A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét nem tudtuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszáltunk. Szerintünk roppant érdekes, több esetben hiánypótló anyag jött össze.
„Mikó Krisztus Urunk fölmönt a mennyegbe, a főd utána mönt” – szól a Karancs egyik eredetmondája (Kálmány Lajos, 1893), a hegyé, amelyet a helyiek gyakran csak palóc Olimposznak hívnak, s amelyen eredetileg az angyalok építettek templomot állítólag. A Karancs szó szerint kiemelkedő látványosság a környéken, hiszen nagyon sok helyről és nagyon messziről látszódik e tekintélyes csúcs, ahogy nagyon messze el is látni a tetejéről. Lényegében Észak-Magyarország fele belátható innen, a fél Palócföld. A csúcs felkeresése kötelező program tehát minden természetjáró számára, aki érdeklődik Palócföld iránt, de a tetejéről érdemes elmélázni a palócok eredetén és Palócföld kiterjedésén is.
A Karancsról nyíló kilátás tényleg megér minden fáradtságot
E messze nem egyértelmű kérdéseket tematikus lapszámunk Rejtett Kincseink rovatának írásában boncolgatjuk. A lapszám tematikájának és területi lefedettségének megértéséhez azonban fontos itt is jelezni, hogy a Palócföld kiterjedésének megítélését élénk szakmai viták kísérik. A területet az 1800-as években feltáró néprajzkutatók (pl. Reguly Antal) szerint a Palócföld Nógrád, Heves, Borsod és Gömör vármegyéket érinti. Más vélemények alapján a történelmi Magyarország ezen északi részén központi helyet foglal el egy kiterjedt katolikus néptömb, ahol a magyar népesség két nagy csoportja ismeretes: a palóc és a barkó. A barkók főként Borsodban, Gömörben és a Közép-Tiszavidékén, a palócok Nógrádban és Hevesben voltak ismeretesek.
A történelem homályába vesző, azaz jó eséllyel bizonyosságot sosem nyerő megállapítások között jó, ha arra figyelünk, amellyel mi magunk is találkozhatunk ezen a gyönyörű tájon: az ízes nyelvjárásra, amely a nyelvészek szerint a legszembetűnőbb sajátosságokat mutatja a magyar tájnyelvek között. No és a palócok csodaváró, gazdag hiedelemvilágára,amely megannyi útszéli feszületben és a változatos tájhoz kapcsolódó történetben manifesztálódik leginkább az országot felfedezni vágyó, kíváncsi vándor számára.
Ki gondolná, hogy a Gömöri-Erdőhát hazánk egyik legvadregényesebb gerinctúráját rejti?
Hol a történelem a mesével összefolyik
Hunfalvy János írta le e szavakkal a ma Szlovákia területén található Ajnácskőt, s bizony nincs is ennél jobb jellemzése az egyébként meglehetősen képlékeny Palócföld-képnek. Az Ajnácskő körüli kihagyhatatlan vulkántúrát például Túrakártyáinkban mutatjuk be, hiszen ez a különleges helyszín már szerepelt egy korábbi lapszámunkban.
A meglehetősen ismert Bükk-fennsík helyett a Karancs- és a Medves-vidékre csábítjuk olvasóinkat Jelvényvadász rovatunkban, hiszen máshol az országban ennyi lenyűgöző látnivalót és érdekességet ilyen kis területen nem találunk, s a 12 csúcsot érintő jelvényszerző mozgalom tényleg átfogó képet ad e határ menti térségről, a Karancs-vidékről és a Medves-vidékről.
A Mátra szintén sokak által járt gerince helyett a Gömöri-Erdőhát nem kevésbé vadregényes, de alig ismert terepét mutatja be Rejtett Kincseink rovatunk írása. Meglepő, de az ország egyik legjobb gerinctúráját találjuk itt, a magyar-szlovák határon. A Pogányvár homokkő sziklájáról pedig Árpád-kori templomokhoz ereszkedünk le a Hangony-patak völgyébe.
Ha már a Pogányvár sziklái és a homokkő: a Karancs-vidék andezit és a Medves-vidék bazaltcsúcsai mellett TOP 10 rovatunkban egy rendhagyó válogatást olvashatsz a „palóc karszt” földtudományi értékeiből. Bár az Id. Noszky Jenő geológus által 1940-ben használt kifejezést tudományos értelemben nem használjuk a homokkő esetében, a hasonlat mégis jogos lehet a Palócföld homokkővel fedett vidékének hazai szinten is egyedülálló formakincse kapcsán. Ebbe a különleges és jórészt ismeretlen világba pillanthatsz bele, ha elolvasod magazinunk cikkét!
A "palóc karszt" egy kevésbé ismert gyöngyszeme
Tematikus lapszámunkból ugyanakkor a szívünkhöz oly közel álló - és a Palócföld tágabb értelmezésébe beleférő - Mátra (Tudtad-e?) és a Börzsöny (Mesél a Térkép) sem maradhatott ki, annak ellenére, hogy e hegységeinkből sokszor sok cikket írtunk már. A Mátra kapcsán rekordokat gyűjtöttünk össze (Tudtad-e), a Börzsönyből pedig egy igazán exkluzív cikkel jelentkezünk. Kevesek által ismert tény ugyanis, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, a faúsztatásnak, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.
Szénégetést bemutató pihenő az ipartörténeti emlékeket bemutató Szokolya-Huta tanösvényen Királyrét közelében
„Palóc Provence” és „palóc Toscana”
Manapság egyre több helyütt olvashatni a fenti megnevezéseket a Cserhát kapcsán. Nem tudni, pontosan honnan származhatnak ezek a valósnak korántsem nevezhető hasonlatok, az interneten találunk fotósorozatot és gasztronómiai eseményt is ezekkel a jelzőkkel. Mindenesetre a térképet böngészve feltűnhet például a kúriák szokatlanul nagy sűrűsége a Cserhátban, amelynek hátterében leginkább a térségre egykoron jellemző kisnemesi földek nagy aránya sejlik fel, illetve az, hogy a szocializmus ipari fejlesztéseitől távol eső vidék amolyan időkapszulaként őrzi a múlt emlékeit. Éppen ezért messze nem csak Hollókőn találunk szép, palóc házakat. Aki például letekeri a Két Keréken rovatunkban bemutatott, mintegy 65 kilométeres túrát a Cserhát szívében, az tökéletes ízelítőt kaphat erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről és rájön arra is, hogy a turistautak által kevésbé érintett, eldugott falvak felfedezéséhez kiváló eszköz a kerékpár. Ennek népszerűsítése az újonnan létrejött Palóc Bringa kezdeményezés célja.
Az Iliny feletti kerékpárúton
A fenti jelzőkhöz kapcsolódó tényeket is számba vettük helyszíni riportunkban, Terényben. Az alig háromszáznyolcvan lakosú település olyan kuriózumokkal bír, amelyekért messzi földről érkeznek ide látogatók, ráadásul az utóbbi években egyre több városlakó is otthonául választja.
Terény egyik hangulatos része
História rovatunk írásában kivételesen Szlovákiában kalandoztunk: Kékkő különleges épületét fedeztük fel. Ez már csak azért is fontos, hiszen az államhatár kettészeli Palócföldet, s éppen emiatt került be lapszámunka a határfolyó, az Ipoly is, amely sok helyen még ma is ősi medrében kanyarog (Ökotúra), és amennyire ismert a neve, annyira ismeretlen a szeszélyes folyó környezete.
Kékkő festői vára
Vásárold meg májusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el cikkeinket!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
