Elkezdődött a Citadella megújítása, ám ezzel párhuzamosan egy másik nagyszabású fejlesztés is megvalósulhat a Gellért-hegyen.
Az előkészületek és régészeti kutatások befejeződésével elkezdődött a hosszú évek óta elzárt és erősen lepusztult Citadella felújítása, ami várhatóan 2023-ig tart. A Gellért-hegy tetején található erődöt és környezetét gyakorlatilag újjávarázsolják: a zöldfelület a másfélszeresére, 20 ezer négyzetméterre nő, az erődfalon belül pedig egy új, több mint hatezer négyzetméteres közparkot alakítanak ki, ahol egy kis tó és kávézó is várja majd a látogatókat - olvasható a Várkapitányság közleményében.
Egy 35 méteres oszlopot és rajta lobogó magyar zászlót is terveznek az erőd közepén kialakított parkban
A munka 2022-ig tartó első ütemében elvégzik az erőd külső falainak rekonstrukcióját és belső udvarának rendbetételét. Az erőd keleti oldalán egy látványos lépcsősort alakítanak ki, amelynek segítségével a látogatók a Szabadság-szobor felől könnyen megközelíthetik az erődöt. Jó hír, hogy új kilátóteraszokat is építenek, ahonnan az északi bástyáról az Erzsébet hídra és a pesti oldalra, a keleti teraszról a Szabadság hídra, a déli bástyáról Kelenföldre, míg az ágyútorony épületének tetőteraszáról a Margit-szigetre, a Budavári Palotára és a Széna térre lehet rálátni. A második ütemben, az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítás készül a Szabadság bástyája címmel. A több mint 1700 négyzetméteres kiállítás 2023-ban lesz majd látogatható.
A most megkezdett munkálatok ideje alatt az erőd körüli sétány és a Szabadság-szobor előtti terasz nem látogatható
Siklóval a Gellért-hegy tetejére
A Citadella megújításával párhuzamosan egy másik nagyszabású beruházás is elkezdődhet a Gellért-hegy oldalában: az engedélyeztetésektől függően akár már idén ősszel elindulhat a Gellért-hegyi sikló beruházása a terület átadásával és a régészeti feltárások folytatásával, maga az építkezés pedig kevesebb, mint másfél év alatt befejeződhet.
A sikló bejárata a Hegyalja út alatti új gyalogos-aluljáróból fog nyílni
A tervek alapján a sikló bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatti új gyalogos-aluljáróból fog nyílni, és az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni. Innen pedig már egy 3-4 méter magas hídszerkezeten, a felszín felett folytatódik, egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig; azaz a felvonó nem egy a Budavári siklóéhoz hasonló betonteknőben fog futni. Az alapesetben 40 fős siklókocsi kapacitása 57 főig bővíthető a székek felhajtásával. A menetidő állítólag másfél perc alatti lesz. A sikló üzembe állása után a turistabuszokat – amelyekből az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 fordul meg a hegyen – teljesen kitiltják majd a környező utakról.
A Gellért-hegyi sikló nem egy Budavári siklóéhoz hasonló betonteknőben fog futni
A századforduló után a sikló elképzelése egészen napjainkig szinte folyamatosan a közpárbeszéd tárgyát képezte, és már 1904-ben kész tervek voltak a beruházás megvalósítására, az 1870-ben átadott budavári sikló mintájára, ám az építkezés végül – anyagi okok miatt – nem kezdődött meg. Több évtizeddel később a sikló megépítésének szándéka az I. kerület 1996-ban kiadott Szabályozási Tervében jelent meg újra, amit 1999-ben beépítettek a Fővárosi Szabályozási Kerettervbe is – majd ismét megkezdődött a konkrét fejlesztési tervek készítése.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
