Szent könyvek múzeuma a Tisza-tónál

A Tisza-tó egy olyan bibliagyűjteménnyel is büszkélkedhet, amelyben a „klasszikus" bibliák mellett a világ minden tájáról érkezett különleges darabokat is megnézhetünk, sőt, kezünkbe foghatunk. Ezek a bibliák pedig nemcsak az Igét hordozzák, hanem emberi történeteket is.

Szöveg és fotó:
2023. április 19.

A Tisza-tó egy olyan bibliagyűjteménnyel is büszkélkedhet, amelyben a „klasszikus" bibliák mellett a világ minden tájáról érkezett különleges darabokat is megnézhetünk, sőt, kezünkbe foghatunk. Ezek a bibliák pedig nemcsak az Igét hordozzák, hanem emberi történeteket is.

Korábbi cikkünkben már megismerhettetek egy érdekes gyűjteményt a Tisza-tó közelében, amely a tiszaszentimrei református templom tornyában kapott helyet. A 2013-ban elindult Egyházi Pecsétes Téglák Múzeumát Fodor Gusztáv református lelkész álmodta meg, ahogy a tiszaderzsi Bibliamúzeumot is, amelynek ötlete 2014-ben pattant ki a fejéből.

A Tisza-tavi turizmus fellendülésének köszönhetően a tó közelében lévő településeken is évente sok százezer ember megy át, így Tiszaszentimrén és Tiszaderzsen is. Vallási turisztikai látványosságot azonban nem nagyon kínált a térség korábban, a téglamúzeum volt az első, és Gusztáv úgy gondolta, jó volna egy Bibliamúzeum létrehozása is, amelynek alapját a birtokában lévő 100-120 biblia adhatná. Mivel Gusztáv nagy világjáró volt, mindenhol vett egy bibliát, amerre épp járt, így duzzadt ekkorára saját gyűjteménye.

A múzeum ötlete után nekiállt a gyűjtemény bővítésének, szólt az ismerőseinek, holland barátainak, és újságban is hirdetett, hogy bibliákat gyűjt, végül fél év alatt 400 különféle bibliát küldtek neki ajándékba.

De kapott vitrineket, könyvespolcokat is, a múzeumot pedig a tiszaderzsi református templomban rendezték be, ahol a gyűjtemény 2015 óta látogatható.

Kapóra jött a Vizsolyi Biblia emlékév is, 2015-ben volt ugyanis 425 éve annak, hogy a Károlyi Gáspár által először magyar nyelvre lefordított Szentírás megjelent, és ebben az évben fejeződött be a református templom felújítása is, így ezt a három nagy eseményt szerette volna összekötni Gusztáv.

Természetesen egy bibliagyűjtemény nem bibliagyűjtemény az alapdarabok nélkül, így mi ezek megnézésével kezdtük. Lekerül a polcról a héber Ószövetség, hiszen a Biblia eredeti nyelve a héber, minden más igazából már fordítás. De természetesen a latin és a görög Ószövetségek is ott sorakoznak, és az Újszövetség görögül, hiszen ennek meg ez az eredeti nyelve.

Aztán előkerül a magyar reformátusok egyik legfontosabb fordítása a Vizsolyi Biblia, egészen pontosan annak reprint kiadása, ez két kötetből áll, egy Ó- és egy Újszövetségből.

Károlyi Gáspár gönci esperes az 1570-80-as években vetette bele magát a Szentírás lefordításába, amely akkora munka lehetett, hogy valószínűleg összefogott az egész egyházi közösség, és több bibliatudós is segítette ebben. Végül 1590. július 20-án fejezték be a nyomtatást, amelyet Mantskovits Bálint nyomdászmester végzett Vizsolyban.

A Vizsolyi Bibliák közül a Rákóczi család is birtokolt példányt az 1590-es nyomtatásból, de csak az újszövetséget, amelynek reprint kiadása is ott lapul a múzeumban. Az eredeti könyvnek az első tulajdonosa Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem volt, akinek magának is jelentős érdemei voltak abban, hogy elkészüljenek az első magyar nyelvű bibliák Vizsolyban. A Rákócziak bibliáját aztán Zsigmond fia, György hordta magával mindenhova, amelyet nagy becsben tartott, és naponta olvasott, sőt, még jegyzetelt is bele.

A gyűjteményben további jelentős magyar fordításokat is találhatunk az 1500-as évek végéről és az 1600-as évekből, mint a Hanaui, a Kasseli vagy az Oppenheimi kiadás.

Előkerülnek olyan különleges példányok is, amelyeket híres festők munkái illusztrálnak, van többek közt Rembrandt, Dürer és Gustave Doré biblia, de németalföldi festők képeivel illusztrált is. Ezek a példányok Gusztáv szerint jó példák arra, milyen az, amikor a Biblia élni kezd. Az Isten adta szavak megszólítják az embert, amelyre az ember válaszul grafikákat és festményeket készített.

Ennek a múzeumnak nem az a célja, hogy elzárja a Bibliát az embertől, Gusztáv kifejezetten törekszik arra, hogy a gyűjtemény hidat képezzen az ember és – a bibliák segítségével – Isten szava között.

A gyűjtemény egyik büszkeségét holland barátjától kapta Gusztáv. Egy gyönyörű, csatos, vaskos biblia ez, amelyet egy holland református templomban használtak sok-sok évig. Bár a könyvet már igencsak megtépázta az idő és a sok lapozgatás, azért belelestünk.

Épp ezért az itt található bibliák zömét a kezünkbe adja, fellapozhatjuk őket, de természetesen a legféltettebb, kicsit már elgyötörtebb állapotban lévőket nem, viszont azokat is kinyitja nekünk, hogy közelebbről megszemlélhessük.

Gusztávnak sok kedvence van a gyűjteményben, de a legkedvesebbek számára azok a kis méretű újszövetségi bibliák, amelyeket a tulajdonosaik a zsebükben hordtak. Minden könyvnek megvan a maga története, és ahogy ezek megszólították Gusztávot, úgy minket, látogatókat is megérinthetnek. Van olyan, amelyik katona életét mentett meg a golyótól, mert a szívénél tartotta azt, de egy spanyol bibliára is felhívja a figyelmem a vitrinben, amelynek tulajdonosa kedves szavakat írt az Isten iránti szeretetét kifejezve.

Az egyik legmegrázóbb történetű könyvecske egy Mirjam imakönyv, amely egy Beregszászban élő zsidó nő, Hartmann Vilmosné féltett kincse volt. Az egyik oldalon egy 1919. utolsó estéjén írt bejegyzése olvasható, és azon tűnődik, vajon mi vár rájuk a következő évben. Ekkor még nem sejthette, hogy évekkel később őt is elhurcolják Auschwitzba, ezt a kis könyvet pedig szomszédasszonyának adta megőrzésre, hogy majd visszajön érte, de sajnos nem így lett.

Egészen apró műremekek is vannak az egyik vitrinben, köztük finom bőrborítású bibliák és imakönyvek díszes csattal, kézbe fogva egy ilyet olyan, mintha egy kis ékszert tartanék a kezemben.

A legrégebbi bibliák külön vitrinben várják a kíváncsi szemeket, amelyeket az 1700-as és 1800-as években adtak ki. Régi tiszaderzsi nemesek, például a Szilassiak imakönyve is helyet kapott itt.

Bár Gusztáv református lelkész, ez a gyűjtemény egy ökumenikus gyűjtemény, azaz minden felekezet számára találunk itt fontos darabokat. Így van egy katolikus vitrin is, amelyben a Káldi-féle katolikus fordítás is megtalálható, egy katolikus imakönyv, egy énekes könyv és egy misekönyv társaságában. De találunk a gyűjteményben Luther-féle fordításokat, azaz evangélikus bibliákat, imakönyveket, vagy épp katonáknak szánt Újszövetséget, és kórházakban dolgozó nővéreknek szánt bibliát is. Énekes könyvekből szintén van mindenféle: római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus is.

Gusztáv számára a leggyönyörűbb darab az a Szikszay imakönyv, amely az egyik legelnyűttebb is, és ez az, ami miatt értékes számára, hiszen állapota azt jelzi, hogy ezt valóban használták.

Generációk nőttek fel ezen az imakönyvön, amelyben van ima az élet minden területére, például milyen imádságot mondjon az ember, ha jégeső pusztított, vagy épp elpusztultak az állatai, vagy amikor örül, esetleg épp gyászol valakit.

A külföldi példányok külön szekciót kaptak, jelenleg kb. 60 nyelven van biblia a gyűjteményben, van itt örmény, holland, egyiptomi arab, finn, roma, szlovák, kurd, kínai, de még afrikaans nyelven íródott biblia is.

A múzeumba került egy amerikai gyűjtemény is, amelyet egy híres teológiai professzor hagyott Gusztávra, és egy szláv blokkot is láthatunk, amelyben többek közt orosz, ukrán, szerb, horvát, lengyel, szlovák bibliát találunk. Egészen „modern” kiadású bibliák is feltűnnek a gyűjteményben, a képes gyermekbibliáktól a hippiknek szóló változatig, bár ez utóbbi olyan jól elrejtőzött a sok biblia között, hogy ottjártamkor nem találtam rá. Ha esetleg szeretnétek majd megkeresni, akkor egy vékony könyvet keressetek.

A legkülönlegesebb darab talán az a becses, családi biblia, amely a padsorok mögötti asztalon pihen. Ezt a Károlyi-féle Bibliát dr. Kovács Gábor baptista pszichiáter ajánlotta fel a gyűjteménybe, miután hallotta beszélni Gusztávot a múzeumról egy rádióriportban. Úgy érezte, itt a helye ennek a bibliának, amelyet több generáción keresztül birtokolt családja egészen az 1700-as végétől. Egykor az volt a szokás, hogy beleírtak minden fontosabb eseményt ezekbe a könyvekbe, így benne van a tulajdonosok névsora, hogy mikor és miként cserélt gazdát e biblia, a családtagok születésének, halálának, és a házasságok időpontja, de az esetleges természeti csapások, vagy a búza aktuális ára is.

Jelenleg 550-600 darabnál tart a gyűjtemény, de ezt azért nem lehet pontosan tudni, mert minden hónapban érkezik hozzá 5-6 biblia postán. Ezeket a darabok már úgymond kéretlenül kapja Gusztáv, magától megindult ez a különleges áramlás ide, a Tisza-tó egyik kis településére, Tiszaderzsre. A vasárnapi prédikáció után a legújabb példányokat megmutatja a gyülekezetnek, egy kis asztalra kerülnek a templom közepén, amit meg lehet nézegetni, majd 2-3 hónap után katalogizálja őket, és bekerülnek a gyűjteménybe.

Kíváncsi voltam, van-e még olyan biblia, amelyet Gusztáv nagyon szeretne a gyűjteményben tudni. Szerinte a gyűjtést szinte sose lehet befejezni, hiszen ha csak a nyelveket nézzük, annak is csupán a töredéke van meg ebben a múzeumban. De a legnagyobb álma az, ha magától a római katolikus egyház fejétől, Ferenc pápától kapna egy bibliát, ami – látva ezt a gazdag gyűjteményt – szerintem nem is olyan lehetetlen.

A Bibliamúzeum előre egyeztetett időpontba mindenki számára ingyenesen látogatható!

  • Bejelentkezni ezen a telefonszámon tudtok: +36-30-445-8844
Cikkajánló