Természetes és épített kilátópontok, változatos erdőségek és a Pilis ragyogó sziklaszirtjei. Mindez benne van a hét útvonalból álló jelvényszerző túrasorozat utolsó szakaszában.
Előző zöld túraszakaszunk címében már elsütöttük a „panorámás” jelzőt, pedig a sorozat utolsó szakasza inkább megérdemelte volna ezt a kitüntető szót. Akkor még a Visegrádi-hegység keleti peremvidékének kilátásaival voltunk eltelve, most viszont a Kesztölcöt és Csobánkát összekötő zöld útvonal madártávlatait csodálhatjuk, melyekből jó pár akad a közel 24 km-es túra során.
A Pilis nyugati lábánál fekvő Kesztölcről indulunk, még pontosabban a Szabadság térről, ahol a túránk kihelyezett kódját találjuk. Mielőtt a fehérlő sziklafalak felé tartva, csak úgy kigyalogolnánk a faluból, érdemes szemügyre venni a község több mint kétszáz éves tájházát és jellegzetes pincesorait. Az itt élő emberek már a honfoglalást megelőző időkben is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, és ez ma sincsen másként. A település határában sorakozó szőlőtőkék mentén kezdjük meg az emelkedést az Öreg-szirt csipkézett szikláira, ami a Kétágú-hegy kedvelt siklóernyős starthelye.
A süppedő, löszös talajt csúszós mészkövek váltják, és az akácosok helyébe tölgyesek lépnek, már fel is értünk a Kétágú-hegy kilátópontjára, amihez a zöld háromszög jelzésen kell párméteres kitérőt tennünk. A meredek kaptató jutalma az alig 500 méteres hegyről elénk táruló Dorogi-medence látképe, melyben jól látszanak a kőfejtések tájon ejtett sebei, ami több évtizeden keresztül biztos megélhetést jelentett a környékbeliek számára. Rálátunk innen többek között Esztergomra, a Nagy-Getére és a Gerecse távolabbi vonulataira is.
Kilátás az Öreg-szirtről, a siklóernyősök egyik kedvenc starthelyéről
Miután kitekintettünk az Öreg-szirtről, visszatérünk a zöldre és az erdészet által intenzíven igénybe vett területen folytatjuk az utat. A széles és saras menetünket kivágott fák sorakozó rönkjei szegélyezik, meglehetősen hosszú szakaszon, egészen a Pilis-nyeregig, de még ezután is találkozunk fakivágásos részekkel. El kell fogadnunk, hogy ez az időszak a legkedvezőbb az erdei munkához, ezért kell helyenként megbirkóznunk a gépek által feltúrt saras talajjal, ami a természetjárók szempontjából valóban nem éppen szívderítő állapot, ám az embereknek valahogy a fához is hozzá kell jutniuk.
Utunkat több helyen végigkíséri az erdészet munkája
A Kétágú- és Fekete-hegyen vezető útszakaszon érdemes kitérőt tennünk a Pilis egyik legnagyszerűbb erdei szálláshelyére, ami idilli környezetével és csodálatos panorámájával egyszerűen magával ragadó. A Fekete-hegyi „Sasfészek” kulcsosház már az 1930-as évek óta szolgálja a turistákat, persze azóta több renoválást is megélt. Jelenlegi állapotát és hangulatát a 2014-es felújításnak köszönheti.
Fekete-hegyi kulcsosház
Kilátás a „Sasfészek” teraszáról
Miután elhagytuk a Fekete-hegy nyergét, a Pilis-nyereg második világháborús emlékművéhez érkezünk, ami anno súlyos harcok színhelye volt. 1945. január elején az Esztergomból induló német és magyar csapatok a körbezárt főváros felszabadítására tettek kísérletet. A Pilis-nyergen áttörő erők 16 ukrán katonával végeztek, akiknek emlékét az elvtársak egy 1955-ben emelt szovjet hősi emlékművel kívánták megőrizni, ám a környékbeliek – akik igencsak megszenvedték a „felszabadítók” jelenlétét – több alkalommal is megrongálták az építményt, míg végül a faragott kőlap eltűnt. Helyén 2009 óta obeliszk áll, ami a második világháború minden áldozatának emléket állít. A szovjet emlékmű maradványa jelenleg a dobogókői Eötvös Lóránt Menedékház Turistamúzeumként üzemelő épülete mögött, az avarban fekszik.
II. világháborús emlékmű és az erdei pihenő a Pilis-nyeregben
A Fekete-kőről többek között a Fekete-hegyre és Pilissszentlélekre látunk rá
A nyeregből felkaptatunk a Nagy-Szoplák oldalában, de mielőtt ráfordulnánk a Pilisre vezető ösvényre, semmiképp se hagyjuk ki a Fekete-kő természetes kilátópontját, amit a zöld háromszögön érhetünk el, alig pár száz méteres kerülővel. Innen a völgyben megbúvó kis falura, Pilisszentlélekre és a tőlünk északra fekvő hegyekre láthatunk rá.
A szlovákul Hrebeny-nek nevezett szirtet a Pilis teteje felé gyalogolva hagyjuk el, meglehetősen sárdagasztós erdészeti úton. Kisvártatva azonban fokozottan védett területre érünk, ahol már kényelmes ösvényen oldalazunk, helyenként pazar kilátással a nyugati tájra. Az igazi panoráma viszont újfent egy zöld háromszög jelzésen tett kitérő végén vár minket, ami a hegység legmagasabb pontjára visz, és aminek pompás látványa a hét útvonalból álló Pilis-Visegrádi Zöld túramozgalom koronájának is beillik.
A Pilis tetején álló Boldog Özséb-kilátó egy geodéziai mérőtorony átalakításából jött létre
Pilisi panoráma a Boldog Özséb-kilátóból
A hegység legmagasabb pontja a 756 méter magas Pilis. Ez a terület több évtizedig a turisták elől elzárt, honvédségi terület volt. Mára azonban nemcsak jelzett turistaút vezet fel rá, hanem kilátó is áll a csúcson, amit a közeli Klastrompusztán élt pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről neveztek el. A kilátó a régi geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre, és zavartalanul, 360 fokban lehet róla belátni a környéket. Dobogókő innen mintha csak karnyújtásnyira lenne, de a budai hegyek sem tűnnek messzinek. Tiszta időben viszont még a Mátra is tökéletesen kivehető.
Hogy pontosan milyen katonai titkokat rejtettek anno ezek a betonfedezékek, arról maga a pilistetői bázis egykori parancsnoka beszél ebben a videóban!
A Grófi-út szerpentines ösvényén ereszkedünk le a hegyről, ami a környék egykori vagyonos tulajdonosa, Orosdy Fülöp nagykereskedő emlékét őrzi, akinek kastélyát a hegylábnál találjuk. Panorámás utunk nem érinti az 1899-ben épített, a közelmúltban szépen felújított kastélyt, de az egykori birtokhoz tartozó Trézsi-kúthoz csupán néhány métert kell letérnünk.
A Pilisről való ereszkedés közben is lenyűgöző panoráma tárul elénk
A Trézsi-kútnak két foglalása is van, de vizet csak az alsónál tudunk vételezni
A bővizű forrástól a Hosszú-hegy gerincére hágunk fel, átkelve a Pilisszántót és Pilisszentkeresztet összekötő országúton, ahonnan kezdetben aszfaltozott erdészeti úton, majd óvatosan emelkedő és jól járható ösvényen tartunk délkeleti irányba. A Hosszú-hegy nyergén áthaladva egy erdőgazdálkodási kísérletre lehetünk figyelmesek, amely azt vizsgálja, hogy a különböző fakitermelési eljárások hogyan befolyásolják a termőhelyi viszonyokat, a természet regenerációját és az erdő élővilágát. Több kísérleti területet figyelhetünk meg az erdőben. Tarvágás, hagyásfacsoport, lék és egyenletes bontás: mind más-más környezeti hatással bír a természetre. A kutatás célja kideríteni, mely módszer mellett biztosítható leginkább az erdő természetes megújuló képessége úgy, hogy a faanyagtermelés is biztosított maradjon.
Gyertyános-tölgyesben haladó ösvényünk egyre feljebb ér a hegyháton, mígnem a térképen is feltüntetett természetes kilátópontra érkezünk. A meredeken letörő sziklásszirten nem csupán a környék látványát, de a Hosszú-hegy lejtőgyepein megélő védett növényeket is megcsodálhatjuk. Ezek közül az egyik leglátványosabb a tavaszi hérics, ami a kora tavaszias időben nemsokára elő is fog bújni.
Kilátással a Budai-hegységre a Hosszú-hegy sziklateraszáról
Hosszú-hegyi igazolásunkat fotó készítésével, vagy a kilátópontnál található Pilisi-kilátások túramozgalom pecsétjével is beszerezhetjük. Legyen nálunk pecsétpárna, mert az nem tartozéka az igazolóhelynek! Innen még egy darabon a gerincen haladunk, majd letérünk keleti irányba és kisvártatva a Szent-kút kegyhelyéhez érkezünk.
Kápolna és pihenőhely a Szent-kútnál
A történet szerint 1842-ben egy juhász terelte a nyáját a hegyoldalban, amikor megjelent előtte Szűz Mária. Akik ezt követően ittak a forrás vizéből vagy megmosakodtak benne, csodás gyógyulásokról számoltak be. Így lett a forrásból Szent-kút, egyben ma is látogatott zarándokhely, ahol rendszeresen bonyolítanak le szertartásokat.
A Szent-kút és Csobánka között már utolsó kilométerünket járjuk, rálátással a település fölé magasodó Oszoly-csúcs mészkőszikláira és a Kevélyek magaslataira. Igazolólapunkra Csobánka községházánál felírjuk az utolsó kódot is, ezzel beteljesítve jelvényszerző túránk célját: lejártuk a Pilis és a Visegrádi-hegység hét zöldjelzésű útvonalait. Ezeknek a hosszabb-rövidebb túráknak az összhossza 108 km, de minden alkalommal érdemes kitérőket tenni egy-egy látványos helyszínért, épített vagy természeti értékért.
Csobánka határában kiválóan rálátni a település fölé magasodó Oszoly-csúcsra és a Kevélyek vonulatára
Korábban lejárt zöld útjaink olyan izgalmas és páratlan helyekre kalauzoltak el minket, mint a bámulatos Spartacus-ösvény, a Pilis legdélebbi bástyája, a megunhatatlan Kő-hegy, vagy a kolostorromokat összekötő rejtélyes Római-út, illetve a vadregényes Rám-szakadék és a Visegrádi-hegység keleti vonulatai. Reméljük, sikerült meghoznunk a kedveteket és tippeket adnunk ennek a milliónyi csodát rejtő vidéknek a felfedezéséhez, ami egyaránt lehet hétvégi családi program, barátokkal végigjárt kaland, de mindenképp egy élményekben gazdag utazás.
A cikk 2020 februárjában jelent meg.
A Túrafüggő szervezésében kiírt túramozgalom nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Teljesíthető egyénileg vagy csoportosan, gyalogosan vagy kerékpárral, illetve vegyesen tetszőleges irányból és időkorlát nélkül. A hét zöld sávjelzésű túra igazolólapját egyben itinerét a túramozgalom szervezőjének honlapjáról, a blog.turafuggo.hu-ról ingyenesen lehet letölteni. A teljesítésért járó díjazás kitűző és emléklap, amit 500 forint + postaköltség ellenében vehetünk át.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
