Nyomtatott magazinunk Messzelátó rovatának ez évi termését gyűjtöttük össze Nektek, hogy kiválaszthassátok közülük a kedvenceteket!
Bányatető-kilátó
A rejtőzködés mestere
Visegrád külterületén, a Mátyás-hegy (280 m) közelében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban egy érdekes objektum található, amelyet 2015-ben emeltek, létezését azonban nem verték nagydobra. A faszerkezetű Bányatető-kilátó teljes magassága 15,45 méter, legfelső járószintjének magassága 11,2 méter, építtetője a terület erdőgazdálkodója. Magához a kilátóhoz (jelenleg) egyetlen jelzett turistaút sem vezet, ettől függetlenül könnyen megtalálható a népszerűbb térképes applikációk bármelyikével.
A drótkötelekkel alaposan kipányvázott alkotáshoz közeledve azonnal feltűnnek a körülötte növő fák, amelyek közül több egyed is megelőzi a tornasorban a központi panorámakínálót. Az odafent megtapasztalható „kilátástalanság” ugyanakkor csak részleges, így ha kellőképpen magasak vagyunk, illetve ráállítjuk tekintetünket egy ideális szögtartományra, kifejezetten imponáló látványban lehet részünk. Nemcsak Visegrád hegytetőn trónoló erősségét, hanem a Dunakanyar egy szegletét és a Börzsöny szemközti tömbjét is szemügyre vehetjük.
Bence-hegyi kilátó
Szokatlan forma, pazar panoráma
Olvasóink közül talán még jó páran emlékeznek arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt állt egy kilátó a Velencei-tó mellett „magasodó”, 232 méteres Bence-hegyen. Ez egy kiszuperált olajfúró torony volt, és 1988-ban zárták le egy tragikus balesetet követően, s mivel felújítására nem volt pénz, végül robbantással bontották le.
A pótlására egészen 2018 tavaszáig kellett várni, ekkor adták át ugyanis a képeken is látható, meglehetősen szokatlan formájú építményt. A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel. Amikor a zárt, a környék élővilágát nagy méretű fényképeken bemutató lépcsőházból a rendszerint igencsak erős széllel dacolva a nyitott teraszra lépünk, lélegzetelállító, 360 fokos panoráma tárul elénk.
Deseda-kilátó
Gyermekbarát látványelem
Hazánk leghosszabb mesterséges tava Somogy megye székhelyétől északra található. A Kaposba torkolló Deseda patak felduzzasztásával 1974-ben létrehozott, mintegy 8 kilométer hosszan elnyúló, 26 kilométernyi partszakasszal keretezett állóvíz – táplálója előtt tisztelegve – szintén a Deseda nevet viseli, és nemcsak a horgászok, hanem a kerékpárosok és a sétapártiak körében is igen népszerű.
Az elmúlt években Kaposvár önkormányzata, valamint a SEFAG Zrt. jelentős fejlesztéseket hajtott végre a tó környezetében. Természetismereti látogatóközpont, bringaút, madármegfigyelő torony, csónak- és hajókikötő, 14 kilométeres ökoturisztikai gyalogút, kalanderdő, lombkoronasétány és kilátó is létesült. A dizájnos fémelemekkel feldobott, illetve stabilizált, visszafogott színezetű, faszerkezetű kilátót 2014-ben emelték azzal a céllal, hogy a magasból gyönyörködhessenek a Desedában és a tavat övező erdőben az ide ellátogatók.
Disznó-kő-kilátó
A mádi panorámafilagória
A Tokaj–Zempléni-hegyvidék részét képező Hegyalja kistáj délnyugati csücskében bújik meg Mád község, amelynek 2004-ben Europa Nostra díjjal kitüntetett zsinagógájáról minden bizonnyal jóval többen hallottak, mint a 37-es főúttól csupán egy kőhajításnyira található minikilátójáról, amely valójában egy filagória.
A Tokaj Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet Zrt. épületegyüttesétől, illetve a Sárga Borház parkolójából egyaránt könnyűszerrel megközelíthető, klasszicista stílusjegyeket felvonultató építmény egy jókora szikladarab, a beszédes nevű Disznó-kő tőszomszédságában várja a tokaj-hegyaljai panorámára szomjas látogatókat. Az alapvetően szerény dimenziókkal megáldott, négy oszlopot, egy lépcsősort és egy ablakocskákkal áttört falú „földszinti helyiséget” felvonultató építményt a területet hajdanán birtokló Lónyay család emeltette 18. században, a 228 méter magas Király-tetőhöz közeli dombocskán, hogy onnan csodálhassák a végeláthatatlan szőlőültetvényeket.
Erzsébet-kilátó
Fővárosi ikon
A János-hegy 527 méteres tengerszint feletti magasságával rekorder Budapest hegyeinek sorában. Az 1870-es évektől kezdve az „intézményesített természetjárás” berkeiben, azaz a különböző turistaegyesületek találkozóin és megbeszélésein is fel-felröppent egy János-hegyi kilátó építésének a gondolata. A főváros által megbízott Klunzinger Pál terveit nem akárki, hanem a Halászbástya alkotója, a híres Schulek Frigyes dolgozta át: legfőbb művéhez hasonlóan az 1910 szeptemberében ünnepélyes keretek között átadott Erzsébet-kilátó is neoromán stílusjegyekkel büszkélkedik.
A 23,5 méter magas, négyszintes, teraszos kialakítású, két spirális lépcsősorral rendelkező kilátó 1926-ban úszott először fényárban. Hazánkban az Erzsébet-kilátó kapott elsőként állandó díszkivilágítást, évekkel megelőzve például a Citadellát vagy a Mátyás-templomot. Az emblematikus építészeti alkotás a hét minden napján díjmentesen látogatható 8 és 20 óra között.
Gömbkilátó
A „boglári Atomium”
A balatonboglári Várdombon trónoló, 15 méter átmérőjű, 240 háromszög alkotta alumínium vázszerkezetre épülő objektumot az 1958-as brüsszeli világkiállítás szimbóluma, a kilenc hatalmas gömbből álló, 102 méter magas Atomium kolosszusa ihlethette, amely az alfa-vas (α-Fe) tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban.
A fiatal magyar tervezőkből álló csapat által megálmodott Gömbkilátó az expó után öt évvel, 1963-ban épült fel a budapesti Városligetben, ahol az első Budapesti Nemzetközi Vásár legfőbb látványossága lett az Idegenforgalmi Hivatal standjaként. A kommunista Magyarország alumíniumgyártásának fejlettségét hirdető szerkezet további három évet töltött a BNV területén, 1967 óta pedig Balatonbogláron dacol az évek múlásával és a turisták hadával.
Írott-kő-kilátó
Két ország kőtornya
A Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb csúcsán, a 882 méteres Írott-kőn álló panorámatoronyra ikonikus objektumként tekintenek a kéktúrázók, hiszen itt fonódik össze az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonala.
Az 1922-ben véglegesített trianoni osztrák–magyar országhatár által kettéosztott, részben Ausztriában, részben Magyarországon elhelyezkedő, az elemekkel immáron 106 éve dacoló, terméskőből emelt, háromszintes építészeti alkotást a vasfüggöny elbontásáig csak nyugati szomszédunk oldaláról lehetett látogatni. Az Írott-kő-kilátót napjainkban osztrák és magyar oldalról is megközelíthetjük, a schengeni övezethez történő csatlakozásunk óta pedig a határt is szabadon átléphetjük.
Kozmáry-kilátó
Egy híján százhúsz
A Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred és egyben a Mátra-vidék egyik leghíresebb építménye a 398 méter magas Dobogó-hegy csúcsának közelében, a tengerszint felett mintegy 370 méterrel várja az északi-középhegységi körpanorámára szomjazó turistákat.
Az 1900-ban emelt, egyszerre kissé kemence- és bástyaszerű kőkilátó Kozmáry Jánosról, a hajdani gyöngyösi kereskedőről és Mátrafüred üdülőtelepének igazgatójáról kapta a nevét. A Déli-Mátra északi részén, a kilátójáról, taváról és kalandparkjáról méltán híres Sástótól délre fekvő, idén 119 éves Kozmáry-kilátóból csodálatos kilátás nyílik dél és délnyugat, valamint a Központi-Mátra északabbra nyújtózó területei felé: Gyöngyös városa mellett számos kisebb település és hazánk legmagasabb csúcsának tévétornya is remekül látszik innen tiszta időben.
Láz-tetői kilátó
Panorámatorony a fennsík peremén
Az alig több mint száz lelket számláló Vállus község fölé magasodó Láz-tetőn (380 m) egy 2014-ben emelt, fagerendás szerkezetű kilátó várja a Bakony-vidéki körpanorámákra vágyókat. A 16 méter magas, gúlatetővel fedett, tájba illeszkedő objektum legfelső szintjéről nemcsak a Keszthelyi-fennsíkon fekvő Rezi várának maradványait és Vállus háztetőit vehetjük szemügyre, hanem a Tátika-csoport területén található Zalaszántó hófehérben tündöklő buddhista sztúpáját és a kistáj névadó hegyének, a Tátikának (413 m) a csúcsát is megcsodálhatjuk.
Tiszta időben északkeleten Tapolca városát, délen a Balaton csillogó víztükrét pillanthatjuk meg. Mindenképpen megéri felsétálni a csúcsra, ha pedig megéheztünk volna tájfürkészés közben, üljünk le bátran a kilátó tövében elhelyezett asztalok valamelyikéhez, hogy kényelmesen, nyugodt környezetben gondoskodhassunk testünk energia-utánpótlásáról.
Az ország egyik legnagyobb kilátója
Fúrótorony Nagykanizsán
2018 tavaszán adták át a felújított, pontosabban szinte újjáépített kilátót a Nagykanizsa csónakázótava feletti dombon. Az eredeti szerkezet még a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár egyik leselejtezett olajfúró tornya volt, amelyhez mintegy 30 tonnányi új anyagot építettek, így a kilátó össztömege közel 100 tonna. A súlyadatoknál lényegesen fontosabb részlet, hogy a mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méter, a felső 43 méter magasan van. Ezekkel a paraméterekkel az ország egyik legmagasabb kilátója a nagykanizsai, amelynek legfelső szintjére 230 lépcsőfok leküzdésével juthatunk fel.
A panoráma tényleg egyedülálló odafentről, tiszta időben még a Badacsony is látszik, arra viszont készüljünk fel, hogy legfelül jól érezhetően mozog a szerkezet a széltől és az emberek súlya alatt – nem véletlenül korlátozzák 50 főben a látogatók számát, a legfelső szinten pedig egyszerre legfeljebb 10 fő tartózkodhat egyszerre.
Petőfi-kilátó
A Bálvány magasán
A Bükk-fennsík északi peremén, a közigazgatásilag Nagyvisnyó községhez tartozó Bánkút szomszédságában magasodik a tekintélyt parancsoló nevű Bálvány, amelynek csúcsa 956 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A Bánkúti turistaháztól negyedórás sétával megközelíthető hegytetőn – egy esztétikusnak még nagy jóindulattal sem nevezhető adótorony mellett – várja a szédületes hegyvidéki látványokra szomjas látogatóit a Petőfi-kilátó, a Bükk-vidék legmagasabban fekvő panorámatornya.
A legfelső szintjéről elénk táruló, 360 fokos körpanoráma minden várakozást felülmúl. Tiszta időben az Észak-magyarországi-középhegység minden tagja látható innen, a Magas- és az Alacsony-Tátra impozáns csúcsarzenáljáról nem is beszélve. Szél- és magasságfóbiások csak körültekintően látogassák a 18 méter magas kilátót, amelynek tetejébe egy gyakorlatilag függőleges vaslétrán lehet felkapaszkodni.
