Idén közel egy hónappal hamarabb nyíltak ki egyik élőhelyükön a magyar zergevirágok. De vajon miért?
Idén tavasszal a szokásosnál korábban bontottak szirmot a védett magyar zergevirágok (Doronicum hungaricum) Igriciben. A 2019-ben Az év vadvirágának választott sárga virágzatú szépség igen magasra, akár 50–100 centiméterre is megnőhet, de termete olykor meghaladhatja az 1 métert is.
Korai virágzásának ebben a térségben pedig két oka is lehet, egyrészt az utóbbi 3 hónapban az átlaghőmérséklet itt összességében 2 fokkal volt enyhébb a sokéves átlagnál. Másrészt azt az akácost, ami alatt eddig megbújt ez az állomány, még az előző évben letermelték, így a növények élőhelyét szinte akadálytalanul érte az egyre hosszabbodó nappalokon az erősödő napfény – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán.
A magyar zergevirágot sokan sárga margarétának hiszik, korábban ez is okozta a hazai állomány rohamos lecsökkenését, ugyanis sokan leszedték virágát.
Megóvása érdekében 1982-ben védetté nyilvánították, a magyar zergevirág természetvédelmi értéke 50 000 forint.
A Balkán-félsziget nagy részén előfordul, északon a Kárpátok vonulatáig. Legtöbbször száraz tölgyesekben és azok tisztásain él, a félárnyékos szegélyélőhelyeken fejlődik a legjobban, tipikus erdőssztyepp növény. Nálunk a Dunántúli- és az Északi-középhegységben a legjellemzőbb, főként a Bükkben, a Dunakanyar vidékén és a Gerecsében találkozhatunk vele. A Mátrában is felbukkan, ott a Sár-hegy környékén a leggyakoribb, a síkvidéki állományok viszont veszélyeztetettebbek (pl. Berek-erdő és Csáti-erdő, Igrici, Mezőszemere, Kápolna). A magyar zergevirág kora nyári virágzása után visszahúzódik gumós gyöktörzsébe, és levelei csak következő tavasszal jelennek meg újra.
