Ha báró Biedermann Rezső, a sasréti földek egykori tulajdonosa vigyázó tekintetével most végigpásztázná a területet, megnyugvással tapasztalná, hogy amit 100 évvel ezelőtt elképzelt, valósággá vált. A Zselic festői völgyében ott áll a 110 éves vadászház, ha kitekintünk az ablakán, láthatjuk a régvolt idők hírnökét, egy több mint 300 éves kocsányos tölgyet, és ha kissé távolabb megyünk, megcsodálhatjuk a 200 évesnél idősebb ősbükköst, amelyhez az ország egyik legkeskenyebb nyomtávú kisvasútjával, a 114 éves Zselici Csühögővel érkezhetünk meg.
Az almamelléki kisvasút zárt kocsiját télen még fatüzelésű kályha fűti, és arról nevezetes, hogy 1977-ben az indulóállomás, Almamellék állomásépületében forgatták a Kihajolni veszélyes című filmet. Ma egyébként erdészeti és kisvasúti kiállításnak ad otthont az épület. A hazánkban található két 600 mm-es nyomtávolságú kisvasút egyike ez, a mintegy 6 km hosszú utat 25-30 perc alatt teszik meg a szerelvények. A Zselici Csühögő nádasokkal szegélyezett halastavak mellett halad, utazás közben a jellegzetes, lankás zselici dombokban, a sasréti erdőkben gyönyörködhetünk, és nem egyszer szarvasokat és vízimadarakat is megcsodálhatunk. Sasrétre érve pedig a vadaskert állatait is szemügyre vehetjük, hiszen a sínektől csupán néhány méterre van az etetőjük.
A kisvasutat a terület birtokosa, báró Biedermann Rezső építtette 1901-ben, főleg az erdőben kitermelt fát szállították rajta a MÁV vasúthálózatához, emellett a németlukafai hamuzsírégető boksa és üveghuta termékeit is ezen fuvarozták. Vontatóként a ló szolgált, a vasút akkoriban használt neve is innen ered: lóré. A személyforgalom egyidős a vasúttal, a báró által Sasréten alapított iskolába (ma Kikerics Erdészeti Erdei Iskola) vonaton utaztak a környék gyerekei. 1945 után államosították a kisvasút vonalait, a hálózat erdőgazdasági kezelésbe került. 1956-tól a vontatást motormozdony végezte. A kisvasút ma már muzeális értéket képvisel, és az idegenforgalom egyik kedves színfoltja. Menetrendje, mint minden keskeny nyomközű vasútüzemé, szerepel a MÁV hivatalos menetrendjében.
Első utunk Sasréten a 110 éves, ma vendégházként üzemelő egykori vadászkastélyba vezetett, amelyet 2013-ban újítottak fel, és a vadászvendégek mellett a turistákat, családokat is fogadja. A házban visszaköszön a múlt: az előtérben lévő háztörténeti kiállításon elidőzhetünk a régi korok emlékein. Láthatjuk a sasréti erdőbirtok vezetésével és a vadászkastély megépítésével megbízott kiváló szakember, Bázler Ernő és felesége portréját, ahogy azt is, amint az egykori úri vendégekből álló vidám társaság pózol a ház előtt. Felelevenednek régvolt vadászatok emlékei, betekintést kapunk a vadászati kultúrába: a folyosó vitrinében berendezett mini kiállításon a vadászat kellékei, úgymint tőrök, kampók, övek, töltényhüvelyek, értékes zsákmányok fogaiból készült ékszerek, a környéken fellelt emléktárgyak kaptak helyet.
Sasrét mindig is vonzotta a vadászokat, a birtok államosítását követően külföldi vendégvadásztatás is folyt. Az érdeklődés annak is volt köszönhető, hogy 1955. szeptember 16-án Tömpe István erdészeti főigazgató rekordméretű, 13,5 kg-os bikát lőtt a Sasréthez tartozó Jámborkában, és ennek messze földön híre ment. A Mecsekerdő Zrt. tulajdonában álló vendégházat 2013-ban építették újjá.
A ház mellett a megye legöregebb erdeje, egy 200 éves ősbükkös áll, amelyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források (pl. a szép nevű Almás-forrás) tesznek izgalmassá. A mintegy 1,5 km hosszú Sasréti tanösvény a Kikerics Erdészeti Erdei Iskolától indul, táblái egyrészt a különféle fafajok felismerését segítik, de megismerkedhetünk a hely lágy szárú növényeivel, az erdő természetes felújulásával is. Ezt a tanösvényt szinte mindig meglátogatják az erdei iskolába érkező gyerekek, akik közül többen az iskola ifjúsági szállásán megrendezett nyári tematikus táborokba is visszatérnek. Ugyanis itt éjszakai vadlesre lehet menni, megismerni az erdők, rétek, tavak, patakok környezetében fellelhető élővilágot, a vadgazdálkodás, a vadászat szépségét, az erdész munkáját. A gyerekek csillagtúrákon fedezhetik fel a környéket, annak gyógynövényeit, de ugrálhatnak szalmabálákon, valamint simogathatnak szelíd vadállatokat is.
Sasrét és közvetlen környéke számos felfedeznivalót kínál. Az erdei iskolától rövid sétával érhetjük el a németlukafapusztai emberek földi maradványait rejtő elhagyott temetőt, ahol még ma is jól olvasható egy-két sírfelirat a fejfákon. Többek között itt nyugszik Bázler Ernő főerdész és felesége is. Továbbhaladva elérhetjük az egykori homokbányát, amely az üvegművességgel foglalkozóknak szolgáltatta az üveggyártás egyik alapanyagát. Vagy ott van a báró által 1904-ben építtetett mezőgazdasági épület, a magtár, amelynek pincéje 72 méter hosszú, háromszintes, és az épületen belüli vasúti közlekedés kialakítása vagy az egykori fagázos erőgép maradványai sokak fantáziáját megmozgatta.
Ha élne, biztosan szívesen sétálna 5000 holdas sasréti birtokán Biedermann Rezső báró. Örömmel látná, hogy megőrizték örökségét az utódok, nem bántották kedvenc bükkösét, amelyet állítólag olyan szívesen nézegetett a vadászház teraszáról. Büszke lenne az egyenes tartású szarvascsapatokra, a termetes vaddisznókra, a nyurgán-fürgén futkározó vadnyulakra, amelyek ma is ott élnek ebben a festői völgyben.
A cikk 2015-ös cikkíró pályázatunkra érkezett.
Még több cikk, amit ti írtatok:
Vadregényes túratipp a Bihar-hegység felfedezéséhez
Gomba? Az egy falu is, és gyönyörű
Misztikus hangulat és időutazás mecseki tájakon
Amikor gatyába rázott a bakonyi fenevad
