Száz éve elfeledett dinoszaurusz-lelőhelyeket fedeztek fel Erdélyben

Az Erdélyben előkerült páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Pecsics Tibor
Forrás:
Magyar Természettudományi Múzeum
2021. március 2.

Az Erdélyben előkerült páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést.

Az első világháborút megelőző néhány évben Kadić Ottokár geológiai térképezést végzett az erdélyi Hátszegi-medence nyugati részén, ahonnan egy különlegesen gazdag, dinoszauruszok és más hüllők maradványait tartalmazó leletanyagot gyűjtött be.

Az újra megtalált lelőhely

Ez a kréta időszak végét reprezentáló gyűjtemény tartalmazza azokat a maradványokat, melyek alapján a hazánk nevét viselő első dinoszaurusz, a Magyarosaurus dacus is leírásra került. Mivel a háborús években a lelőhelyek pontos helyzetére vonatkozó információk jelentős része elveszett, így további őslénytani ásatások több mint száz évig nem történtek a területen.

A rejtélyes lelőhelyeket övező hosszú csendet a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani Tanszékének munkatársa, Dr. Botfalvai Gábor vezetésével formálódó nemzetközi kutatócsoport új felfedezése szakította meg.

Megkerült az elveszett térkép

„A Budapesten tárolt Hátszegi-leletanyag kiemelkedő őslénytani jelentősége régóta nemzetközi érdeklődésre tartott számot, azonban mindig problémát jelentett, hogy ezek pontos lelőhelyei és így az egykori környezet, melyben ezek az élőlények egykoron élhettek nem volt ismert. A lelőhelyek újrafelfedezését azt tette lehetővé, hogy nemrégiben előkerült az a térkép, amelyet Kadić Ottokár használt az ásatásai során és rajtuk egyértelmű jelöléseket találtunk az egykori lelőhelyekre vonatkozólag” – foglalta össze a kutatás kezdeti szakaszát Dr. Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének munkatársa.

A térkép végre meglett, de az a több mint száz évvel ezelőtti topográfiai viszonyokat tükrözte, ezért modern térinformatikai eszközök segítségével lokalizálni kellett a régi térképen jelölt lelőhelyek mai helyzetét, ami végre lehetővé tette újabb ásatások szervezését.

Mi történt a kréta végi kihalás előtt?

A mostani ásatások során a Kadić Ottokár által megkutatott lelőhelyekről további értékes csontmaradványok kerültek elő, például egy Sauropoda dinoszaurusz csigolyái, krokodilok, teknősök és a Hátszegi-medence legidősebb emlősinek maradványai.

„ Az elvégzett geokémiai, földtani és őslénytani kutatások rávilágítottak arra, hogy a vizsgált leletanyag a Hátszegi-medence egyik legidősebb dinoszaurusz lelőhelyét képviseli, mely nélkülözhetetlen segítséget nyújt a kréta időszak végi kihalási eseményt megelőző rövid időszak ökológiai folyamatainak behatóbb megismeréséhez” – mondta Dr. Botfalvai Gábor.

Cikkajánló