Az egerészölyv-fióka valószínűleg táplálékként kerülhetett a fészekbe, de aztán enni kért – és kapott is.
Érdekes történetet osztott meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): Dévaványa térségében, májusban leltek rá a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatával arra a különös fészekre, amiben három parlagisas-fióka mellett egy egerészölyv is nevelkedett.
A 2014-es eset, amikor két egerészölyv-fióka nevelkedett fel két parlagisas-fióka mellett
Az eset nem példa nélküli. Az MME nyilvántartása szerint az utóbbi 30 évben több mint tízezer sasfészek-ellenőrzés történt Magyarországon, és ebből hat alkalommal figyelték meg, hogy a fészekbe élő egerészölyv-fióka került. Az első esetet 2014-ben regisztrálták, az még különösebbnek bizonyult, ugyanis akkor két egerészölyv-fióka nevelkedett fel két parlagisas-fióka mellett a sasfészekben.
Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, szinte minden élőhelyen megtalálható Magyarországon. A parlagi sasok megközelítőleg 1%-ban zsákmányolnak egerészölyvet, általában fiókát a fészekből, ezért az gyakran előfordul, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe. A legtöbbször azonban ezek a fiókák nem ússzák meg komolyabb sérülés nélkül a zsákmányolást és a fészekbe szállítást.
Melyik a kakukktojás?
Ahhoz, hogy ne falják fel rögtön, a szülőmadarat valaminek meg kell zavarnia az etetésben, és a fészektestvéreknek el kell fogadniuk a jövevényt. Ha mindez így történik, van rá esély, hogy a következő etetéskor már az új, kisebb fióka is élelmet kérjen és ösztönösen etetni kezdjék.
A dévaványai fészek júniusi ellenőrzésekor az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett, a három sasfióka pedig júliusban hagyta el a fészket.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
