Aki ezekben a napokban ellátogat a Nemzeti Botanikus Kertbe, az meseszép őszi színkavalkádban gyönyörködhet. Őszi érdekességek Vácrátótról.
Az enyhe őszi időnek köszönhetően a lombszíneződés idén később indult be, és most, november elején sok faj még bőven őszi díszben pompázik. Az egyes fajok különböző szakaszán tartanak a tél felé vezető útnak, vannak olyan fák, amelyek már teljesen lehullatták lombjukat, és vastag avarszőnyeget terítettek maguk alá, mások a színesedés legszebb időszakában járnak, megint mások, például a kaukázusi szárnyasdiók még zölden bókolnak a tavak fölött.
De mitől függ, hogy mikor kezdenek el színesedni a lombok, és milyen színű lesz a levél ősszel?
A nappalok rövidülése, a hőmérséklet csökkenése, valamint genetikai és hormonális okok miatt ilyenkor megváltozik a növények anyagcseréje, a levelek klorofill-szintje csökken, így az eddig háttérbe szorult egyéb színtestek is érvényesülhetnek. A karotinok, a xanthofillek a sárga, a barna és a narancs színekért felelősek, az antociánok pedig a pirosakért, a tűzvörösekért és a lilás árnyalatokért.
Egy hatalmas vadgesztenye levelén jól látható a színátmenet
Aki kifejezetten színes lombokban szeretne gyönyörködni, az a botanikus kert pénztárában kaphat egy ingyenes térképes útmutatót, amelyben megtalálja az őszi érdekességeket és szépségeket.
Színkavalkád a juhargyűjteménynél
Ha színes lombokat szeretnénk látni, akkor a kert távol-keleti juhargyűjteménye kihagyhatatlan, mert a juharok mostanra elképesztő színeket öltöttek. A Kínában, Japánban és Koreában honos ujjas juhar nem véletlenül kedvelt díszfa, több száz színes lombú, változatos megjelenésű fajtája van, amelyek közül jó párat itt is láthatunk. Az ujjas juharhoz és a japán juharhoz egy híres őszi japán ünnep, a momiji kapcsolódik. Úgy tartják, a hegy istene festi ilyenkor vörösre a fák leveleit. A momiji idején, akárcsak a tavaszi cseresznyevirágzáskor, a japánok felkeresik a színpompás erdőségeket, hogy gyönyörködjenek az őszi színekben.
Levélszőnyeg a páfrányfenyő alatt
A páfrányfenyőnek (Gingko biloba) szintén a Távol-Keleten, egészen pontosan Kínában van az őshazája, ahol fontos gyógynövénynek számít. Ennek az ősi fajnak ma egyetlen közeli rokona sem él már. Jellegzetes alakú levelei ősszel aranysárgára színeződnek, korán lehullnak, és egybefüggő sárga szőnyeget alkotnak a fa körül.
Mocsáriciprus őszi lombkoronája
Szintén különleges és nagyon szép fafaj az Észak-Amerikában honos virginiai mocsárciprus, amelynek szép példányait az Iker-tó partján találjuk. A hatalmas fák lombja mostanra rozsdavörösre színeződött, és ahogy haladunk a télbe, a levelek le is hullnak majd. Érdekes képződményei ennek a fajnak az ún. ciprusbabák, amelyek ott sorakoznak szépen, tömött sorokban a fák mellett. Ezek légzőgyökerek, amelyek a mocsaras, vizenyős élőhelyeken könnyítik meg a fa gyökereinek a légzését.
Ciprusbabák sorakoznak gazdájuk mellett
A tó partján láthatjuk a víz fölé hajló kaukázusi szárnyasdiókat is, amelyek most, november elején is zöldek, mintha még mindig a nyárban járnánk. A faj 1782-ben került be Európa díszkertjeibe, elsőként a versailles-i kastély parkjában ültettek Perzsiából hozott példányokat.
Az Egyesült Államok délkeleti részén honos, itt a kertben a rendszertani gyűjtemény közelében látható amerikai sárgafa levelei ősszel élénksárgára színeződnek. A faj azonban nem erről kapta a nevét, hanem a fatest belső, elhalt részéről, a gesztről, amiből sárga festéket készítenek.
A hazai fajok méretes képviselői a kert magyar kőrisei. Ezek a fák a kert kialakításának korai szakaszában is itt voltak már, a Sződrákosi-patakot kísérő keményfás ligeterdőben kezdték életüket, és ma a botanikus kert legidősebb fái közé tartoznak. Lombjuk ősszel vörösre, sárgára színeződik.
Nemcsak a botanikus kert fái készülődnek a télre, de a késő őszi, szezonális munkáknak is most van itt az ideje. A Nagy-tavat júliustól az indiai lótuszok hatalmas levelei és rózsaszín virágai díszítik, ilyenkor ősszel azonban learatják és kiszedik az elhalt növényi részeket, hogy a szerves anyag ne terhelje túl a tavat.
Tutajos ,,kombájnnal" aratják a lótuszt
Az ösvényeken sétálgatva bizonyára sokaknak feltűnnek az itt-ott látható eldőlt, kivágott, korhadó fák. Ezek nem azért vannak itt, mert még nem volt idő elszállítani azokat, nagyon is fontos „dolguk” van még ilyen állapotukban is. A holtfáknak ugyanis nagy szerepe van az erdei életközösségek életében, hisz számos élőlény – például gombák, mohák, különböző rovarok – kötődnek hozzájuk. És ez nemcsak az erdőkben van így, a holtfák a botanikus kertben is hasonló szerepet töltenek be, épp ezért van helyük itt is.
Holtfán trónoló tapló a vácrátóti arborétumban
A Nemzeti Botanikus Kert látnivalóiról itt találhattok részletes információkat. A tematikus sétákat itt találjátok, az aktuális érdekességekkel kapcsolatban pedig a kert Facebook-oldalán is rendszeresen találtok beszámolókat.
