Csór határában egy különleges kapun keresztül léphetünk be a Bakony egy kevésbé ismert, idegen tájakat idéző látványos világába.
A Keleti-Bakony Csór és Várpalota közötti délies, dolomitsziklás domboldalai és fennsíkjai a hegység központi részétől jelentős mértékben eltérő, ugyanakkor magával ragadó környezetet tárnak a szemlélődő elé. Ezt a páratlan bakonyi élményt legegyszerűbben a Székesfehérvártól északnyugatra található Csórról kiinduló zöld jelzésű turistaúton fedezhetjük fel, amely ösvény a település határában egy hazánkban ritkaságszámba menő szakrális építménnyel büszkélkedhet, rögtön az elején.
A Csór feletti sziklás magaslat keleti dísze már messziről vonzza a tekintetet
Torii – kapu egy másik világba
A japán sinto vallásban a torii kapu a földi és szakrális világ közötti átjárót szimbolizálja, kapcsolatot az emberek és az istenek, azaz a kamik világa között. A távol-keleti országban számtalan helyen látni ilyen kapukat, főként szentélyek bejáratánál, de nem ritkán önmagukban is állhatnak, ott ahol úgy vélik, természeti szellem lakozik (hegy, folyó, erdő stb.). Magyarországon is találkozhatunk ilyen építményekkel, ám Csór határában bárki szabadon megcsodálhatja ezt a számos formában létező, de alapvetően két hengeres oszlopon nyugvó hosszabb és egy rövidebb keresztgerendából álló kapufélét. A hagyományosan fából vagy kőből készülő kaput leginkább cinóberpirosra festik, de mostanában anyagában és színében is sok variációt használnak.
A torii szó jelentése összetett, több elmélet is létezik a magyarázatára: egyes források szerint a régmúltban áldozati kakasokat tartottak rajta, s a szó jelentése is „madárülő”-t jelent. Egy másik hipotézis szerint a „tōri-iru” kifejezésből rövidült le, ami annyit jelent magyarul, hogy „haladj keresztül, lépj be”.
A csóri torii kapun keresztül mi is egy másik világba léphetünk át, legalábbis a Bakony egyéb térségeihez képest mindenképpen. Ezzel együtt felvetődik a kérdés: miért is áll itt ez a különös építmény?
Szimbolikus és gyakorlati értelemben is átléptünk a kapun
A kaput Bodri Miklós és egy barátja állította egy kagami-ryú danvizsga feladat részeként. A Kagami-ryú egy fegyveres harcművészet, amely tiszteleg a japán szamuráj hagyományok és értékek előtt. A kagami tükröt, avagy példaképet jelent, a ryú pedig iskolát, ami együtt annyit tesz: a Tükör Iskolája. Célja az önismeret és a jellem fejlesztése. A harcművészeti egyesület a Csór önkormányzata által is támogatott torii tőszomszédságában szokta tartani az edzéseit.
Fenyvesek és bokrosok váltakozásában haladunk a horgok irányába
Irány a préri és a horgok
Miután szimbolikus és gyakorlati értelemben is átléptünk a kapun, már jó néhány méterrel a falu felett járunk, ahonnan egész Csórra és a Bakony délkeleti végeire is rálátunk. Az ösvény ritkás feketefenyvesben vezet tovább felfelé, majd a Kilátó-hegy nyergében egy széles erdészeti úton megy tovább a Keleti-, vagy más néven Palotai-Bakony jellegzetes szikla- és lejtőgyepeire. Prérire emlékeztető tájat fest előttünk a kitáguló tér, amelyben bal kéz felé a távolban megpillanthatjuk a Száraz-horog jellegzetes, dolomitsziklás szurdokvölgyét.
Ezeket a látványos földtani képződményeket – a fennsíkot tagoló szárazvölgyeket – errefelé horognak nevezik. Tavasszal a völgy alját ellepő hóvirágtengerben gyönyörködhetünk, de minden időszak más-más színbe öltözteti a tájat.
A fennsík „prérijét” a messziről is feltűnő Száraz-horog sziklái törik meg
A Száraz-horog közelebbi felfedezéséhez a Közép-Dunántúli Piros turistajelzéseit kell követnünk, avagy a zöld jelzésen maradunk, és a katonai területet mellőzve haladunk tovább a Szenes-horog irányába. A „szenes” elnevezés az egykori szénégetés mesterségének emlékét őrzi. A szintén látványos szurdokvölgyet először fentről, a horog tetejéről csodálhatjuk meg az ösvényről. Végigtekinthetünk az észak-déli irányú mély bevágódáson, aminek kitett, száraz sziklafalain leginkább a pozsgások érzik magukat otthon, de a lejtőgyepes részeken már árvalányhajat látunk lengedezni.
A Szenes-horog látványos dolomitsziklákat tár elénk
A horog tetején ligetes feketefenyvesben vezet az ösvény, már-már mediterrán hatást keltve, miközben nyugati irányban kopasz magaslatok húzódnak, köztük a magasnak tűnő, ámbár csupán 362 méteresre nőtt Baglyas-hegy dolomitröge. A Szenes-horogtól a panorámás magaslat csupán 3 km-re fekszik, amit a piros jelzéseket követve érhetünk el, tetejéről pedig a Bakony központi részére, illetve a Tési-fennsíkra láthatunk rá.
A fehér sziklákat kövirózsák sokasága díszíti
A Szenes-horog bokor-, illetve szurdokerdejében meredeken bevezető ösvény a bakonyi táj egy újabb izgalmas tájrészletébe enged betekintést. A területet borító karsztbokorerdő jellegzetes fafajtája, a virágos kőris áprilistól júniusig fehérbe burkolja a hegyoldalakat, de évszaktól függően pompázik más-más köntösben a fásszárú cserszömörce is. A pompás árvalányhajakkal itt már nem találkozunk, azok legnagyobb egybefüggő mezőit egyébként a Száraz-horogtól keletre fekvő fennsíkon találjuk.
A „prérit” a Szenes-horog felett mediterrán hangulat váltja
A zöld turistaút meredek cikcakkokkal járja végig a Szenes-horgot, mielőtt északi irányban kitörne a völgyből, mi azonban a turistautak elágazásánál tetszőleges menetiránnyal és kedvünknek megfelelő távval járhatjuk be ezt a roppant látványos terepet. Csórra nem muszáj a már bejárt zöld útszakaszon visszatérnünk. Jelzés nélküli, de ugyanakkor széles és jól követhető földutakon is visszatérhetünk a kiindulópontunkra, miközben a falu szőlődűlőire látunk rá.
