Hamarosan berobban a fiókanevelési időszak, így nem árt tudni, mi a teendő (és mi nem), ha segíteni szeretnénk egy bajba jutott madáron.
Áprilistól augusztusig, fiókaszezonban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rengeteg bejelentést kap sérült madarakról, ezért is gyűjtötték össze a hasznos információkat a témában. Ebből adjuk most közre a leglényesebbeket.
Először is fontos tisztázni, hogy a madárnak egyáltalán szüksége van-e arra, hogy segítsünk rajta. Akkor szorul mentésre, hogy ha láthatóan sérült, húzza a lábát vagy a szárnyát, illetve ha gubbaszt, és engedi, hogy hozzányúljunk. Abban az esetben, ha egy tollas fiókáról van szó, amelyik képes elugrálni és nincs rajta sérülés, illetve ha olyan madarat látunk, ami jó kondícióban van, elszáll, menekül, valószínűleg jobb, ha békén hagyjuk.
A legtöbb fióka nem árva, és egyáltalán nem kellene hozzányúlnunk, de ha mégis megtettük, engedjük el mielőbb a megtalálás helyén! A mentésre egyébként csak a végveszélyben lévő fajok vonatkozásában van ténylegesen szükség, ám a legfőbb cél ebben az esetben is az élőhelyek helyreállítása, hiszen amíg ez nincs rendben, az állatok sem tudnak hosszútávon fennmaradni.
A madárfiókák 70-80%-a mindenképpen elpusztul a ragadozók, a betegségek és a tapasztalatlanság miatt, ez a természet rendje. Épp ezért költ a legtöbb madár évente kétszer vagy háromszor, és akár húsznál is több fiókát nevelnek fel.
A stabil állomány fennmaradásához nincs szükség arra, hogy minden fióka túlélje, sőt, ez olyan állományrobbanást eredményezne, ami a táplálék elfogyásához és betegségek elterjedéséhez vezetne, ennek következtében pedig összeomlana az állomány.
A madármentés sokszor az ember saját lelkiismeretének a megnyugtatásáról szól – szögezi le a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján, hozzáfűzve, hogy sokan „kicsi emberkéknek” tekintik a madarakat, ami nem helyes.
Ennek fényében nézzük meg, hogy ha valóban szükség van rá, hogyan lehet segíteni a madarakon.
Mit tehetsz a bajba jutott madárért?
- Az ország hivatalos madármentő központjainak a listáját itt találod.
- Tartsd észben, hogy az illetékes nemzetipark-igazgatóságnak, madármentő helynek az üzemanyagárak növekedése és az erre fordított idő aranyában nem biztos, hogy lesz kapacitása házhoz menni az állatért. Emellett a nem védett madarak megmentése nem az állami természetvédelem feladata.
- A vadászható fajok tekintetében, mint amilyen a róka, az őz, a szarvas vagy a vaddisznó, csak a területileg illetékes vadgazdálkodó járhat el.
- Ne próbáld otthon nevelni és gyógyítani az állatot! A védett és fokozottan védett fajok esetében ez jogszabályba is ütközhet.
- Egy legyengült állat is képes lehet sérülést okozni, ezért érdemes hozzáértő véleményét kikérni, mielőtt hozzányúlunk.
- Ne töltse fel fotót a talált állatról a közösségi médiába, mert előfordulhat, hogy nem hozzáértő tanácsot fogsz kapni a gondozásával kapcsolatban.
- Ne itasd, ne etesd a madarat, és ne is kötözd be!
- Ne simogasd a vadállatot, neki az stressz!
- Ha muszáj megfognod, azt érdemes kesztyűvel vagy valamilyen szövetdarabbal tenni.
- A szállítás lehetőleg egy kartondobozban történjen, ami méretét tekintve csak kicsit legyen nagyobb az állatnál. Amíg nem kerül sor szállításra, addig egy csendes, nyugodt, sötét helyre tedd a dobozt.
- Csak engedéllyel rendelkező, hivatásos madármentőnek, állatgondozónak vagy természetvédelmi őrnek szabad átadni az állatot.
Még részletesebb infókat találsz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
