Szarmata település nyomaira bukkantak Hódmezővásárhely központjában

A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium bővítésének megkezdése előtt az Alföldi Galéria udvarában 250 négyzetméteres területen végeztek próbafeltárást, mikor a korábbi építkezések által nem bolygatott rétegek vizsgálata során a régészek tíz szarmata településobjektum maradványait találták meg. Ezek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.

1 / 3

A jelenlegi talajszint alatti kétméteres mélységből földbe ásott élelemtároló vermek, házak, illetve a jellemzően az egykori tó irányába vezető, valószínűleg vízelvezetésre szolgáló árkok nyomait, maradványait találták meg. Ezek korának pontosabb meghatározására az előkerülő leletanyagnak a múzeumban elvégzett tisztítását és feldolgozást követően lesz lehetőség.

A felső, régészeti szempontból kevert réteg eltávolítása során fémkereső műszerrel pásztázták a szakemberek a kitermelt földet, melyből a város korai története szempontjából fontos fémtárgy is előkerült. Közöttük van egy 1699-ben első Lipót által kibocsátott ezüstérme, egy duárius. Ez a dátum a város visszatelepülésének kezdete a török kiűzése után, s a lelet igazolja, hogy a belvárosnak ez a területe az elsők között népesedett be.

2 / 3

Előkerült a legújabb korból egy vaskés is, amely nyelének szép gyöngyház borításán ugyanolyan a tulipán motívum figyelhető meg, amelyet a vásárhelyi festett bútorok díszítésénél is alkalmaztak. A próbafeltárás során fellelt tárgyakat Tornyai János Múzeumban mutatják majd be.