A faj általában sziklafalakon telepszik meg, most azonban meglehetősen szokatlan módot választott a költésre a Tarna-vidéken.
A vándorsólymok jelenlétéről február közepén szereztek tudomást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, ekkor kezdődött ugyanis a nászidőszak, amikor a madarak jellegzetes udvarló hangot hallatnak. Már ekkor sejthető volt, hogy a párnak nem lesz egyszerű dolga, hiszen a közelben sziklafal nincs, a távolabbiakat pedig más madarak foglalták el.
Végül egy gallyfészket választottak maguknak,
ami Magyarországon eddig csak néhány alkalommal fordult elő.
„Remélhetőleg a táplálékot – főként az erdők fölötti légteret használó énekesmadarakat, galambféléket –, bőven kínáló vadászterületen sikeresen kirepítik majd fiókáikat” – fűzi hozzá az esethez Illyés Evelin, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyelője. Nagy zajjal járó erdészeti tevékenység idén itt már nem várható, és valószínűleg az illegális terepmotorosok is más helyszíneket, erdei utakat, sziklás hegyoldalakat választanak majd, így a sólyompárnak esélye lehet a nyugodt fiókanevelésre.
A fotók nagy távolságból, spektív lencséjén keresztül készültek, hogy ne zavarják a madarakat
A vándorsólyom a Föld leggyorsabb állata, zuhanórepülése során a 320 km/h-s sebességet is elérheti. Hazánkból a 60-as években eltűnt a DDT nevű rovarirtószer széleskörű használata miatt, és a 90-es évektől kezdve jelent meg nagyobb számban újra.
A faj hazánkban is azokat a sziklafalakat választja legszívesebben fészkelőhelyül, amelyek nagy felületűek, déli kitettségűek, a tájat pedig belátja róluk. Ritkábban felhagyott kőbányákban, elhagyott iparterületeken lévő épületeken fészkel. Külföldön magas épület kőpárkányain is előfordul. Nem épít fészket, a sziklapárkány mélyedéseibe rakja le a tojásait, általában 3-4-et.
