Múlt héten volt a virágzás csúcsa a Körös-Maros Nemzeti Parkban: 1299 volgamenti héricset számoltak.
Március közepén, amikor beköszöntött a jó idő, más növényekkel – többek között a salátboglárkával és a csuklyás ibolyával – együtt a volgamenti héricsek virágzása is felgyorsult. Sajnos a március 24-ei havazás és a hideg azért rányomta a bélyegét az állományra, azután már csak 1143 virágzó tövet találtak a nemzetipark-igazgatóság munkatársai. Károkat szerencsére nem okozott a rossz idő, a kinyílt héricsek ilyenkor egyszerűen összecsukódnak.
A volgamenti hérics régebben sokkal elterjedtebb volt az Alföld löszpusztáin, ma már csak a csorvási löszgyepen és néhány kisebb foltban találkozhatunk vele. Gyökerét a népi gyógyászatban hasznosították: a háziállatok gyulladásos megbetegedéseit kezelték vele, de a tudományos leírások szerint sok más növényéhez hasonlóan a hatóanyaga nagyobb mennyiségben mérgező.
A volgamenti hérics hazánk egyik legveszélyeztetettebb növényritkasága. 1935-ben, a Dél-Tiszántúlon találták meg Magyarországon. A növény fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Azért is érdekes, mert sokszor a bimbója töri át a talajt, és a felszín felett már virágozni is kezd, a hajtásai később nyúlnak meg.
Forrás: kmnp.hu
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
