Idén rengeteg a sáska a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén, ami igaz terülj, terülj asztalkámat nyújt a seregélyeknek.
A kardoskúti pusztákon idén különösen nagy seregélyseregek mozognak – adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. Honlapjukon látványos felvételeket közöltek a csemegéző madarakról, melyek főként az esti órákban verődnek hatalmas, akár 3-4 ezer példányt számláló rajokba. Az aszályos idő kedvezőnek mondható számukra, ugyanis a vízhiány miatt a gyepek nem nőttek magasra, a sáskák és más rovarok pedig kevésbé tudnak elrejtőzni a ragadozók elől.
A seregélyek élelemszerzésében a legelésző állatok is a segítségükre vannak, mert azok felzavarják a rovarokat, a madarak ezért gyakran követik a csorda mozgását.
A seregély (Sturnus vulgaris) a verébalakúak rendjébe és a seregélyfélékcsaládjába tartozó faj, melynek tucatnyi alfaja létezik. Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. Zajos madárfaj, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben nem túl dallamos, ám változatos dalt hallat. Nagyon sok hang utánzására képes, köztük az emberi beszédére is. Rendkívül intelligens madár.
Hazánkban a seregély nagyon gyakori madár, nem védett, szinte mindenütt találkozhatunk vele. Általában faodúkban, épületek repedéseiben, tanyatetők cserepei, ereszei alatt fészkel. Nyaranta egy vagy két fészekaljat nevel fel, a fészekben 5-6 tojást rak.
