A globalizálódó kereskedelem, a korlátlan utazási lehetőségek számos új ízeltlábú, velük együtt pedig számos új kórokozó megjelenését is magukkal hozták. Az új fajok megtelepedését és a már itt lévő fajok nagyobb térnyerését a klímaváltozás hatásai is segítik.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont a téma kapcsán szakmai napot szervezett, ahol beszámoltak a legfrissebb hazai kutatási eredményekről, és arról is szó volt, vajon kell-e félnünk új járványok kialakulásától. Magyaroroszágon 50 szúnyogfaj honos, és 3 újonnan megjelent invazív faj ismert, a koreai (Aedes koreicus), az ázsiai tigrisszúnyog (vagy zebraszúnyog) (Aedes albopictus), illetve az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus).
Jött, látott, maradt- a koreai szúnyog Pécsen
Koreai szúnyog
A hazánkban megjelent invazív fajok elterjedéséről egyelőre keveset tudunk, pedig nem ártana minél előbb kiismerni ezeket a fajokat, ugyanis eredeti élőhelyeiken veszélyes betegségek terjesztői. Az országos monitoringra és kutatásra azonban se elegendő kapacitás, se elegendő pénz nincs. A Pécsi Egyetemen három éve követik a koreai szúnyog terjedését. A fajt 2016-ban találták meg először Pécsen, rögtön át is telelt, és azóta minden évben megfigyelték, elmondható, hogy stabil állománya alakult ki a városban, és most már azon kívül is terjedni kezdett. De hogy az ország többi részén mi a helyzet, arról azonban keveset tudunk.
Az új szúnyogfaj jól bírja a hideget és a szárazságot is, nappal aktív és kifejezetten szeret az ember közelében élni. Trópusi körülmények között a koreai szúnyog komoly betegségeket is terjeszthet, köztük a szívférgességet, egy agyvelőgyulladásos betegséget, a japán encephalitist, a nyugat-nílusi lázat és a zika kórokozóját is, de nem tudni, hogy magyarországi körülmények között is képes-e ezeket hordozni, vagy sem.
A lakosság is segít az új fajok feltérképezésében
Az ázsiai tigrisszúnyog ismertető jegyei, melyek alapján a szakavatott szem akár fotóról is be tudja azonosítani a fajt
A MTA Ökológiai Kutatóközpontja idén nyáron egy olyan monitorozási munkát indított útjára, amelybe bevonták a lakosságot is. A Szúnyog-projekt keretében azt kérték a lakosságtól, hogy ha tigrisszúnyogot észlelnek, készítsenek róla fényképet a kutatók számára, vagy küldjék el magát az állatot a helyszín megjelölésével. Június közepe óta több mint 400 levél érkezett, amelyek között 9 esetben valóban a tigrisszúnyogot azonosították.
A tigrisszúnyog 22-féle vírust terjeszt, ezek közül Európában e csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát továbbá potenciális terjesztője a Zika-vírusnak. A fajt 1979-ben mutatták ki először Európában, Albániában, mostanra azonban számos országban jelen van, tartós megtelepedését azonban a hideg telek korlátozzák. A legfertőzöttebb európai ország Olaszország. A fajt már többször észlelték Magyarországon, de a pontos elterjedése és populációmérete még nem ismert, és azt sem tudják, hogy a szúnyog képes-e itt átvészelni a telet.
A malária újra támad?
A maláriát a trópusokhoz kötjük, de egykor nálunk is elterjedt betegség volt. A 19. századi folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, a higiéniai viszonyok javulása, na meg az akkor még nagy erőkkel használt DDT rovarirtó hatására 1959-ben Magyarországon megszűnt a malária. Most azonban Európa újra visszakerült a körforgásba, egyre több esetet jegyeznek fel a kontinensen is. Ennek egy része trópusi nyaralásokon szerzett malária, azonban vannak már olyan esetek is, melyeknél a beteg bizonyíthatóan Európában fertőződött meg.
A klímaváltozás és a globalizációs folyamatok kedveznek a maláriát okozó Plasmodium nevű egysejtűek és az azokat terjesztő Anopheles szúnyogok szaporodásának és túlélésének a mérsékelt övben. Garamszegi László az MTA ÖKI Ökológiai és Botanikai Kutatóintézétenek igazgatója előadásában elmondta, hazánkban egy újabb maláriajárvány megjelenésére kicsi az esély, de más európai országokban, az időjárási, higiéniás és demográfiai tényezők hatására előállhatnak olyan helyzetek, amelyek előidézhetnek lokális járványt.
A nyugat-nílusi láz - a sokarcú betegség
A kórt 1937-ben írták le Uganda nyugat-nílusi régiójából, az 50-es, 60-as években már több országban is voltak megbetegedések. 1996-ban Bukarestben tört ki járvány, tömeges idegrendszeri megbetegedésekkel. 1999-ben a betegség megjelent New York-ban és terjedni kezdett az észak-amerikai kontinensen is. A betegséget okozó vírus általában madarak és szúnyogok között cirkulál, néha más gazdatestbe is átkerül, például lovakba vagy emberbe, ami zsákutca a vírus számára, mert innen nem tud tovább terjedni. A kórokozó Magyarországon is jelen van, évente 4-5 esetet diagnosztizálnak laboratóriumi eredmények alapján, ennél azonban jóval többen átesnek rajta, a többség azonban nem is tudja ezt, mert tüneteik az influenzához hasonlóak. A megbetegedéseknek csak 10-20 %-ában jelentkeznek tünetek, a fertőzöttek 1 %-nál azonban komoly idegrendszeri gyulladás alakulhat ki.
2008-ban és 2018-ban állati és emberi megbetegedések tekintetében is kiugró év volt. Hogy mikor lesz több megbetegedés, az elsősorban a szúnyogok adott évi mennyiségétől függ. Az enyhe telek segítik a kifejlett szúnyogok és a peték áttelelését, több szúnyoggal pedig nagyobb fertőzésszám is jár. A nyugat-nílusi lázat a már régóta itt élő és az újonnan megjelent csípőszúnyog fajok is terjeszthetik. A vírus emberről emberre természetes úton nem terjed, véradás vagy szervdonáció révén azonban történhet fertőzés. A nyugat-nílusi láz rokona, a szintén Afrikából érkező Usutu-vírus is megjelent már Európában. A kórokozót 1959-ben írtak le Afrikában, európai jelenlétére egy 2001-es bécsi, feketerigókat érintő, elhullással járó járvány világított rá. 2005-ben a kórokozót Budapesten is megtalálták, 2009-ben Olaszországban írtak le idegrendszeri tünetekkel járó humán esetet.
Krími-kongói vérzéses láz
„Nem az a kérdés, hogy megjelennek-e, hanem az, hogy mikor”- hangzott el a szakmai nap egyik előadásán, a krími-kongói vérzéses láz kórokozója, pontosabban a vírus akár halálos betegséget is okozó, vad típusú törzsei kapcsán. A krími-kongói vérzéses láz egy belső vérzésekkel, magas lázzal járó betegség, melynek igen magas a halálozási aránya. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa elmondta, elképzelhető, hogy a kórokozónak egy közép-európai törzse már jelen van nálunk, csak ez nem okoz komoly tüneteket. A vírus jelenlétét mezei nyulakból és egyéb rágcsálókból is kimutatták a pécsi kutatók.
A betegséget 1944-ben írták le a Krímből, majd 1956-ban az akkori Zaire-ban (ma Kongói Köztársaság) egy beteg kisgyerekből is kimutattak egy hasonló tüneteket okozó kórokozót. 1969-ben jöttek rá, hogy a két, térben és időben is egymástól távoli vírus ugyanaz lehet. 2006-ban már 29 országból izolálták Afrikából, Európából és Ázsiából. A terjedés sebességét jól jellemzi, hogy Törökországban 2003-ban 17 esetet jegyeztek fel, 2008-ban pedig már 1300-at. A betegséget főleg a Hyalomma marginatum nevű kullancsfaj terjeszti, amelyet idén megtaláltak a Margitszigeten is. A kullancs vándormadarakkal érkezhetett hozzánk, és 10 ezer megvizsgált mintából egyetlen ilyen egyedet találtak. Ahhoz, hogy a faj veszélyes kórokozók terjesztője legyen nálunk is, stabil állomány kialakulására van szükség, és szerencsére, itt még nem tartunk.
A szakmai nap egyik konklúziója az volt, hogy a hazánkban előforduló szúnyog-és kullancsfajok kutatása kulcsfontosságú feladat. Reagálnunk kell a globalizáció és a klímaváltozás által előállt új ökológiai kihívásokra, mert Európában, ezen belül Magyarországon is növekszik a járványos megbetegedések veszélye. Komoly evolúciós versenyfutásban állunk a szúnyogokkal, kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal, de ahhoz, hogy nyerhessünk, a lehető legtöbbet meg kell tudnunk róluk.
Kapcsolódó cikkek:
Kullancsok- az erdők potyautasai
Új kullancsfajt fedeztek fel magyar kutatók
