Székelyföld alapvetően nem a barlangok földje, de az egész nyáron látogatható Súgó-barlang méltatlanul szorul háttérbe a környék egyéb látnivalói - a Szent Anna-, a Gyilkos- és a Medve-tó, vagy a Békás-szoros - mögött.
A Hagymás-hegység előterében elhelyezkedő Sípos-kő tömbjének délnyugati nyúlványában, Gyergyószentmiklóstól pár kilométerre, Vasláb település szomszédságában találjuk Székelyföld kevés látogatható cseppkőbarlangjainak egyikét, a tekerőpataki Súgó-barlangot. A barlangban a normál, utcai ruházatban is látogatható felső szint mellett akár overallos túrákra is van lehetőség az üreg mélyebb részein. A jelenleg 1021 méter hosszú, folyamatosan kutatott barlang egy négyemeletes rendszer ugyanis, amelyben egy alsó szint képezi az aktív, vagyis a patakos vizes részt egy bejárattal, a három felső szint pedig az ezután következő emeleteket két bejárattal.
Menedékhéz a barlang közelében, gyakorlatilag ez a barlangászok főhadiszállása, a vezetett túrák is innen indulnak
Az aktív szakasz látványos karsztforrása miatt a környék lakossága régóta ismeri a barlangot, amely nevét is a helyiektől kapta: a huzat és nagyvíz esetén a víz zúgása egy jellegzetes suttogó, susogó hangot idéz elő. De természetesen nem Székelyföldön járnánk, ha nem kapcsolódna jó pár legenda is a barlanghoz, amelyet a Székely Legendárium is feldolgoz, így a barlang meglátogatása remek gyerkőcös túra is egyben. Bár tudományos megalapozottság nélkül a barlangot már az 1930-as években elkezdték kutatni, a rendszeres feltárás csak 1961-ben indult el a gyergyói múzeum támogatásával, lelkes, többnyire helyi barlangászok vezetésével. A barlang további kutatása és látogatása céljából 1968-ban kezdték el építeni a ma is látható menedékházat a barlang mellett.
A barlang bejárata
A Súgó-barlang egy erdélyi mércével jó minőségű kavicsos úton autóval is könnyen elérhető, nekünk még éjszaka, vaksötétben is sikerült elsőre megtalálnunk a parkolót. Bár az is igaz, hogy Simon László, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda munkatársa, a Gyilkostó Adventure Egyesület vezetője igazított útba minket. A sugo.ro oldalon részletes útmutató található a megközelítéséről, a parkolótól pedig 5 perc gyalogos lépcsőzés a barlangászok menedékháza.
Kifejezetten szimpatikus az egyesület hozzáállása egyébként, miszerint júliusban és augusztusban a barlang naponta látogatható, azaz két-három önkéntesük mindig megtalálható a háznál (hiszen csak vezetővel látogatható a barlang), és óránként indítják a látogatást. A nyári szezonon túl a barlang hétvégenként és előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Mondjuk, soha rosszabb munkahelyet, mint a meredek hegyoldalban, a fenyőerdő közepén található kis házikó, amely mellett még egy kis tanösvényt is találunk. Az egyesület meghívására mi egy éjszakát is eltölthettünk ebben a kellemes kis házban, ahol a petróleumlámpa fényében és egy isteni túrós puliszka társaságában hallgathattuk meg a székely barlangászok történeteit (igen, itt valóban megesett az a Magyarországról nézve leginkább városi legendának tűnő történet, miszerint barlangászok télen felébresztettek egy barlangnyílásban szundikáló mackót).
A ház mellett található a barlangi forrás, egyben a barlang legalsó, aktív szakaszának a bejárata is. A vaskapuval lezárt, turisták által vezetővel látogatható legfelső szinthez ugyanakkor egy további 5 perces kaptató vezet a háztól. Az utcai ruházatban is teljesíthető, mintegy 300 méteres túrához sisakot és lámpát az egyesület biztosít, s bár a séta részben kiépített betonjárdán zajlik, az általában vizes aljzat miatt érdemes túracipőben nekiindulni. A túra hossza kb. 40-50 perc, de mivel a barlangba velünk tartott Simon László lelkesedése is, mi 2,5 fél órát időztünk az enyhén ferde járatban.
Mivel cseppkőbarlangban járunk, megcsodáltuk a barlangászok képzeletét dicsérő képződményeket, amelyeket sajnos a barlang elején erősen megtépáztak a barbár kezek, de amelyek a belsejében már szerencsére eredeti pompájukban tündökölnek (és a valódi szépségek természetesen a barlang mélyebb részein találhatók, amelyek ezért csak overallos túra keretében érhetők el).
Sajnos, amíg a barlang nyitott volt, sok helyen megrongálták a cseppköveket
Hogy csak párat említsünk, van itt Felfedezők csarnoka, Medúza, Teknősbéka és Delfin is. A Bástya a barlang legméretesebb sztalagmitja, a Kínai pagodák pedig két kisebb oszlop az Elvarázsolt világban. A Megkövesedett vízesés a repedések mentén beszivárgó víz remekműve, a mennyezetről leszakadt tömb neve pedig Cseppkőtemető, amelynek az alsó részén még láthatók a régi cseppkőmaradványok, de már a felső részen kialakultak az új sztalagmitok.
A barlangban ezen felül találunk borsókövet és a korrózióra utaló üstszerű oldásformákat is. A természet - na és a barlangászok - a gyermekekre is gondoltak természetesen, hiszen mint a legtöbb barlangban, itt is találunk egy egész Mesevilágot. A látogatható rész utolsó terme a Zeneterem, ahol a kiváló akusztika miatt már koncerteket is tartottak.
Erdély kalandfővárosa - Gyergyószentmiklós
Aki szervezettebb formában kíván aktívan kikapcsolódni Gyergyóban, annak bátran ajánlható a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Információs Iroda által üzemeltetett visitgyergyo.ro honlap, valamint a mögötte álló, nemrég életre hívott kalandfőváros kezdeményezés. Ennek keretében nemcsak a környék egyes barlangjai (a Súgó- és a Hóvirág-barlang,) látogathatók, de vezetővel, vagy anélkül kipróbálhatunk egy remek, közepesen nehéz via ferratát a közelben, valamint a környék kisebb szurdokaiban a kanyoningot és a szurdokjárást is.
A Súgó-barlang ideális helyszín a kalandfőváros programjában, hiszen könnyen elérhető, a barlangászok lelkesedése lélekemelő, és miután megmásztuk a Gyilkos-tó feletti via ferratát, garantáltan jól fog esni a hegy mélyének hűvöse. A látogathatóság és elérhetőség mellett a tanösvény és a kapcsolódó mondák igazán kiváló családi célponttá teszik egyúttal a barlangot.
A Nagy-Hagymás az Egyes-kőről
Székelyföld területének nagy részét a Kárpátok vulkáni övéhez kapcsolódó hegységek (Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita, a Gyergyói- és Csíki-havasok) alkotják. Ha a kicsit távolabb eső történelmi Aranyosszék területével, azaz földrajzi értelemben az Erdélyi-szigethegységgel most nem foglalkozunk (ahol pedig európai mércével mérve is jelentős karsztjelenségeket találunk), a vulkánok szorításában mindössze két nagyobb karsztvidéket találunk Székelyföldön: a Hagymás-hegység környezetét a Gyergyói- és a Csíki-medence hátterében, valamint a Persányi-hegységet Háromszéken.
A változatos kőzettani felépítésű, viszonylag alacsony Persányi-hegység rejti Székelyföld egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidékét, a 4 km hosszú Vargyas-szorost, ahol a patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. Eddig mintegy száznál is több, alapvetően kisebb (pár méter hosszú) és közepes hosszúságú (pár száz méteres) barlangot tártak fel négy különböző magassági szinten. Az ötödik barlangszint a ma is alakulásban lévő patakos - úgynevezett aktív-barlangrendszer. A maga másfél kilométeres hosszúságával a szurdokvölgy legnagyobb és egyben legismertebb barlangja az Almási-barlang, vagy más néven Orbán Balázs-barlang, amely egyben Erdély első tudományosan felkutatott barlangja is (amely csak vezetővel és engedéllyel látogatható).
A sziklaalakzatai miatt kifejezetten látványos Hagymás-hegység az egykor itt lévő tenger üledékeiből alakult ki, legmagasabb csúcsai (Nagy-Hagymás, 1792 méter; Egyes-kő, 1587 méter; Öcsém-tető, 1707 méter) több száz méteres látványos fallal emelkednek ki az alacsonyabb környezetből. A hegység további látványossága a mészkőből az erózió hatására kialakult, erősen karsztosodott bércek és különálló tornyok sorozata (pl. Kis-Cohárd, 1345 méter; Oltár-kő, 1148 méter), de a puha, üledékes kőzetbe tudta bevágni hihetetlenül látványos szorosát a Békás-patak is (Békás-szoros).
Kapcsolódó cikkeink:
Gyergyószentmiklós, Erdély outdoor fővárosa
Adrenalinfröccs a Békás-szorosnál
Székelyföld legjobb hótalpas terepe
