Az országban még ma is fellelhető pálos templomromok kifejezetten érdekes természetjáró célpontok. Ismerjük most meg a rend egyik legszebb, a zempléni erdők mélyén viszonylag jó állapotban megmaradt kolostorát.
A keresztény remeteség intézménye a 11. század második felétől kezdve vált egyre népszerűbbé Európa nyugati tájain, s kicsivel később már remeték szorgoskodtak hazánk területén is, először a Mecsek és a Pilis, majd egyre több hegységünk erdeinek mélyén. A Magyar Pálos Rend – hivatalos nevén Első Remete Szent Pál Rendje - az egyetlen magyar alapítású szerzetes remeterend, amelyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított a 13. században, hogy egyesítse a társadalom biztonságot adó keretein kívül, az akkor még létező, hatalmas őserdők mélyén Isten szavát meghallani kívánó remetéket. Özséb maga is a remeteséget választotta és Kesztölc határában, a mai Leány- és Legény-barlang mellett építette fel remetetársaival az első monostort és templomot. A rendi krónika így rögzítette a jeles eseményt:
Özséb testvér, az Istent félve tisztelő férfiú, a remetemagányt kiváltképpen kedvelő, a hármas barlang mellett, ahol hat társával lakott, a forrás közelében a Szent Kereszt tiszteletére (…) fölavatta a monostort, a szabályos szerzeteskedés leendő székhelyét.
A templom maradványainak mérete ma is lenyűgöző
A jeles romok ma is láthatók a Kesztölc melletti Klastrompusztán, a rend megalapítását követően pedig sorra épültek más remetekolostorok az országban. A www.palosepiteszet.hu oldal kiváló történeti és művészettörténeti összefoglalója szerint a mohácsi vészig terjedő virágzás során kb. 100 kolostor működött az akkori Magyarországon.
A templomrom egyik ékessége a rózsaablak megmaradt helye
Az országban még ma is fellelhető pálos templomromok kifejezetten érdekes természetjáró célpontok, hiszen hivatásukból kifolyólag a pálosok nagyon is ismerték a „jó helyeket”. A ma is látható, általában az erdők mélyén található romok közül is kiemelkedik a Gönc és Telkibánya között, a Dobogó-hegy oldalában álló, ma is impozáns falakkal rendelkező templom, amelyet Boldogasszony tiszteletére Nagy Lajos alapított valamikor a 14. században. A templom első írásos említése ugyanis 1371-ből való, amikor is a király egy malom építését engedélyezte a szerzetesek számára.
A templom ódon falait sajnos sok helyen a "modern művészek" karcolásai ékesítik
A 28 méter hosszú gótikus templom falai még ma is 5-7 méter magasak, rajtuk sarokdíszek, a rózsaablak és csúcsíves bejáratok láthatók - valóban megkapó látvány. A romokat leginkább Telkibánya irányából szokták megközelíteni a piros jelzésen (2,8 km).
Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy Észak-Magyarországon a pálos kolostorok legszebben megmaradt példáiból többet is találunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Martonyi mellett, a Háromhegyinek nevezett kolostor Magyarország legépebben megmaradt pálos emléke (a faluból mintegy 3 km-re található romokig a TV torony felé kell elindulni a műúton, majd a zöld rom jelzést kell követni – ez balról csatlakozik be, egy ideig a műúton halad, majd jobbra tér be az erdőbe). A Bükk szívében, Szentléleken található templomrom szintén jelentős falmaradványokkal büszkélkedhet.
A cikk 2021 októberében jelent meg először.
