A dél-budai Rupp-hegy szinte észrevétlenül húzódik meg környékbeli, jóval híresebb társai mellett, pedig semmi oka a szerénységre, hisz botanikai szempontból ez az alig 8 hektáros hegy a főváros egyik legértékesebb területe.
A Sas-hegy, a Gellért-hegy vagy a Széchenyi-hegy jól ismert nevek, de a Rupp-hegyről lényegesen kevesebbszer hallunk. A Budapest határán, Gazdagrét és Budaörs között található magaslat a Csíki-hegyek legkeletibb tagja. Zárványként zöldell a kertes házak gyűrűjében, teljesen körbe van építve, innen nézve csoda, hogy egyáltalán megmaradhatott.
Rupp-hegy a Pösingermajorban
Ez itt egyébként a XI. kerület Pösingermajor városrésze, amely fura nevét arról a hajdani majorságról kapta, amit Bösinger (Pösinger) Ferenc Ignác gyógyszerész, később budai polgármester létesített a közeli Kakukk-hegy lejtőjén. Ő alapította 1687-ben Az Arany Egyszarvúhoz nevű patikát a budai Dísz téren, ami a török kiűzése után az első gyógyszertár volt. Később átnevezték Arany Sas Patikára, az épületben ma patikamúzeum működik.
A tanösvény hat állomáson mesél a Rupp-hegy történetéről, élővilágáról és a főváros védett területeiről
A Rupp-hegyet egy kis tanösvényen járhatjuk be, ami az Örkény István utcától indul, közel a 8E jelzésű busz megállóihoz. A hegy nevét Rupp György terménykereskedőről kapta, akinek birtokához tartozott ez a terület a 19. században. Rupp György vagyonos ember volt, nagy múltú polgári família sarja, aki az 1873-as adójegyzék szerint Budapest egyik legnagyobb adófizetője volt.
A piros négyzetről egy idő után áttérünk a piros háromszögre, ami felvisz a hegy (igazából domb) tetejére
Elképesztő fajgazdagság
A hegy fő kőzetalkotója a dolomit, tetején fajgazdag sziklagyepek és lejtősztyepprétek alakultak ki, és maradtak meg máig.
A hegyen található védett növények száma 40 körül van, az itt megtalált fajok összlétszáma pedig a 400-at is meghaladja, és ezzel a Rupp-hegy a főváros egyik legtermészetesebb állapotú élőhelyének tekinthető.
Tavasszal az erdőkben orchideák virágoznak, fent a gyepeken leánykökörcsin, törpe nőszirom vagy a fürtös homokliliom bontja szirmait. Ilyenkor ősszel persze már kevés virágot látunk, de a nőszirmok levelei még most is láthatók. A vajszínű ördögszem viszont most virágzik, s bár nem védett, bájos virága a kora ősznek.
Július és szeptember között virágzik a vajszínű ördögszem, ilyenkor még bőven találkozhatunk vele
A Rupp-hegy állatvilága – főleg rovar-, hüllő- és madárvilága – is gazdag, különösen a terület méreteihez viszonyítva. A hegy természeti értékeit már a 40-es években felfedezték, de csak 1977-ben lett helyi jelentőségű védett terület.
Fenn a Rupp-hegy tetején
A tanösvény tábláin is felhívják a figyelmet arra, hogy az értékes növényzet megóvása érdekében maradjunk a kijelölt ösvényen. Sok helyen látni szalaggal elzárt részeket is, ezeket vegyük komolyan, ne akarjunk ezeken a jelöletlen kis utakon mászkálni.
Piktortéglaüregeket is rejt a hegy
A hegy tetején egy zászló lobog, és fentről, ha nem is 360 fokban, de azért 200-ban élvezhetjük a panorámát. Nem messze a Tétényi-fennsík látszik, tetején a jellegzetes alakú víztoronnyal, előttünk a gazdagréti lakótelep házai, kicsit távolabb a MOL-torony magasodik, és Dél-Pest folyik össze egy nagy masszává a szikrázó napsütésben.
Kilátás fentről. Előtérben a gazdagréti lakótelep, a mindenhonnan látszó MOL-torony és Dél-Pest, ameddig a szem ellát
A hegyen emberi kéz alkotta érdekességek is vannak. A tanösvény elején egy háborús lőszerraktárat rejt az erdő, a hegy oldalában pedig több piktortéglaüreget is mélyítettek. Ilyen üregeket a környék más hegyein is láthatunk.
Ezekből az üregekből nyerték ki az 1880-as évektől az 1950-es évekig a „budai földnek” nevezett festékföldet, amit szobafestők használtak.
A hidrotermális hatásokra elbomlott budai márgából keletkezett fehér és okkersárga agyagot a festékhez keverték adalékanyagként, mert így a festéket hatékonyabban lehetett felvinni vályogfelületekre. A kibányászott agyagot tégla alakúvá formálták, a napon megszárították és így árulták.
A Rupp-hegyet leginkább a környékbeliek látogatják, a tanösvényt egy félórás sétával be lehet járni, de a hegyet egy hosszabb túrára is felfűzhetjük.
Megközelítés:
A Rupp-hegyi tanösvény kezdőpontját legkönnyebben a 8E jelzésű busszal érhetjük el. Az Irhás-árok nevű megállónál kell leszállni. A Törökbálinti úton, majd az Ördögorom úton haladjunk és kövessük a piros négyzet jelzést, 5 perc alatt odaérünk a hegy lábához. A Google-útvonaltervező egy kicsivel hosszabb (13 perces) utat javasol a megállótól.
A cikk először 2022 szeptemberében jelent meg.
