A Magyar Természetjáró Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium közös sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt évek fejlesztéseiről és a várható beruházásokról.
„Az állami erdészeti társaságok mintegy 5,3 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra” - mondta Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeti információs központjában tartott sajtótájékoztatón.
A Kormány által indított Bejárható Magyarország Programnak köszönhetően újraéledt az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult bakancsos turizmus. Mintegy kétszáz - a kirándulók, turisták számára előnyös - beruházás valósult meg 2010 óta. Megépült egyebek közt 29 kilátó, 12 szálláshely, 7 erdei iskola, 3 ökoturisztikai központ, 2 erdei kisvasút, továbbá 97 erdei kiránduló- és pihenőhely, valamint 24 tanösvény is létesült. Ezen közjóléti funkciók fejlesztésének megvalósításában is jelentős részt vállalt a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) mint az FM stratégiai partnere.
A 2010-től 2015-ig tartó időszakban a társaságok által közjóléti beruházásokra fordított összegek:
A 22 állami erdőgazdaság egy, az MTSZ-szel kötött megállapodás alapján 2016 végéig 80 millió forinttal támogatja a szövetséget, segítve ezzel az idei második félévben megvalósítandó és a jövő évi beruházások elkészültét. Ezek összértéke az államtitkár becslése szerint 300-400 millió forint is lehet. A beruházások megvalósításához szükséges források jelentős hányada - magyar és uniós pályázatokból kerül ki. Így az idei második félévben például várhatóan még 7 kilátó, 4 turistaszálláshely készül el, továbbá 2 erdei iskola is épül, valamint felújítanak 3 ökoturisztikai centrumot és 8 erdei kisvasutat.
„100 évvel ezelőtt volt tapasztalható ilyen jelentőségű és léptékű fejlesztés a hazai természetjáró turizmusban” - ezzel a mondattal kezdte beszámolóját Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeti információs központjában tartott sajtótájékoztatón. Példaként említette, hogy a Magyar Természetjáró Szövetség uniós források felhasználásával, 2,7 milliárd forintból újítja meg az Országos Kékkört, ami mintegy 2500 kilométernyi turistautat jelent. Emellett felméri a turistautakat az országban - egységes adatbázis készül -, eddig mintegy 7 ezer kilométernyi szakasz felmérése készült el a közel 25 ezer kilométernyi gyalog- és kerékpártúraútból - mondta az igazgató, aki egyebek mellett beszámolt az Országos Kékkör (OKK) jelzéseinek ötévenkénti megújításáról is.
Szó esett a túraútvonalakon található információs táblák kihelyezéséről - a tervek szerint 10 000 tábla kerül ki a következő hónapokban - és a természetjárók részére szükséges infrastrukturális és szolgáltatóhálózat kiépítéséről is az OKK mentén.
Az MTSZ igazgatója említette az országos rangerhálózat kiépítését is, valamint beszélt a jelvényszerző túramozgalmak szervezéséről, a több mint 250 egyedi grafikával ellátott pecsételőhely megújulásáról, tematikus, kerékpár-, gyalog- és vízitúrautak létrehozásáról, illetve egy mindent összefoglaló tematikus útikönyv kiadásáról. Mindezek mellett hamarosan elérhetővé válik a Természetjáró Kártya, amely több száz partner kedvezményes szolgáltatásaira, köztük 20 százalékos MÁV-kedvezményre jogosítja használóját, valamint MultiPont pontgyűjtő kártyaként is működik.
Kapcsolódó cikkek:
Még több hír az Országos Kékkör megújításáról
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
