Somogy megye különleges lápvidéke – Baláta-tó

Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma, a mérsékelt égövi őstermészet egy megmaradt kis szigete sajátos mikroklímával és növényvilággal. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.

Szöveg:
2021. június 4.

Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma, a mérsékelt égövi őstermészet egy megmaradt kis szigete sajátos mikroklímával és növényvilággal. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.

Létezik az ország délnyugati csücskében, a Nyugat-Belső-Somogyban egy magával ragadó, erdős lápvidék, amelyről sokan halottak már, de igazán csak kevesen ismerik. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy természetvédelmi megfontolásokból a fokozottan védett Baláta-tavat hivatalosan a kaszói kisvasúttal érhetjük el, és kizárólag vezetett túra keretében látogatható. A másik maga Kaszó megközelítése, ami nehézkes, mivel se távolsági busz, se vonat nem visz oda, csak autóval (Budapestről három és fél órányi utazással) juthatunk el az erdő közepén található településre. A viszonylagos elszigeteltség előnyökkel is jár. Itt sosincs tömeg, és a szinte háborítatlan természet fogad bennünket. Ráadásul az sem mellékes hívószó, hogy a kaszói hazánk egyik legeldugottabb, legvadregényesebb erdei kisvasútja, és mivel a legkisebb forgalmú is, kevesen mondhatják el magukról, hogy utaztak rajta. A Baláta-tó egzotikus lápvidékének látványa pedig hab a tortán.

Tavi enklávé

A keskeny nyomtávú kisvasút Kaszó megállótól közel 3 kilométer hosszan kanyarog a sűrű erdőben a tóig. Innen gyalog vágunk neki a Baláta felfedezésének a környék élővilágát jól ismerő erdészeti munkatársakkal, Horváth Ferenc túravezetővel és Raffainé Gerlecz Mónika erdeiiskola-vezetővel. A tavat bemutató tanösvényen több látványos, színes fotókkal illusztrált információs tábla segíti az ismerkedést a vizes élőhellyel. Mindig jól jön azonban egy szakavatott kísérő a sétán, aki megmutatja az érdekességeket, illetve felhívja a figyelmünket olyan látnivalókra, amelyek mellett lehet, hogy simán elmennénk a nagy nézelődésben. Például a láprét szélén sütkérező zöldgyík-párra, a zsombékosban fürgén tovakígyózó vízisiklóra vagy a fejünk fölött röpködő bíbicekre.

Mint megtudjuk, a Nyugat-Belső-Somogy kistáj területén fekvő vizes élőhely a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik, létrejöttét pedig az Ős-Dunának köszönheti, amely a jégkorszak idején ezt a vidéket a hordalékával terítette be.

A hordalékanyagot a víz és a szél munkája idővel tovább alakította, formálta. Ahol a buckák közti mélyedésekben agyag halmozódott fel, ott vízzáró rétegként megakadályozta a csapadékvíz elszivárgását, így lefolyástalan, pangó vizes részek, lápok alakultak ki. Ilyen láp a 174 hektáros Baláta-tó is, amelyen közel 50 kisebb-nagyobb lápszem található, és 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. 2008-ban a Baláta körül egy erdőrezervátumot is létrehoztak. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum kiterjedése 342 hektár.

Rovarfogó hínárnövény, szíveslevelű hídőr, kis rence

A tavat nagy kiterjedésű fűzlápok, zsombékosok és gyékényesek teszik rendkívül mozaikossá, így a nyílt vízfelület viszonylag csekély. Itt tenyészik a Baláta egyik növényritkasága, az Aldrovanda vesiculosa, a lápi aldrovanda, amely Magyarországon csak itt él, sőt Közép-Európában már tőlünk északabbra nem is fordul elő. Különlegessége, hogy rovarfogó növény. A levéllemezei összecsapódásra képes csapdává módosultak, amelyekkel parányi vízi gerincteleneket, rákokat, vízibolhákat tud elfogni.

Ahol pedig a víz tocsogókká (semlyékekké) sorvad, megjelenhet a fokozottan védett szíveslevelű hídőr (Caldesia parnassifolia), amelyet meleg kori reliktumfajként tartanak számon. A Baláta-tavon kívül csak a Nyírségben találkozhatunk vele. A sekély vízben a kis rence és a tőzegeper is remekül megtalálja az életfeltételeit. Ez utóbbi növény június–júliusban bíborszínű virágaival tarkítja a zsombékost.

A láp fölé nyúló, 640 méter hosszú stégrendszernek köszönhetően szinte testközelből figyelhetjük meg a változatos növény- és állatvilágot.

Mind ide, mind a tó szélén található toronyba érdemes távcsövet vinni magunkkal. Egyrészt azért, hogy a magasság nyújtotta újszerű távlatot élvezhessük, másrészt azért, hogy a távolban lévő vízi élőlényeket is szemügyre vehessük. A tó felszínét gazdagon borítja a védett sulyom, tavasszal és nyáron pedig foltokban díszítik a vízitök vagy a tündérfátyol sárga virágai és a tündérrózsa fehér telepei.

Pazar madárvilág

A Baláta barnás vize – amely a növények bomlásától, a tőzegesedéstől származó huminsavaktól lesz ilyen színű – vibrált, villogott a kora délutáni verőfényben, a környező erdők felől belengő fuvallatok nádakat, sásokat borzongattak körülöttünk. A fapallón sétálva jöttünkre apró háborgás támad, sütkérező unka ugrik a vízbe, mocsári teknős veti magát a tocsogóba, cserregő nádiposzáta röppen fel. A távolban tőkés récék úsznak csapatban, de gyakran láthatók kis vöcskök és szárcsák is, amelyek az állandóan itt fészkelő fajok közé tartoznak.

Stabilan jelen van a vörös gém, a fokozottan védett cigányréce, időnként pedig megjelenik a tavon néhány nagy kócsag és szürke gém is. Sőt, gyakran vadászik itt a rétisas, amely főleg halakkal táplálkozik. A környékbeli erdőségekben 7 pár fészkel. Igen gyakoriak az énekesmadarak, és a cinegefélék szinte valamennyi faja – a barkóscinegétől kezdve a kék cinkén át a fenyvescinegéig – megtalálható errefelé.

Halbölcső

A stégrendszer egyik kilátópontja a zsombékosra nyílik, ahol a káka- és sáskötegek zöld kupacai olyan ámulatba ejtően törnek elő a vízzel telítődött talajból, hogy a látvány akár egy fantasyfilm nyitóképe is lehetne. Ez a terület nemcsak szép, de remek halbölcső is – tudjuk meg kísérőnktől. A zsombékok között gyorsan felmelegszik a víz, és a kárászok szívesen rakják ide az ikráikat, itt kelnek ki a halacskák, és az életük első hetét ezen a viszonylag védett helyen töltik. A láptó halfaunája – a rendkívül fajgazdag növény- és madárvilághoz képest – elég szegényesnek mondható. Főként compóból és lápi pócból van sok, az aranykárász sem ritka, a ragadozó halak közül pedig csak a csuka él meg ebben az időszakosan oxigénhiányos vízben. E nedves, zsombékos élőhelyet ugyanakkor egy ritka hüllő nagyon kedveli: a keresztes vipera fekete színű változata (Vipera berus var. prester).

További érdekesség a Baláta-tavon az úszólápok kialakulása. A nádasok és a gyékényesek gyökérzete néhol a vízfelszín fölé nő, és ebből a sűrű szövedékből időnként kisebb-nagyobb darabokat választ le a szél. Az így létrejött úszó szigetecskék aztán az épp uralkodó szélirányban vándorolnak tovább a tó vizén.

Az ingólápokon sűrűn tenyészik a védett tőzegpáfrány. A Baláta-láp pusztán a lehulló csapadékból nyeri vízutánpótlását, ezért vízellátása a csapadék és a talajvíz mennyiségétől függ. A vízszint magassága tehát az éves csapadékmennyiség alapján változik. Átlagos időjárási viszonyok között a vízmélysége 2–3 méter, de erősen csapadékos esztendőkben az 5–6 métert is elérheti. Mivel az idén elég kevés csapadék esett télen és tavasszal, az átlagos mélysége jelenleg 1,2 méter.

A Baláta lefolyástalan őslápja és a tavat körülölelő erdőség vadregényességét, érintetlenségét főként a terület elszigeteltségének és a természetvédelmi oltalomnak köszönheti.

A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum magterületén nem folyik erdő- és vadgazdálkodás, nincs vadászat, halászat, fát nem vágnak ki, de nem is ültetnek. Úgy tenyészik, nő, burjánzik, illetve pusztul el minden, ahogy a természet jónak látja.

Ezért ne bánjuk, hogy csupán bejelentkezéssel és szakvezetéssel látogatható a terület. A természetvédők és az erdészek nemcsak attól tartanak, hogy a laikus vendég kárt tesz az itteni élővilágban, de a kiszámíthatatlan mocsárvidék veszélyeitől is óvják a turistákat, mert aki nem ismeri a zsombékot, a semlyéket, egy rossz lépéssel könnyen a foglyává válhat. A kaszói kisvasúttal viszont bárki eljuthat a tóig, ahol gyorsan megértheti, miért is kell óvni ezt a természeti kincsestárat.

Kaszó

Somogy megye déli erdőségeiben, a Nyugat-Belső-Somogy kistáj központi részén bújik meg Kaszó aprócska községe, amelyet autóval Iharosberény, Somogyszob vagy Szenta felől lehet megközelíteni, sűrű gyertyános-tölgyesekkel szegélyezett utakon. Kaszó a kisvasutazáson és a Baláta-tó-túrán kívül számos más lehetőséget is kínál a szabadidő eltöltésére. Van itt szépen rendben tartott vadaspark, hatalmas erdei játszótér, kirándulóközpont, ökocentrum, közel 10 méteres magasságban kanyargó lombkorona-tanösvény. A településen többféle szálláshely közül választhatnak a kirándulók. A vadászház szállodai komfortot nyújtó szobái mellett, ha kedvünk tartja, olcsóbb árfekvésű erdei lakot is bérelhetünk, a Sakáltanya erdei tábor pedig kilenc hangulatos faházat kínál a táborozóknak. Étkezni a Főherceg fogadóban lehet. Erdei programokról, kisvasúti menetrendről, nyitvatartásról, árakról, szálláshelyekről bővebben a Kaszó Zrt. weboldalán tájékozódhatsz, és ugyanitt jelentkezhetsz be a Baláta-tó-túrára is.

Baláta-tó

Így találsz ide

A Baláta-tó Somogy megye nyugati részén, Kaszó, Somogycsicsó és Szenta között terül el . A Kaszó és Szenta között közlekedő kisvasút egyik megállója a tó közelében található, innen a mintegy 400 méteres erdei ösvényen gyalogszerrel juthatunk el a fokozottan védett tóhoz, amely hivatalosan csak szakvezetéssel látogatható. Bővebb információ ide kattintva.

A cikk a Turista Magazin 2019. júniusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.


Cikkajánló