Nem mindennapi videóra akadtunk. Két szürke gém élet-halál harcát nézhetjük végig. De hogy min kaptak össze? Az is kiderül cikkünkből.
Éleződik a verseny a betevő falatokért, a vadon élőlényei télen komoly küzdelmek árán juthatnak csak az életet jelentő táplálékhoz. Bár az idei tél eddig a kevés hónak és enyhe időjárásnak köszönhetően sok állatfajnak kedvező volt, mint például a túzokoknak, amelyről már korábban írtunk is, azonban a sokáig tartó fagypont alatti hőmérséklet miatt a természetes vizek jó része már befagyott. Emiatt a halakkal táplálkozó madarak között komoly harcok folynak a megmaradt halászhelyekért. Egy ilyen jelenetet sikerült felvennie Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmesnek két szürke gémről, amelyet most ti is megnézhettek. Előre szólunk, hogy aki a természet idilli oldalát ismerné csupán, és szürke gémet is csak gyönyörű állóképeken csodált eddig, annak kiábrándító és sokkoló lehet ez a felvétel, amelyből kiderül, milyen kegyetlen harcosok is ezek a teremtmények.
Megkerestük Balázst, hogy meséljen a napokban készült videóról.
A harcban egy fiatal és egy öreg madarat láthatunk, a fiatal a fakóbb tollazatú. A felvett jelenet elején először egy korábbi összezördülésük látszik, amikor a védekező fiatal kergette el az öreg agresszort. Ez néhányszor megesett, s közben az öregben mintha gyűlt volna a bosszúvágy, mert a felvett harcban igencsak helybenhagyja, és majdnem vízbe fojtja a fiatal fajtársat.
Az is kiderült, hogy épp egy készülő filmjéhez voltak kihelyezve kameracsapdái ezen a területen. És hogy pontosan hol, és miért pont itt készített most felvételeket, azt is elmondta:
A Ráckevei-Soroksári-Dunáról (RSD) készítek most filmet, melynek kapcsolódó része a makádi tógazdaság. A Csepel-sziget legalsó (legdélebbi) csücskét foglalja el, keletről az RSD, nyugatról a délnek hömpölygő élő Duna határol néhány hatalmas halastavat, melyben a Ráckevei-Dunába telepítendő halakat szaporítják és gondozzák minden évben. Ezeket a tavakat télre leeresztették, a Ráckevei-Duna és minden környékbeli mellékvize befagyott, az élő Duna pedig túl mély és erős sodrású ahhoz, hogy a gázlómadarak halászni tudjanak benne, így ők most nélkülözni kényszerülnek. A tógazdaságnak van egy halágya, ami egy keskeny, lassan áramló vizű csatorna, és a felvétel napján az még nem volt befagyva, ráadásul dugig van halakkal. A szürke gémek ott csoportosulnak a partján, és minduntalan elkergetik egymást a jobb pozíciókból.
Balázs előző, Tisza-tóról készült filmsorozatában is már rengeteg kameracsapdás felvételt láthattunk. Kedveli ezt a módszert, mert behelyezi a nézőt a madarak közti térbe. Most is ezt alkalmazta, ugyanis a gémeket nehéz lett volna másképp megközelíteni, és ezúttal itt les sem állt rendelkezésre. Két kameracsapdát helyezett el, és óriási szerencséje volt, hisz ez a jelenet mindkét kamera látószögébe bekerült.
Természetesen ezzel a jól sikerült jelenettel is találkozhatunk majd Szendőfi Balázs új filmjében, de addig is itt van még néhány állókép, amelyet a napokban készített a helyszínen. Ezeken jól látható, milyen nagy forgalom van most itt, a szürke gémek mellett sok kárókatona is buzgón vadászik a vízből, sőt, nagy kócsag, egerészölyv és rétisas is felbukkant ezen a területen.
A szürke gémek itt most csak nézik, ahogy a kárókatonák folyamatosan szedik ki a pontyokat a vízből. A finom falatok reményében egy nagy kócsag is érkezik a helyszínre
A szürke gémek se szégyellősek. Ez a példány egy óriási ezüstkárászt fogott. És egészben le is nyelte
Egy egerészölyv is érdeklődve repül át a népszerű hely felett
Rétisas elől menekülnek a szürke gémek, de szerencséjükre ő is csak egy pontyért jött
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
