Népes seregélycsapatok gyülekeznek és kísérik a legelő állatokat az alföldi pusztában. Miért teszik ezt?
Nyár végén, ősz elején látványos változásokat tapasztalhatunk a Körös–Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az egyik ilyen jelenség az egyre népesebb seregélycsapatok megjelenése – olvasható a nemzetipark-igazgatóság oldalán.
De vajon mi lehet ennek az oka? Egyrészt a legelő állatok felzavarják a rovarokat, másrészt rövid állapotban tartják a gyepeket, így a madarak könnyen hozzáférnek a táplálékhoz. Emellett az állatok testén mászkáló élősködőket is szívesen bekapkodják. Valamint a seregélyek szép számban költenek az alföldi pusztákban, így tavasszal és nyáron is találkozhatunk népes táborukkal. Ilyenkor ősszel pedig már a második költésből származó fiatal madarak is csatlakoznak hozzájuk, így még nagyobbra nőnek a csapatok.
Szeptember közepén a Kardoskúti-pusztán legalább négy-ötezer seregély jár be éjszakázni a Sóstó-éri nádasba a nap végén.
Mint írják, nem véletlenül hívják őket seregélyeknek, mert alapvetően társasági életet élő madarak. Csapatokban élnek, táplálkoznak és fészkelnek. Nagyon intelligens, tanulékony madarak, rendkívül érdekes viselkedést mutatnak a csoportos együttműködés és a kommunikáció terén. Állandóan zsivajognak, hangoskodnak, kommunikálnak egymással, számos jelzést, hangot használnak. Ezek a jelzések segítenek abban, hogy az egyes egyedek szinkronizálják a mozgást a többiekhez képest, illetve figyelmeztessék egymást a veszélyekre. A társas viselkedés előny lehet a csoportos védekezésben és a táplálékforrások közös felkeresésében.
Az egyik legizgalmasabb, de biztosan a leglátványosabb viselkedésük, amikor napszálltakor, még sötétedés előtt összegyűlnek, és közös, égibalett-szerű repüléssel búcsúztatják a napot, mielőtt visszatérnek éjszakázó helyeikre. A seregélyek fantasztikus égi táncát ebben a videóban is megcsodálhatod:
