Szokatlan helyen, egy lakott tanya mellett neveli egy parlagisas-pár három fiókáját. Az amúgy zavarásra érzékeny fajhoz tartozó szülőpár bátor kísérlete kétséges volt, de úgy tűnik, őket ezúttal nem zavarja az ember közelsége.
A Duna–Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai közösen ellenőriztek egy, a két igazgatóság illetékességi területének határán lévő parlagi sas fészket Apaj környékén. A drónfelvételek tanúsága szerint jelenleg három fióka nevelkedik a márciusban épült fészekben, melynek különlegessége, hogy egy lakott tanya közvetlen közelében épült, így bizonytalan volt, sikeres lesz-e a költés, tolerálják-e a madarak az emberi közelséget? A fiókák viszont az aggodalom ellenére szépen cseperednek, egyelőre úgy tűnik, sikeresen kiröptetik őket a szülőmadarak.
default
A parlagi sas (Aquila heliaca) kifejezetten az eurázsiai füves puszták madara, elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. A magyarországi párok leginkább a középhegységi erdőkben fészkelnek, ugyanakkor egyre növekszik az alföldi erdőfoltokban, fasorokban költők száma is. Idén márciusban pedig meglehetősen szokatlan fészkelőhelyen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet hullámterén figyelt meg az illetékes természetvédelmi őr egy költőpárt.
A parlagi sas hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
A parlagi sas egyik legfontosabb táplálékállata az ürge, ennek megfelelően az ürge lakta gyepek, legelők megőrzése kiemelten fontos a faj védelme érdekében. A veszélyeztető tényezők között említendő a mérgezés és az áramütés, ezek visszaszorítása, illetve csökkentése fontos természetvédelmi feladat, a természetközeli élőhelyek és a potenciális zsákmányfajok populációinak megőrzése mellett.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
