A négy hatalmas gímszarvast valószínűleg illegális „agancsozók” riasztották meg.
Négy ijedt gímszarvas trappolt végig február 17-én a Nógrád megyei Tar főutcáján, ahol egy éppen érkező autó elé is kiszaladtak, ám szerencsére nem történt baleset – számolt be róla az RTL.
Az ügyben az RTL megkereste a Földvári Attilát, az Országos Vadászati Védegylet szóvivőjét is, aki szerint, ha a szarvasok ember közelében jelennek meg, ráadásul nappal, akkor annak szinte mindig az lehet az oka, hogy az állatokat megzavarták.
Mivel a szarvasok éppen mostanában hullajtják az agancsaikat, ezért jó eséllyel illegális agancsgyűjtők riaszthatták meg a faluba tévedt állatokat, hogy azok menekülés közben verjék le az agancsaikat.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül. Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).
A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”
