Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás. A felmelegedés mellett az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint a növények bizonyos határok között tudnak védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben többlet vízfelvétellel, párologtatással vagy úgy, hogy összesodródnak a leveleik. Az intenzív napsugárzás károsító hatásának (napégés) elkerülésére egyes növények a leveleiket igyekeznek hegyes szögbe állítani, mint pl. a "furulyázó" kukorica. A helyhez kötött növényállomány viszont jobban ki van téve az időjárás szélsőségeinek, mint a helyváltoztatásra képes állatok.
Mit tehetsz?
A szobanövények esetében van lehetőség a növények helyének megváltoztatására, kedvezőbb hőmérsékletű helyre való áthelyezésére. Az ültetvényekben a jégháló nemcsak a jégeső ellen nyújt védelmet, hanem csökkented vele a napégésből eredő terméskiesést is.
Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehet segíteni, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. Az öntözést sem szabad azonban túlzásba vinni. Ha a túlöntözött növény gyökere levegőtlen környezetbe kerül, befullad, a növény ilyenkor elhal.
A megemelkedett hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a gyomnövények és kultúrnövények versengését, a gyomok magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb termésveszteséget képesek okozni.
Veszélyben az erdő is
A hosszan tartó szélsőségesen száraz és meleg időjárás a fiatal erdőket (erdőfelújításokat) is veszélyezteti, jelentős aszálykárokat okozva. Emellett nagy pusztítást végezhetnek a hőség hatására az erdőkben kialakuló erdőtüzek is.
A szélsőségesen meleg időjárás következtében a lágyszárú növényzet nedvességtartalma jelentősen lecsökken, és nagyon gyúlékonnyá válik. A szinte kizárólag emberi mulasztásból, gondatlanságból keletkező vegetációtüzek nagyon gyorsan terjednek, mert az elszáradt és az élő növényzet egyaránt képes meggyulladni. A gyorsan terjedő felszíni tűz a veszélyeztetett erdőbe érve (fiatal lomberdők, fenyvesek) azonnal koronatűzzé alakul, és jelentős természeti és anyagi kárt okoz.
A Magazin 2014. december-januári összevont számában Hidvégi Brigitta járt utána annak, mi vár a bolygónkra, és mit tehetünk azért, hogy megállítsuk a globális felmelegedést. A szerző Grönlandtól Ecuadoron, Afrikán, Dánián, Luxemburgon át az ausztriai síparadicsomokig kalauzolja az olvasót, és hívja fel a figyelmet a legjelentősebb problémákra, valamint arra, hol tart jelenleg a klímaváltozás elleni küzdelem.
Kapcsolódó cikkeink:
A klímaváltozás elleni küzdelem éve lehet 2015
Mennyi marad Földünkből?
A klímaváltozás feladta a leckét
A környezetvédelemről ír enciklikát Ferenc pápa
