lőporraktár, a törökök pedig elhagyták a rommá vált erősséget. Így került később a kurucok kezére, akik gondolkodtak a megerősítésén és lerombolásán is, végül a császári seregek közeledtére ez utóbbi mellett döntöttek. A romokat a környékbeli lakosság hordta szét, míg Peitler Antal váci püspök egy szerződést nem kötött a helyiekkel arról, hogy a romok körüli legelőket használhatják, de a romokat az egyházi uradalom tulajdonaként azután érintetlenül kell hagyniuk.
1949-ben rövid ásatás folyt a várban, akkor találták meg többek között a belső vár kapujának szemöldökövét és Báthory Miklós 1483-ban készült díszes, vörös márvány emléktábláját.
Később felkerült egy másik emléktábla is a romokra, Széchenyi István 1832-es látogatásának emlékére, aki Vácról gyalogolt el idáig.
A 90-es években a vár maradványait kiegészítették az új olaszbástyával, és akkor kapott védőtetőt a kerek rondella is. Legutóbb 2018-ban folytak ásatások a területen, de sok még a kérdőjel és a fehér folt a vár múltjával kapcsolatban, amelyre csak alaposabb feltárások után kaphatnánk válaszokat.
