Bár a legtöbb túrázó kiindulópontként vagy érkezőhelyként tekint Diósjenőre, a Börzsöny lábánál fekvő település több szempontból is kiváló úti cél. Körbejártuk csodás környezetét, ami már önmagában remek programot ígér.
Kezdjük azzal, hogy Diósjenőn minden van, amit egy kiránduló vagy pihenésre vágyó ember keres. Válogathatunk az ételt és italt kínáló vendéglátók és a különböző szálláshelyek között a kempingtől a wellnesspanzióig, de van itt horgásztó, kaland-, illetve erdei szabadidőpark is, hogy csak néhány programlehetőséget említsünk. Akármi is vonz minket ide, hiányt semmiben sem fogunk szenvedni: a látványos környezetben a túrázók és a családi kikapcsolódást keresők egyaránt megtalálják a számításukat.
Rálátással a Börzsönyre Diósjenő határából
Népszerű a túrázók körében
Bármilyen járművel érkezünk Diósjenőre, tudnunk kell, hogy hazánk egyik legszebb vasútvonala (Vác-Balassagyarmat) érinti a települést: tömegközlekedéssel a fővárosból másfél óra alatt elérhetjük a Börzsöny lábát. A hegyekbe induló gyalogos és bringás túrázók rendre ezt a megoldást választják a község földrajzi fekvése és a jó menetrend miatt. Persze, jöhetünk busszal, és az autót is van hova leparkolni, de a „piroskán” döcögők már az ideúton plusz élményt kapnak a börzsönyi hangulatból.
Diósjenő a már említett kiváló fekvésnek köszönheti, hogy innen indulnak (vagy ide érkeznek) a Börzsöny legnépszerűbb túraútvonalai, mint például a zöld turistajelzés, amin a leggyorsabb fel lehet érni a hegység legmagasabb, kilátóval koronázott csúcsára, a Csóványosra. A Börzsönyön átkelők is jó eséllyel érintik Diósjenőt: erre halad a Cserhát lankái felől érkező és a hegyekbe tartó „Palóc sárga”, a Gyöngyök Útja zarándokút, innen indul a Börzsönyi Kéktúra Szobig tartó, több mint 60 km-es kanyargása, továbbá síút, tanösvény és kerékpárútvonalak kiindulópontja is a falu.
Állj meg, nézz szét!
A Börzsöny egyedi színfoltja a Jenői-tó
Azt gondolhatnánk, hogy Diósjenő legszebb panorámáját valahol a község feletti hegyoldalból, pl. a Závoz-nyeregből élvezhetjük. A lenyűgöző látványért valójában nem felfelé, hanem lefelé kell mennünk, egészen a Jenői-tó partjára, ami a falutól másfél kilométerre, délkeletre fekszik. Innen tárul elénk ugyanis az a pompás látvány, melynek szemet vonzó horizontját az erdővel borított börzsönyi hegyek mesés láncolata rajzolja meg. Nem csupán e látképért érdemes a tóhoz ellátogatni. Bár a víz elsősorban a horgászok, illetve az üdülőtulajdonosok paradicsoma, a hangulatos, nádasba zárt tópart megér egy felfedezősétát, ráadásul a Kukac büfében frissíteni is lehet.
A 27 hektáros Jenői-tó északi része kiépített, míg déli része, valamint a vele szomszédos Tolmácsi-tó körül sokkal vadregényesebb a táj. A tó ugyan fürdésre nem alkalmas, de mindenképp érdemes felfedezni csöndes és hangulatos környezetét, illetve egy érdekes emlékkövet, ami egy római császárnak állít emléket.
A hegyekbe tartó bringásoknak mindenféleképpen megéri útba ejteni a Jenői-tavat, mert gurulva igazán nem nagy kitérő. Ugyanez elmondható a falutól északkeletre található, mindössze 276 méter magas Kápolna-hegyről is, ahol egy csendes, eldugott helyről szemlélhetjük a szántókkal tarkított dombokkal és festői hegyekkel körülölelt Diósjenőt.
Kilátás a Kápolna-hegyről
A diósjenői Kápolna-hegyen már az Árpád-korban is állt szentély, a ma látható egyszerű kápolnát 1993-ban emelték. A dombtető kis épülete és csodás panorámája mellett egy fára erősített kódtáblát is találunk, ami a Kálváriák a Börzsönyben jelvényszerző túra igazolására szolgál.
Egyedi bája van a magányosan álló kis szentélynek
Ódon pincesor
Kellemes élményben lesz része annak, aki a falu északi határában végigjárja a Mindenszentek-templom és az egykori strandfürdő között vezető pincesort. A Börzsönyi Kéktúra és a Gyöngyök útja által részben érintett pincékből és présházakból álló sor a 19. század első felében épült ki. 1880-as filoxéravészig itt jó minőségű borok készültek, de szerencsére az aranykort követően sem mentek tönkre a kis hajlékok. Igaz, napjainkra kicsit megfáradtak, funkciójuk is más, mint 150 éve.
A 76 pincéből 55 máig őrzi eredeti külső megjelenését. Ezeket a vályogtéglából, kőből rakott pinceházakat és a kézzel kiásott, agyagba vájt, cseréptetős pincéket ma már csak inkább tárolónak használják. Az épületek állapota elég vegyes, de az mindenképpen pozitív, hogy a később épült pincék is jól illeszkednek stílusukban a régebbiekhez. Aki egy túra alkalmával nem a település főútjának számító Szabadság úton akar végig trappolni – mert mondjuk korábbi kirándulások alkalmával már sokszor megtette ezt a hosszasnak ható távot –, annak érdemes a részben földút mentén sorakozó hangulatos pincesor felé kerülni.
Rövid körtúra tele látnivalóval
A Börzsöny több arcát is bemutatja a Diósjenői tanösvény
Ha Diósjenőre nem a Magas-Börzsöny meghódítása miatt érkeztünk, akkor is kaphatunk ízelítőt a börzsönyi túraélményből. A Diósjenői Erdei szabadidőparktól induló Diósjenői tanösvény kevesebb mint 6 km-es távja és 300 méter szintemelkedése miatt ideális választás könnyű családi túrának. Hangulatos erdei ösvényén megismerkedhetünk az erdő növényvilágával, geológiai és helytörténeti érdekességével, a Závoz-nyereg panorámájával, megcsodálhatjuk a vizes élőhelyé avanzsált bombatölcséreket, a vadregényes Kemence-patakot, illetve felkereshetjük egy feledésbe merült rablóvár maradványait is. Utóbbi helyszín része a Várak a Börzsönyben elnevezésű jelvényszerző túrának, amely szintén jó aprópót adhat Diósjenő, illetve a Börzsöny felfedezésére.
Fel a Závoz-nyeregbe!
Kilátás a Závoz-nyeregből a Naszály irányában
A bringások aszfaltúton, a gyalogosok elegyes erdőben vezető ösvényen kapaszkodhatnak fel a Diósjenő feletti Závoz-nyeregbe. A település központjától 3,5 km-re fekvő panorámás tisztáson padok teszik kényelmessé a pikniket. Innen elsősorban keleti és déli irányba élvezhetjük a felnövő növényzettől csak részlegesen élvezhető kilátást. Az alattunk hosszan elterülő Diósjenő házai és a Jenő-tó víztükre közelinek látszanak, de a távolban magasló Naszály hegykúpja sem tűnik messzinek. Ha teljesebb panorámára vágynánk, akkor ne hagyjuk ki a szomszédos Kő-szirt látványos sziklapárkányát, ahová a nyeregből a padoktól induló jelzetlen ösvényen lehet feljutni.
