Az enyhe tél kedvező volt a gyöngybaglyok számára. Baranyában a sikeres költéseknek köszönhetően 572 fiókát neveltek fel a szülőmadarak, ezzel megdőlt a korábbi, 2002-es rekord.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya Megyei Csoportja éves beszámolójában remek hírrel örvendeztette meg a madárbarátokat: a gyöngybagolyállomány jó kondícióban vészelte át a telet, és részben ennek is köszönhetően idén a szülőmadarak olyan sok fiókát neveltek fel, hogy az eredmény még a 2002. évi gyöngybagolybummot is túlszárnyalta.
Mint írják, a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően tudjuk, hogy a baglyok az első költések során átlagosan 6,6 db, a második költések esetében pedig 8,1 db tojást raktak. A kelési siker az első költéseknél 81,9%-os, a második költéseknél 89,3%-os volt. A kikelt fiókák 88,7%-a, illetve 86,3%-a repült ki.
A sikeres költéseknek köszönhetően 572 fióka hagyta el a költőládákat, s ezzel megdőlt a 2002. évi rekord. Akkor 95 ládában költöttek gyöngybaglyok, és összesen 547 fiókát neveltek fel.
Az ellenőrzések során pedig egy másik érdekes jelenségre is felfigyeltek. A bezedeki római katolikus templom tornyába kihelyezett költőládában az első költés alkalmával a gyöngybaglyok csak 4 tojást raktak, és a kikelt 4 fióka sikeresen ki is repült. A második költés esetében már 10 tojásból állt a fészekalj, de a kelési fázis végén történt ellenőrzéskor csak 4 kikelt fiókát találtak, 6 tojásról pedig azt gondolták, hogy bezápultak. A fiókák gyűrűzését három héttel később végezték el, amikor nem kis meglepetésünkre még újabb 4 frissen kelt fióka lapult az anyányi testvéreik mellett.
Az esetre nehéz magyarázatot találni, de legvalószínűbbnek látszik, hogy a tojó a második költés során először 4 tojást rakhatott, majd megszakadt a tojásrakás folyamata, ami kb. 20-22 nappal később folytatódott. Ez a tojásrakási fázis már olyan harmadik költésnek is felfogható, ami folyamatában egybeesik a másodikkal – olvasható a közleményben.
Az idei évet összegezve végül elmondható, hogy a baglyok kimagaslóan jó költési eredményeket produkáltak Baranya megyében. A csoport védelmi programjának 1987-es kezdetek óta most már 6370 gyöngybagolyfióka (1537 költés) és 856 macskabagoly-fióka (334 költés) repült ki a költőládákból.
A gyöngybagolyról számokban
A gyöngybagoly testhossza 33-39 cm, szárnyfesztávolsága 80-95 cm, testtömege pedig 250-350 gramm. A fő költési időszak leggyakrabban március és október közé esik. Táplálékban gazdag esztendőkben 2-szer költ, olykor azonban egy harmadikkal is megpróbálkozik. A fészekalj rendszerint 5-6 tojásból áll. A tojó 2-3 naponta rak le egy tojást, de már az elsőnél hozzálát a kotláshoz, a fiókák között – főként nagy fészekalj esetén – ezért gyakori a jelentős méretkülönbség. Az inkubáció időtartama 27-34 nap. A kis gyöngybaglyok 50-60 napos korukra válnak röpképessé. Érdekességként megemlítjük, hogy a Magyarországon jelölt gyöngybaglyok legidősebb példánya 14 évet és közel 8 hónapot élt a már felnőtt korában történő meggyűrűzését követően. A „madármatuzsálemet” egy gépkocsi ütötte el. Az európai rekorder több mint három évvel „vezet”.
A gyöngybagoly (Tyto alba) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke egyedenként 100 000 Ft. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature) vörös listáján szintén szerepel.
Forrás: MME Baranya Megyei Csoport
