2018 óta nem sikerült megfékezni Magyarországon a sertéspestist. Bár tavaly már csak egy megyében jelent meg újonnan a betegség, a korábban is fertőzött területeken viszont továbbterjedt. Sertéspestis-körkép következik.
A szopornyicagyanús róka esete után kíváncsiak voltunk, mi a helyzet Magyarországon a másik három tipikus, állatokat – és különböző mértékben embereket is – érintő betegséggel: a veszettséggel, a madárinfluenzával és a sertéspestissel. Most a madárinfluenzát vesszük górcső alá.
Mindenhol gyéríteni kell a vaddisznóállományt
Az afrikai sertéspestis (ASP) kérdése azért kemény dió, mert megelőzni nem lehet, és a halálozási arány gyakorlatilag százszázalékos. Öröm az ürömben, hogy emberek nem kaphatják el, és a vaddisznókon, illetve a házi sertéseken kívül legalább más állatokra nézve nem veszélyes.
Magyarországon először 2018-ban mutatták ki a vírust Heves megyében. Feltehetően állati eredetű élelmiszerhulladékkal került be a vaddisznóállományba, vagyis felelőtlen emberi magatartásnak köszönhetően. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyébe pedig a szomszédos országokból, fertőzött vaddisznók természetes vándorlásával kerülhetett át a kór. (Magyarország aktuális „sertéspestis-térképét” ide kattintva találod.)
Jelenleg három intézkedés van életben az országban, az egyik a sertéspestis magyarországi megjelenésekor kiadott főállatorvosi határozat, a másik a 2019-es mentesítési terv, a harmadik pedig a januárban megjelent Nemzeti Akcióterv. Ezek alapján az egész ország területén gyéríteni kell a vaddisznóállományt, aktívan keresni az elhullott vaddisznókat, és ezzel járó feladat a mintavételezés és a hullák megsemmisítése is. A sertéstartók számára ebben a dokumentumban gyűjtötték össze a szükséges járványvédelmi teendőket. Eddig kizárólag vaddisznókban mutatták ki az ASP-víust, házi sertésben nem, de történt már olyan, hogy gyanú miatt leöltek egy-egy állományt.
2020-ban egyetlen új megyében (Komárom-Esztergom) jelent meg a fertőzés, illetve a betegség a már korábban is fertőzött területeken belül terjedt tovább a Nébih tájékoztatása szerint. „Hazánkban az Északi-középhegység erdős területein, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – ahol a járvány megjelenése előtt magas volt a vaddisznóállomány-sűrűség – látványos a betegség terjedése, az állomány csökkenése, továbbá ott a legnagyobb a terület fertőzöttségének mértéke is” – írják.
Mit kell tudni az ASP-ről?
Egy rettentően gyors lefolyású betegségről van szó: a fertőzött állatok zöme 3-5 napon belül elhullik.
Először nagyon magas, 40 fokos láz jelentkezik, étvágytalansággal, bágyadtsággal, bizonytalan mozgással társulva. Az állat bőre elszíneződhet, lilás, vöröses, kékes árnyalatot vehet fel. Gyakori az orrvérzés, a hányás és a (véres) hasmenés, a vemhes kocák pedig elvetélhetnek. A tetem akár hónapokig fertőzőképes marad. Ha a házi disznók között felüti a fejét, nincs más megoldás: mivel gyógyítani nem lehet, fel kell számolni az egész állományt.
A vaddisznók között az egyedek mozgásával terjed a betegség, de az élő sertések kereskedelme és a disznóhúst tartalmazó termékek is veszélyt jelenthetnek. Egymásnak az állatok testváladékkal, vérrel adhatják át a vírust. A házi sertéseket nem ajánlott moslékkal etetni, mert ez is nagy kockázatot jelent (egyébként ezt jogszabály is tiltja az EU-ban). A kórokozókat disznók gondozásakor viselt ruhával, lábbelivel, használati eszközzel (pl. vödör, lapát) is tovább lehet hurcolni.
Magyarországot különböző kockázatú területekre osztották, a települések besorolását itt láthatod. Itt az elhullott vaddisznók pontos helye szerepel.
Az erdőket, a turistaútvonalakat természetesen nem zárják le, ugyanakkor fontos tudni, hogy a vírust a kirándulók is terjeszthetik, tovább vihetik. Ennek érdekében a Nébih azt kéri, hogy:
- Ne vigyünk ételmaradékot és zöldhulladékot az erdőbe, ezeket csak a kijelölt gyűjtőkbe dobjuk.
- Ne próbáljuk megmenteni a magányos kismalacot.
- Kutyát csak pórázon sétáltassunk.
- Az erdőjárás után mossuk le a cipőnket, bakancsunkat, ehhez vírusölő fertőtlenítőszer sem árt.
- Ha elpusztult vagy beteg vaddisznót látunk, egyrészt ne nyúljunk hozzá, másrészt azonnal hívjuk a Nébih ingyenes zölszámát: 06 80 263 244. Lehet szólni a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak, a település önkormányzatának vagy az illetékes vadásztársaságnak is.
Ha sertéspestissel fertőzött erdőbe lépsz be, azt a kihelyezett plakátokból tudhatod.
