Színes tűzfalak és köztéri műalkotások nyomában Budapesten

Budapestről mesélni hálás, de nem könnyű feladat. Egyrészt azért, mert a város csordultig van történelemmel, minden épületéből, utcájából, eresztékéből több száz éves múlt szivárog át. Másrészt nagy és színes, és szinte semmit nem lehet mondani Budapestről, mert folyton változik. Állandóan átépítik, valamit mindig gründolnak benne, új épületek születnek, régieket bontanak le, átalakulnak parkok, terek. Soha nincs kész. De tán pont ez adja sava-borsát, a folytonos változás, amitől sosem lesz unalmas. Éppen ezért választottuk városi sétánk helyszínéül Budapest egyik ütőerének, a Károly körútnak a környékét, pontosabban a Károly körút, a Wesselényi utca, az Erzsébet körút és a Király utca által határolt négyszöget, azaz a bulinegyedet. Vezérfonalként segítségül pedig a street artot, ezt a viszonylag fiatal, progresszív művészeti formát hívtuk egy tematikus séta keretében.

Mi fán terem a street art?

A street art (utcaművészet vagy köztéri művészet) – ahogy ma ismerjük – ezer szállal kötődik ugyan a graffitihez, de nem csupán az, és nem is tévesztendő össze vele. Mint művészi önkifejező forma a 90-es években kezdett elterjedni világszerte. Tipikusan városi jelenség, amelynek célja, hogy művészetet csempésszen az utcákra, és a közösségi tereket nyitott galériává alakítsa. A műfajon belül jól megférnek egymás mellett a házfalakra festett graffitik, grafikák, kihelyezett matricák, vetített videók, köztéri installációk, szobrok.

Nem áll tőle messze a humor, az irónia és a társadalomkritikus szemlélet sem. De míg a graffiti inkább az illegalitást és az anonimitást választja, addig a street art alkotók profi művészek, vállalják a nevüket, persze ezek általában művésznevek, és zömmel engedélyezett köztéri helyszíneken készítik el műveiket. Arról természetesen a mai napig viták folynak a művészeti és tudományos körökben, hogy a street art mennyire tekinthető „magas művészetnek”, illetve hol a helye a művészettörténetben. De ezt majd megtudjuk a 2119-ben írt művészettörténeti könyvekből (ha lesznek még ilyenek).

Vezetett sétánkat a Dob utca 4. szám alatti háznál kezdjük. A tűzfalán található festményről, ha erre sétáltam, mindig Orson Welles Aranypolgár című filmje jutott eszembe. (Mondjuk, azt nem nagyon értettem, miért került épp ide a filmművészet eme örök klasszikusa, de a fekete-fehér, bajuszos férfifej a színes galambokkal és a kubista nőalakokkal nekem belefért egy szürreális Aranypolgár-értelmezésbe.) Ám ilyenkor jön jól, ha velünk van egy, a témában jártas ember, aki ismeri a festmény történetét és keletkezését. Ennél az alkotásnál bizony fontos, miért készült, miért áll itt az egykori zsidó gettó falának közelében. Mint túravezetőnktől, Borbálától megtudtuk, ez a festett tűzfal Ángel Sanz Briz (a „budapesti angyal” névvel is illetett) spanyol diplomatának állít emléket, aki a II. világháborúban mintegy 5000 magyar zsidót mentett meg a holokauszttól azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított. A festményt a neves spanyol street art művész, Okuda San Miguel (Okudart) készítette 2017-ben a spanyol nagykövetség felkérésére.

Teniszpályányi Rubik-kocka

A következő tűzfalfestmény, amely megállításra késztet, a Rumbach Sebestyén utcában vár ránk, egy óriási Rubik-kocka képében. A Rubik-évben, 2014-ben került ide a TűzfalRehab Erzsébetvárosban elnevezésű program eredményeként, a Neopaint Works alkotócsoport jóvoltából. A 250 négyzetméteres falfelületen terpeszkedő kocka színes, festett körökből épül fel, és azzal az izgalmas vizuális megoldással él, hogy amennyiben közel megyünk hozzá, egymásba mosódnak a körök, viszont ha kellően eltávolodunk tőle, összeáll a kép, azaz a kocka. Sőt, ha a mobilunk kameráján keresztül nézünk rá, még 3D-s változatban is láthatjuk.

Az utca másik oldalán, a Rumbach Sebestyén utca 10. szám mellett találjuk a „6:3”-falat, amely közel 1000 négyzetméteren, fotorealisztikus ábrázolásmóddal örökíti meg az Aranycsapat legendás londoni 6:3-as győzelmét. A gigantikus alkotás 2013-ban készült, az „évszázad mérkőzésének” is titulált sportesemény 60. évfordulójára, és szintén a Neopaint Works csoport jegyzi. Mint ahogy a ház másik festett tűzfalát is, amelyen Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak, Sissinek a portréja látható, Belső-Erzsébetváros főbb utcáinak neveivel díszítve.

Dodó és Ubul első csókja

A három nagy méretű falfestmény közelében, a Rumbach Sebestyén utca 6. szám alatti kapualjban bukkantunk rá szerintem Budapest egyik legszerethetőbb emléktáblájára, amely valószínűleg nem street art alkotásnak készült, de érdemes elidőzni e kedves gesztus előtt. Mindenkinek ilyen házassági évfordulós emléket kívánok!

Ráfordulva a Kazinczy utcára, a 45. szám alatt, a Mika Tivadar mulatónál található az a 240 négyzetméteres festett fal, amely a Budapest nem ekkora címet kapta, és azt próbálja sugallni a befogadónak, hogy a fővároson kívül is van élet. Orosz Richárd alkotása, és 2014-ben került a tűzfalra az akkori Magyar Turizmus Zrt. szponzorálásával, a Színes Város Street Art Fesztivál alkalmából.

A Kazinczy utca 43. szám alatt, a Mika Tivadar mulató „Nagy falaként” híresült el a gigantikus szürkemarha-látomás, amelyet talán a Mika Tivadar udvarából lehet a legjobban megcsodálni.

Fat Heat, TansOne és a Colored Effects Crew közös alkotása, és a 2017-es Színes Város Street Art Fesztiválra készült „bor és gasztronómia” tematikában.

Még szintén a Kazinczyn, alig pár háztömbbel odébb virít 100 négyzetméternyi falon az AkaCorleone néven alkotó portugál művész magyarnépmese-adaptációja. Holló Jankó történetét foglalja össze egy nyomokban szürrealizmust is tartalmazó, sokszínű montázsban. Van itt minden, mint a mesében: síp, hangya, holló, hal, királykisasszony. A falfestmény 2015 óta színesíti a Kazinczy utcát.

Figyel minket az alkotás

Visszakanyarodva a Dob utcára, a 40-es szám alatt, a Rácskert romkocsma falán belefuthatunk egy különleges csempemozaikba. A sok ezer apró, színes mozaikból összeálló képen a rácsok közül két szempár mered ránk. Kicsit meghökkenünk, ezerszer jártunk már erre buliba vagy munkába menet, de sosem figyeltünk fel rá, hogy mi is ez a mozaik. A mű nézi az utcát, a járókelőket, mi nézzük a művet. A mű és a befogadó egymás terébe lép, összefonódik, és egy óriási szabadtéri kiállítótérré változik az utca. Az „utca vagy galéria” téma ötletes feldolgozása Hegedűs Márton grafikus keze munkája. A 2014-es street art fesztiválra készült.

A Dob utca és a Klauzál tér sarkán magasló falat egy zöldség-gyümölcs bolt festménye dobja fel. A képet a Lumen zöldséges ihlette, és olyan élethűre sikeredett, hogy messziről akár igazinak is tűnhet. Ez az épület azonban nemcsak mosolygós „falzöldségese” miatt különleges, hanem egykori lakóiról is híres. Az emléktábla szerint ebben a házban élte utolsó éveit Seress Rezső zeneszerző, a Szomorú vasárnap világhírűvé vált komponistája, és itt töltötte gyerekkorát Presser Gábor.

Aliz begombázott

A Kertész utcában érdemes elsétálni a 27. szám alatti parkolóhoz, ahol úgyszintén látványos festményekkel lepnek meg a falak. Erős kép Orosz Richárd falfreskója. 270 négyzetméteren nyúlik el a jelenetekből álló képsorozat, amely a Színes Város Csoport 2013-as tűzfalfestő fesztiváljára készült, és a „Mi neked a magyar?” tematikára adott elgondolkodtató választ. Rubik-kocka, paprika, szaloncukor, gyulai kolbász, nemzeti színű szalagos agy, gémeskút és szürke marha. Ez így felsorolva nem sokat mond, de ott a tűzfalon sokkal többet mutat, illetve jobban is üt.

Garantált a többperces álldogálás Dan Ferrer spanyol művész „Aliz Csodaországban”-átirata előtt. Az éppen nagyra nőni készülő kislány Alizt látjuk, akinek a ház, amelyben él, túl kicsinek bizonyul, próbál kitörni a szűkös helyről, de nem megy, beszorul. Az arca körüli glória a középkori és reneszánsz szentek ikonográfiáját idézi.

A Király utcáról nyíló kis utcában, a Menhely Alapítvány nappali melegedőjének közelében, a Kürt utca 8. szám alatt bukkanhatunk rá az Elfogadás fala nevű alkotásra, amelyet hajléktalan művészek készítettek a Színes Város Csoport munkatársainak segítségével. Székely Attila Bontsuk le az előítéletek falát című, látványos grafikáját Baranyecz János Branyó Fal firka című verse egészíti ki. A festett tűzfal eredeti módon hívja fel a figyelmet a mindennapokban a nyitottság, az emberiesség, a barátság és a szolidaritás fontosságára.

A közel kétórás, vezetett street art sétánk a Kürt utcában ért véget, de innen bárki kedve szerint folytathatja a bulinegyed feltérképezését, mert a környéken számos festett tűzfal színesíti az utcákat. Természetesen nemcsak itt találunk izgalmas street art alkotásokat, hanem a város különböző, sokszor eldugott pontjain is. Érdemes ezeknek utánajárni, mert közvetlen – általunk jól ismert – környezetünkről kiderülhet, hogy kincseket rejt, csak éppen nem vettük eddig észre.

A street art séta bejárásáért köszönet a Beyond Budapestnek.

A kicsi is lehet óriási (élmény)

Ha valaki szeret keresgélni, felfedezni új dolgokat a városban, remek móka lehet még Kolodko Mihály művész miniszobrainak felkutatása, amelyek köré egy jó kis városi sétát kanyaríthatunk. Ehhez az alábbi grafikán mutatjuk az eddig kihelyezett összes köztéri Kolodko-miniszobrot.

A kárpátaljai szobrászművésszel pedig ebben az interjúban beszélgettünk magyar kötődéséről, gyerekkoráról, az alkotás folyamatáról, szobrai jelentéséről, és hogy miért fontos, hogy a művek pont oda kerüljenek, ahova.

A cikk a Turista Magazin 2019. májusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.