A szúnyogok nemcsak nyári estéink bosszantó kísérői, főleg, ami mostani időszakot illeti, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. Számos betegség terjesztéséért felelősek, amelyek évente milliók életét veszélyeztetik világszerte. Most bemutatjuk ezeket, és megvizsgáljuk, hogyan lehetne biológiai módszerekkel hatékonyan védekezni ellenük.
A szúnyogok a rovarok (Insecta) osztályába, azon belül pedig a szúnyogfélék (Culicidae) családjába tartoznak. Több, mint 3 500 fajuk ismert, és szinte az egész világon megtalálhatók, kivéve az Antarktiszt. A nőstény szúnyogoknak vérre van szükségük a peték érleléséhez. Vérszívás során a nyálukkal különböző kórokozókat juttathatnak be a gazdaszervezetbe, ami veszélyes betegségek kialakulásához vezethet.
- A malária a Plasmodium-paraziták által okozott betegség, amelyet az Anopheles-szúnyogok terjesztenek. Évente több, mint 200 millió embert érint, főként Afrikában. Tünetei közé tartozik a láz, a hidegrázás, a fejfájás és az izomfájdalom. Súlyos esetekben halálos kimenetelű is lehet, különösen gyermekeknél és terhes nőknél.
- A dengue-lázat a Dengue-vírus okozza, amelyet az Aedes-szúnyogok terjesztenek. A betegség főként trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő. Tünetei közé tartozik a magas láz, a súlyos fejfájás, a szem mögötti fájdalom, az ízületi- és izomfájdalom, valamint a bőrkiütés. Súlyos esetekben dengue vérzéses láz vagy dengue sokk szindróma alakulhat ki, amely életveszélyes lehet.
- A Zika-vírust szintén az Aedes-szúnyogok terjesztik. A betegség általában enyhe tünetekkel jár, mint például láz, kiütés, ízületi fájdalom és vörös szemek. Azonban terhes nők esetében a vírus súlyos születési rendellenességeket okozhat, mint például a mikrokefáliát, amely a csecsemők kisfejűségét jelenti.
- A Nyugat-nílusi vírust az Culex-szúnyogok terjesztik. A fertőzés tünetei változóak, sok esetben enyhe influenzaszerű tünetek jelentkeznek, de súlyos esetekben neurológiai problémák, például encephalitis (agyvelőgyulladás) vagy meningitis (agyhártyagyulladás) is kialakulhatnak. Az idősek és a legyengült immunrendszerűek különösen veszélyeztetettek.
Vérrel megszívott nőstény szúnyog
Mi a helyzet Magyarországon?
Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kaptak a szúnyogok által terjesztett betegségek, különösen a klímaváltozás és a globális utazások következtében. A leggyakoribb szúnyogok által terjesztett betegség a fentebb említett Nyugat-nílusi vírus. Az elmúlt években több esetben is kimutatták a vírust Magyarországon, különösen a nyári és kora őszi hónapokban. Ezen kívül, bár jelenleg kevésbé elterjedtek, de a dengue-láz és a Zika-vírus is potenciális fenyegetést jelentenek, mivel az Aedes-szúnyogfajok egyre gyakrabban fordulnak elő Közép-Európában.
A Dengue és a Zika vírust terjesztő Aedes szúnyog
Az európai uniós közegészségügyi hatóságok folyamatosan figyelik ezeknek a betegségeknek a terjedését, hogy időben és hatékonyan lehessen reagálni a felmerülő egészségügyi kockázatokra.
Mire jó a szúnyog?
Bár a szúnyogokat gyakran csak kellemetlen kártevőkként tartjuk számon, fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. A lárvák a vízi tápláléklánc fontos részei, megeszik őket a halak, a kétéltűek és más vízi élőlények. A kifejlett szúnyogok táplálékforrást jelentenek madarak, denevérek, szitakötők és más rovarok számára. Ezen kívül a hím szúnyogok, amelyek nem szívnak vért, pollent fogyasztanak, és ezzel segítik a növények beporzását. Így
a szúnyogok hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához és az ökoszisztéma egészségéhez,
bár az általuk terjesztett betegségek miatt a jelenlétük komoly kihívást jelent az emberiség számára.
Hím szúnyog egy növényen, melynek a beporzásában segíthet
A kémiai irtószerek a mi egészségünkre is károsak
A kémiai szúnyogirtók használata számos negatív következménnyel járhat. Először is, ezek az anyagok nemcsak a szúnyogokat pusztítják el, hanem sok más hasznos rovarfajt is, például a méheket és a lepkéket, amelyek elengedhetetlenek a beporzáshoz és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a kémiai szerek gyakran szennyezik a talajt és a vízforrásokat, ami hosszú távon károsíthatja az ökoszisztémákat. Az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek, mivel
a peszticidek belélegzése vagy bőrrel való érintkezése allergiás reakciókat, légzőszervi problémákat és más egészségügyi problémákat okozhat.
A kémiai szúnyogirtók túlzott használata emellett elősegítheti a szúnyogok rezisztenciájának kialakulását, ami azt jelenti, hogy idővel ezek a szerek egyre kevésbé lesznek hatékonyak, így még több vegyszerre lesz szükség a szúnyogpopulációk kordában tartásához. A kémiai szúnyogirtás tehát hosszú távon nem fenntartható megoldás, és szükség van környezetbarát, biológiai módszerek alkalmazására.
Szúnyograjzás egy tó fölött
Természetes megoldások
A Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) baktérium hatékonyan pusztítja a szúnyoglárvákat anélkül, hogy kárt tenne más élőlényekben. A Bti alkalmazása különösen hatékony mocsaras, állóvizes területeken, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. A Bti-t vízbe juttatják a szúnyogok tenyészőhelyein, ahol a lárvák a táplálékukkal együtt elfogyasztják, és elpusztulnak. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. Tanzániában a Bti alkalmazása jelentősen csökkentette a malária előfordulását.
A szúnyoghálók és -csapdák fizikailag akadályozzák meg a szúnyogok bejutását a lakóterületekre. A szúnyoghálók használata az ágyak körül, illetve az ajtók és ablakok elé helyezve jelentős mértékben csökkentheti a szúnyogokkal való érintkezés esélyét.
Az egyik legjobb szúnyogvadász, a füsti fecske
A szúnyogoknak vannak természetes ellenségeik. Számos állat, például a szitakötők, denevérek és bizonyos madarak (például fecskék) nagy mennyiségű szúnyogot fogyasztanak el. Egy denevér egy este alatt akár 3000 egyedet is képes megenni. Ezen állatok természetes élőhelyeinek megóvása és támogatása hozzájárulhat a szúnyogpopulációk csökkentéséhez.
Van egy módszer, melynek során nagy mennyiségű sterilizált hím szúnyogot engednek szabadon a természetben. Ezek a hímek párosodnak a nőstényekkel, de mivel sterilek, nem születnek utódok, így idővel csökken a szúnyogpopuláció. Brazíliában ez a technika segített visszaszorítani a dengue-láz terjedését.
Hogyan védekezünk Magyarországon?
Hazánkban a leggyakoribb szúnyogirtási módszerek között szerepel a hidegködös irtás, amely során finom cseppek formájában juttatják ki a rovarirtószereket a levegőbe, így érve el a szúnyogokat. Ez a módszer általában hatékony a települések belterületein, mivel a finom köd nagy területeket fed le, és közvetlenül érintkezik a szúnyogokkal.
Fizikai védelem (szúnyogháló) a szúnyogok ellen
A repülős permetezés szintén elterjedt módszer, amely főként kémiai irtószerek kijuttatására szolgál. Ezt gyakran nagyobb területeken alkalmazzák, ahol a földi permetezés nem elég hatékony.
A kémiai szúnyogirtás Magyarországon szigorú szabályozás alatt áll, a járványügyi hatóságnak kell engedélyeznie.
Ilyenkor figyelembe veszik a szúnyogpopuláció méretét, a környezeti körülményeket és az alkalmazott szerek biztonságosságát. A hatóságok csak akkor adnak engedélyt, ha a kémiai irtás szükséges és megfelelően kivitelezhető.
Magyarországon a kémiai és biológiai irtási módszereket egyaránt alkalmazzák, de az arányuk változó. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biológiai módszerekre, mint a Bti alkalmazása, mely minden olyan esetben elsőbbséget élvez, amikor azt a helyszín és az időjárási viszonyok lehetővé teszik.
Azonban az áradások és esőzések után számtalan pocsolya keletkezik olyan területeken, amelyek nehezen hozzáférhetőek. Az erdős, fás vidékeken a biológiai irtószerek légi kijuttatása nem hatékony, mert a készítmények nem jutnak el a fák lombjai alatt található vízfelületekhez, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Ezen kívül a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található, így nem lehet kizárólag biológiai módszerekkel védekezni ellenük.
Lehetetlen lenne megtalálni és kezelni minden egyes pocsolyát, vízzel teli kerti hordót vagy vödröt.
A jelenlegi drasztikus szúnyoghelyzet kialakulását megelőzéssel lehetett volna elkerülni, például a pangó vizek rendszeres eltávolításával és a természetes ellenségek, a szitakötők, denevérek, bizonyos madarak támogatásával. A közösségi programok és a lakosság bevonása is segíthet a szúnyogok elleni harcban, például, ha tájékoztatják az embereket a védekezési módszerekről és a szúnyogtenyészőhelyek eltávolításának fontosságáról.
Magyarországon egyébként létezik ilyen. Civil szervezetek aktívan vesznek részt a szúnyogpopulációk felmérésében és a lakosság tájékoztatásában. Például egyes programok keretében (Szúnyogmonitor), önkéntesek segítségével térképezik fel a szúnyogok tenyészhelyeit, és javaslatokat tesznek azok megszüntetésére vagy kezelésére. Az ilyen közösségi összefogások nemcsak a szúnyogok elleni védekezést segítik, hanem hozzájárulnak a lakosság tudatosságának növeléséhez és a közegészségügyi kockázatok csökkentéséhez is.
