A Pilis-tető tele van építményekkel: kilátó, katonai bázis romja, és most már bivakház is található rajta. Közülük a két legnagyobb biztosan sokáig velünk marad még, a legkisebb, a menedékház jövője viszont kérdéses. Megnéztük a pilisi „Alpin cabint", ami engedély nélkül épült egy erősen beépített, mégis fokozottan védett területen, és most viták kereszttüzében áll.
Ritkán épül új bivakház Magyarországon. Pláne olyan, aminek a falán a területet kezelő erdészet üzenni próbál az építőknek, belterében pedig a megmentését célzó petíció aláírására buzdít egy falragasz. A pilis-tetői kabin ugyanis engedély nélkül épült fokozottan védett területen – és a kérdést, hogy jó helyen van-e, akár el is intézhetnénk ennyivel. Csakhogy az aszfaltúton is elérhető hegytető képét egy katonai bázis romjai határozzák meg, turistaforgalma kiemelkedő, a menedékkunyhó pedig egy bunker tetejére, régi beton alapra épült, így laikus szemmel nehéz rá a természetre káros hatást kifejtő objektumként tekinteni.
Bivakház a Pilis-tetőn
A titokban épített menedék
Először is nézzük magát a „kabint". Alig nagyobb egy tágas, többszemélyes sátornál, ennek ellenére ketten kényelmesen elférnek benne. A padlót linóleum, a fém kerettel összefogott deszkafalakat belül OSB-lapok fedik, ennélfogva a ház jól szigetelt, a szél még csak szellőként sem talál utat az illesztések között, a fémtetőnek köszönhetően az esővíz sem csöpög be, és a szellőzés is megoldott. A kabint ráadásul az egyik bunker tetején található betonplaccra helyezték, így alulról sem fenyegeti ázás, tehát mindent összevetve tartós, időjárásálló építménynek tűnik.
A bivakkabin belseje
A beltér pont annyit tud, amennyit egy ilyen menedéktől várhatunk, és berendezése némi előrelátásról, gondoskodásról is tanúskodik: fekhely (a padlón), tálca a cipőknek, seprű a kosz feltakarításához, és egy hosszúkás polc található bent. Az ablaknak köszönhetően fény is bejut, és
ébredéskor azonnal élvezhetjük a Budai-hegységre nyíló panorámát,
amit a ház elé állva is láthatunk. Az oldalfalon tábla nevesíti a kunyhót: „Alpin cabin, 762 m". A részletek arról árulkodnak, hogy az építők láttak már hasonló építményeket, mielőtt belevágtak ebbe a munkába. Bárkik is voltak azok.
Merthogy nem tudni, kik építették 2023 őszén a kabint: az egyszer csak „megjelent" a hegytetőn. Annak is egy elég hivalkodó pontján, a kilátóval szemközti katonai épület tetején. Hogy a ház pontosan ide készült, afelől nem lehet kétség, hiszen méreteivel pont illik arra a beton keretre, ami korábban is itt volt már, és amire ráhelyezték. Az építkezés vagy a szállítás és elhelyezés a jelek szerint észrevétlenül történt.
Kilátás a minimenedékházból
Azonban a menedékház mindenféle engedély nélkül, fokozottan védett természeti területen épült, ahova legálisan szinte sehogy sem kerülhetett volna. Pedig már az első pillanattól egyértelmű, hogy igény, az van rá: hamar népszerűvé vált, ami nem is meglepő, hiszen a kilátóval is ellátott hegycsúcs könnyű elérhetősége és fekvése miatt az egyik legfelkapottabb célpont a Budapest környéki hegyekben.
A Pilis-tető régóta a hegy adottságaiért érkezők és a természetvédelem „ütközőzónája".
Rengetegen kapaszkodnak fel a kilátásért, a hegy peremét pedig siklóernyősök használják. Azonban olyan ritka fajok élnek a déli letörés sziklagyepein, mint például a magyarföldi husáng, aminek legnagyobb állománya éppen itt tenyészik, és ezen kívül a Kárpát-medence néhány pontján fordul elő csupán. A vékony talajú sziklagyepek ráadásul igencsak sérülékenyek, ezért a jelzett utakon kívüli mozgás megakadályozására a Pilis-tető délkeleti oldalán hosszan kihúzott kerítés próbálja távol tartani a túrázókat és a vadakat a veszélyeztetett élőlények otthonától.
A ház egy katonai bunker tetején áll
Kényes helyszín problémás építményekkel
A kilátó közelében sétálgatva nem könnyű meglátni a hegytetőben az értékes élőhelyet, itt terül el ugyanis a Pilis hervasztó „Machu Picchuja", az 1980-as évek elején felhúzott légvédelmi rakétabázis romja. A hangárszerű betonbunkerek sokasága ronda, de a maga furcsa módján még lepusztultságában is izgalmas látvány.
Ennek a betontorzónak a közepére építették az apró bivakkunyhót, amiről nehéz elhinni, hogy önmagában bármiféle természetkárosítás okozója lehet.
Az alapanyagokat (vagy a kabint egyben) ugyanis alighanem az idáig vezető, egyébként sorompóval lezárt aszfaltúton szállították fel, a bunker teteje pedig nem egy értékes élőhelyfolt – ráadásul a kabint egy régi beton placcra helyezték. A kiemelkedés gyepes hátát egyébként a kilátó megépülése előtt is sok túrázó kereste fel a panorámáért (hiszen ez a hegy legmagasabb pontja), de azóta sem ritka látvány, hogy emberek itt ücsörögve bámészkodjanak, szóval a forgalom sem újkeletű. És ne feledkezzünk meg a Boldog Özséb-kilátóról sem, amelyet egy geodéziai torony felújításával, komolyabb földmunkákkal építettek – csak éppen engedéllyel.
Az építkezés és az erdészet üzenete
A probléma, ami miatt a háznak híre ment, egyértelmű: az eset rossz üzenetet hordoz, hiszen az építkezés védett területen, engedély nélkül történt. Ha a Pilis-tető élővilágában a helyszín sajátos adottságai (szállítóút, betonépítmények megléte, korábban is létező, nagy turistaforgalom) miatt nem is valószínű, hogy valóban károkat okoz a ház jelenléte,
más védett területeken már ártalmas lenne a hasonló építmények megjelenése.
A Pilisi Parkerdő az év elején üzenetet ragasztott a házra, amelyben kifejezte, hogy biztos az építők jó szándékában, de kéri őket, vegyék fel velük a kapcsolatot, hogy a kabin jövőjéről egyeztethessenek. Kérdéseinkre sem a Pilisi Parkerdő, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem kívánt válaszolni, ugyanakkor a ház megjelenésére egyikük sem reagált ellenségesen a nyilvánosságban. Ha a nemzeti park bejelenti az építményt az illetékes kormányhivatalnak, az dönthet annak elbontásáról.
Az „Alpin cabin" a sűrűn beépített Pilis-tetőn áll
Egyre népszerűbbek a bivakházak
A tavalyi évben a Turista Magazinban külön rovatot szenteltünk a hazai bivakházaknak, és azt tapasztaltuk, hogy többet az elmúlt pár évben újítottak fel, a túrázók láthatóan szeretik használni őket, és az igény is egyre nő ezekre a menedékházakra. Ennek ellenére egyes szomszéd országokhoz (pl. a valódi „bivakház-nagyhatalom" Szlovákiához vagy a „versenybe" az utóbbi években nagy lendülettel belépett Romániához, Szlovéniához és Horvátországhoz) képest még mindig
kevés hasonló éjszakázási lehetőség található a hegyeinkben.
Bár látszik, hogy az erdészetek és a természetvédelmi szervek az ország egyre több részén partnerek a nyitott menedékkunyhók kialakításában (mivel többüket ők maguk újítják fel, olykor helyi civilekkel összefogva, mint például a Toldi-kunyhó esetében), általában régebbi épületek újulnak meg, újak ritkán épülnek. (Azért erre is találunk példát: ilyen az Újhutához közeli Gerendás-rét esőháza.)
Budapest közelében a pilis-tetői „Alpin cabin" az első igényes menedékkunyhó, ami egy eddig hanyagolt, de létező igényt szolgál ki. Viharos szélben, hideg téli estén tett látogatásunk idején is éppen aludtak benne, ami kihasználtságáról árulkodik. Az egyik online petíciós oldalon máris aláírásgyűjtés indult a megmentésére – igaz, még nem is biztos, hogy el kell tőle búcsúzni.
