A Pepi-kertben voltam már jó néhányszor, de nem tudom megunni. Minden alkalommal új élmények érnek, és új színeit fedezem fel a kertnek. Ráadásul legutóbbi látogatásom óta számos új látnivalóval bővült az arborétum és a szomszédos Mini Magyarország makettpark is.
Az út egyik oldalán egy sárgarigó, a másikon egy fülemüle énekel. Ennél szebb fogadtatás nem is kell, gondolom magamban, mikor besétálunk az ország legnagyobb arborétumának kapuján, ahol látnivalókban bizony nincs hiány. A 82 hektáros gyűjteményben Alaszkától Mexikóig, a Himalájától Afrikáig, közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma és kb. 250 lágyszárú növényfaj is él itt. Május elejére sok növény már elvirágzott, de például a magnóliákat vagy a mesebeli nevű barkóca berkenyét még most is láthattuk virágba borulva.
Arborétum az Alföld közepén
Bolza Pálnak két szerelme volt. Az egyik felesége, Vigyázó Jozefa, a másik a Pepi-kert.
Végzettségét tekintve jogász volt, de a tárgyalótermek helyett sokkal jobban érezte magát a természetben. Leginkább a növények érdekelték, autodidakta módon képezte magát botanikából és kertépítésből. Szülei halála után ő lett a szarvasi birtok örököse. A mai arborétum területét, ahol régi álma lassan valósággá válhatott, nagybátyjától, Bolza Józseftől kapta ajándékba. A gróf egy olyan arborétumot álmodott meg, ahol Amerikától Ausztráliáig, minden földrészről vannak növények. A formálódó arborétumot nagybátyja, Pepi bácsi után, Pepi-kertnek nevezte el.
Bolza Pál kastélya a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös partján
A kert első fáit a közeli Anna-ligetből telepítette át, ahol még nagyszülei Bolza József és Batthyány Anna alakított ki egy parkot. Hatalmas földlabdákkal szekéren tolták át a fákat az egyik parkból a másikba, és ma sem lehet pontosan tudni, hogy miért is vállalkozott a gróf arra, hogy évtizedes nagy fákat telepítsen át. Az egyik magyarázat talán az lehet, hogy ebben az időben épült az Anna-ligeti kastély is, és talán ezek a fák az építkezés miatt voltak útban. Az áttelepítést sok fa nem élte túl, de ma is láthatóak még olyan egyedek, melyek akkor kerültek mai helyükre.
Távol Amerikától
Ezek egyike az arborétum legismertebb lakója, a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amit bizonyára mindenki felkeres, aki itt jár. Az első mamutfenyőket 1852-ben találták meg a kaliforniai Sierra Nevada erdeiben. Az európai parkokba az 1870-s években kezdték el telepíteni őket. A Szarvasi Arborétumban található fát 1873-ban ültették, így egyike a legidősebb európai példányoknak. A paraméterei önmagukban is tekintélyt parancsolóak. A több mint 140 éves példány 30 méteres magassággal, 176 centiméteres törzsátmérővel és 550 cm-es törzskerülettel büszkélkedhet. Az hogy ma is jó egészségnek örvend, valódi csoda, hisz természetes élőhelyén, a Sierra Nevada lejtőin, 1000-2500 méteres magasságban az éves csapadékmennyiség a 3500 mm-t is elérheti, míg Szarvason előfordul, hogy egy évben csak 500 mm esik. A fának egyébként 2010-ig volt egy társa is. Az a példány azonban néhány éve elpusztult, miután többször is villámcsapás sújtotta, 2008-ban pedig egy nagy vihar tépázta meg.
Gróf metszőollóval
Bolza Pál 34 éves volt, mikor rátalált élete szerelmére, Vigyázó Jozefára, akinek édesapja, Vigyázó Sándor az ország egyik leggazdagabb embere volt. A Vigyázó család tagjai szintén nagy természetbarátok voltak, vácrátóti kastélyuk kertjéből hozták létre a mai botanikus kertet. Bolza Pál és felesége mindketten rajongtak a természetért, házasságuk után az arborétum fejlesztésén is együtt dolgoztak. Boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig, a grófnő, lánya születése után néhány hónappal meghalt. A gróf soha nem tudta túltenni magát szeretett felesége elvesztésén, özvegyemberként csak lánya és az arborétum jelentett számára vigaszt. Tavasszal ő maga is naponta megjelent a Pepi-kertben, és metszőollóval a kezében járta a parkot. Leginkább az észak-amerikai fásszárúak érdekelték, ő honosította meg az Alföldön a mocsárciprust is. Ez a különleges fa mára kicsit Szarvas jelképe is lett, hisz az arborétumon kívül még a város több pontján is láthatóak szép példányai, például a holtág fölött átvíelő híd két oldalán. A mocsárciprus eredetileg Észak-Amerika délkeleti részén honos. Jellegzetessége, hogy nedves környezetben gyökereiből a felszín fölé emelkedő légzőgyökereket növeszt.
Fehér páva a zöldben
A Pepi-kert, különösen a forró nyári napokon, tényleg olyan, mint egy zöld oázis. Egy ilyen nagy gyűjtemény esetében a sajátos alföldi klimatikus viszonyok között bizony télen-nyáron akad kihívás a növények gondozása során. Nyáron a szárazság, télen a hideg ellen kell óvni a növényeket. Például a dél-amerikai, 1,5-2 méter magasságot is elérő pampafű esetében, amely meglehetősen nehezen viseli a téli hónapokat. De olyan is volt már, hogy a helyi tűzoltók is besegítettek, és télen vízágyúikkal szabadították meg a fákat a rájuk fagyott vastag jégrétegtől.
Az arborétum állatvilága-különösen a rovar-és madárvilága- rendkívül gazdag. Közel 150-re tehető az itt megfigyelt madárfajok száma. A csilpcsalpfüzikék, széncinegék és erdei pintyek bájos trillázása mellett egyszer csak éktelen rikoltozásra leszünk figyelmesek. A szépnek épp nem nevezhető hang tulajdonosai az arborétum régi lakói, a pávák, akik hol a fűben sétálgatva, hol egy épület tetején, hol pedig éjszakázó helyük, egy hatalmas kőrisfa ágán tűnnek fel. A színpompás kék páva Indiából származik és Nagy Sándor hozta először Európába. Az arborétum pávái épp a párválasztás lázában égnek, ebben az időszakban előszeretettel mutogatják gyönyörű farktollaikat és táncolják körül a tojókat. Szerencsénk volt, mert a park egyetlen hófehér páváját is láthattuk, teljes pompájában. A pávák mellé néhány éve új külsősök is érkeztek, két emu, akik bár szépnek nem nevezhetők, vicces figuráknak annál inkább.
Kárpát-medence kicsiben
A Szarvasi Arborétum évente 100 ezer látogatót vonz, akik között sok a visszatérő vendég is. Nem véletlen, hisz a jól megszokott látnivalók mellett évről-évre újabb és újabb programlehetőségekkel is várják a látogatókat. Számomra külön öröm az, hogy az arborétum időről-időre úgy tud megújulni, hogy mindeközben megmarad olyannak, amilyennek régen megismertem és megszerettem.
A park egykori kertészlakjában Pepi gróf Varázstanyája kapott helyet, az itt található interaktív kiállításon a Bolza család és az arborétum története mellett a Pepi-kert élővilágáról is számtalan érdekességet tudhatunk meg. Az üvegházban kaktuszok mellett teknősök is élnek és egy ásványkiállítást is berendeztek, a kikötő melletti kis fenyvesben pedig egy szabadtéri kerámia kiállítás kapott helyet. Az egyik legújabb attrakció pedig családok és baráti társaságok kedvence lehet. A Titkok kertje tulajdonképpen egy szabadulós játék, ahol logikai és ügyességi feladatok megoldása révén lehet megfejteni az elvarázsolt kert titkát.
A felvidéki Árva vára
Persze a gyerekek számára még mindig a Mini Magyarország a legnagyobb szenzáció. Az ország egyetlen interaktív makettparkjában ma már több mint száz híres épület miniatűr mását lehet megcsodálni. A részletgazdag makettek között már nemcsak az ország, de a Kárpát-medence ismert épületei is ott vannak. Az erdélyi és a felvidéki épületek mellett 2017-ben kárpátaljai műemlékkel is bővült a park. Látható itt például Huszt vára, a kőrösmezői fatemplom és a 20. század elején épült Uzsoki viadukt, amelynek eredetije épp ott áll, ahol egykor a Magyar Királyság és Lengyelország határa húzódott. Nekem talán a várak tetszettek legjobban, a felvidéki várak közül láthatjuk például Árva, Bajmóc vagy a Krasznahorka várát is. A legkisebbeknek persze a vonatok jelentik a legnagyobb élményt, bár az óriási terepasztal a felnőtteket is hamar visszaviszi a gyerekkorba. A makettek között, folyók felett, alagutakban és a viadukton áthaladó szerelvényekkel bármelyik korosztály órákat el tudna tölteni.
Bajmóc vára
Kapcsolódó cikkek:
Mini Magyarország a Szarvasi Arborétumban
Hogyan került a segesvári óratorony Szarvasra?
Kastélyok és kunhalmok a Dél-Tiszántúlon
Megújul a Körösvölgyi Látogatóközpont
