Szerecsensirályok vendégeskednek a kardoskúti Fehér-tavon

Ritkán látott madarak, szerecsensirályok bukkantak fel a napokban a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. A költőpárok száma ötszáz körül lehet az országban, de ezen a tájon csak a szerecsensirályok csak vendégként bukkannak fel.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. június 23.

Ritkán látott madarak, szerecsensirályok bukkantak fel a napokban a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. A költőpárok száma ötszáz körül lehet az országban, de ezen a tájon csak a szerecsensirályok csak vendégként bukkannak fel.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei összesen 480 madarat számoltak, amelyek többsége öreg, ivarérett példány, illetve másodéves és tavalyi egyed volt. Mivel a környéken nem fészkelnek szerecsensirályok, így szakemberek szerint valószínűleg olyan kóborló párokról van szó, amelyeknek nem sikerült az idei költése, illetve még nem ivarérettek – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A szerecsensirály a dankasirály után a második legnagyobb számban fészkelő sirályfaj Magyarországon. Viszonylag új költőfaj, első fészkelését 1940-ben jegyezték fel a Rétszilasi-halastavakon. A költőpárok száma becslések szerint napjainkban már elérheti az 500-at. A faj egyedei rendszerint a dankasirályokkal közös telepeken fészkelnek. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén általában csak vendégként jelenik meg, de néhány évvel ezelőtt több pár is költött a Biharugrai-halastavakon.

A szerecsensirályok kicsit nagyobb testűek, mint a dankasirályok, hosszuk elérheti a 36-38 centimétert, szárnyfesztávolságuk pedig az egy métert. Jellegzetes, fekete fejükről és élénkpiros csőrükről könnyen felismerhetőek. Rovarokkal, rákokkal, puhatestűekkel, halakkal táplálkoznak. A hazánkban fészkelő példányok a Földközi-tenger partján, illetve az Atlanti-óceán európai partvidékén töltik a telet.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Cikkajánló