Ez a galamb nagyságú, gyors röptű fekete, fehér, szürke színekbe öltözött, piros lábú madár az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. És a Kis-Sárréten kifejezetten jól érzi magát, erről tanúskodik, hogy a Körös–Maros Nemzeti Parkon belül itt található a legnépesebb küszvágócsér-állomány.
Életmódja a vízhez köti, fészektelepei szikes tavakon, bányatavakon, halastavakon és a folyók zátonyain alakulnak ki. Ez az eurázsiai és észak-amerikai elterjedésű madár hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Jellemző rá a keskeny, hegyes szárny és a villás farok, valamint a lapos, nyújtott fej. A fejtetőn fekete „sapkát” visel, hosszú, vaskos, erős csőre pedig piros, csak a hegye fekete.
Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Illusztráció
Nevét legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta. Viszonylag keskeny, nyúlánk keszegféle, amely igen gyakran tartózkodik a víz felső rétegében, ezért könnyű zsákmánnyá válhat a küszvágó csér számára. Emellett apró halakat, valamint vízi rovarokat is fogyaszt. Néha a víztől távolabb is vadászik, előszeretettel fogyaszt például sáskákat. Táplálékszerzés közben a víz fölött gyorsan röpködve, néha szitálva les az áldozatára, melyet hirtelen, akrobatikus mozdulatokkal, behúzott szárnnyal, nagy sebességgel emel ki a vízből – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
A Kis-Sárréten az elmúlt évtizedekben a költőállomány 20–120 pár között ingadozott. Idén három telepen összesen 55 pár költ, tehát egy átlagos évnek tekinthető. A Biharugrai-halastavakon 15 pár, Begécsen pedig 40 pár az állomány. A telepek használaton kívüli betonszigeteken vannak, melyeket még az 1970-es években építettek a házi kacsák tenyésztése céljából.
Az elmúlt időszak viharos, csapadékos időjárása ellenére a legtöbb pár sikeresen költött. Néhány pár még tojásokon ül, de többségük már fiókákat nevel.
Illusztráció
A csérek egyszerű, kezdetleges fészket építenek, amelybe 2-4 tojást raknak. A fészkek igen közel vannak egymáshoz, akár egy méteren belül. A fiókák fészekhagyók, még teljes röpképességük elérése előtt, általában 3 napos koruk után elhagyják a fészket, és annak környékén várják szüleik gondoskodását. Ha a szülők a telep környékén valamilyen zavaró tényezőt – embert, illetve szárnyas vagy szőrmés ragadozót – észlelnek, hangos rikácsolással próbálják meg elriasztani a betolakodót.
A videóra kattintva meghallgathatod küszvágó csér jellegzetes „krié-krié” kiáltozását:
Forrás: kmnp.hu
