Talányos kőbástyák Piliscsaba környékén

A Pilis délnyugati részén, a forgalmas 10-es út mentén fekvő Piliscsabáról elsőre mindenkinek más jut az eszébe, de a természetjárók többségének biztosan a környék különös sziklatornyai, panorámás szirtjei ugranak be egyből, feltéve, ha látták őket. Ettől függetlenül a kirándulók számára a hegység lábánál elterülő kis városka ismerős lehet, mint a pilisi terepezésnek egy kiváló kezdő- vagy végpontja, az erre haladó Országos Kéktúra (OKT) egyik bélyegzőhelye, vagy olyan helyszínként, ahol az a bizonyos egyedi egyetemi épületegyüttes, illetve a „jenga toronyra” emlékeztető kilátó áll. Utóbbiról majd szót ejtünk, de ne rohanjunk ennyire előre. Melyek is azok a kihagyhatatlan sziklaalakzatok?

Az OKT a Csabai-hegyet megkerülve, dél felől éri el Piliscsabát, majd a Kálvária utcán vezet be a városba. Ebben az utcában ritkábban látható kék jelzések ágaznak le az országos kékről, illetve vezetnek fel egy közeli dombra. A templomhoz, kápolnához vezető utak jelölésére szolgáló „keresztes” jelzés sejthető módon a település 1850-es években, közadakozásból épült kálváriájához, illetve kápolnájához visz, de aki tovább halad ezen az ösvényen, panorámát és egy különös „gombát” is megcsodálhat.

A Csabai-gomba
A jelzés réz domborműves stációk mentén rézsútosan kapaszkodik fel a dombtetőn álló kálváriához, ahonnan már részlegesen kilátás tárul elénk elsősorban Piliscsabára. Innen pár száz méter követve az ösvényt (kis letérésekkel) először egy jellegzetes fát, egy meredélyes kilátópontot, valamint a környék egyik nevezetességét, egy érdekes formájú sziklát vehetünk szemügyre. Megpillantva ezt a csodát, egyértelmű a névadás, bár ha tovább nézzük, alakja akár másra is emlékeztethet minket. Maradjunk csak a gomba küllemnél, hiszen a kérdés így is, úgy is ugyan az: hogyan keletkezett ez a látványos kőtömb, talán ember alkotta? Nem! Ilyen szobrokat a természet farag, a kérdés csak az, hogy hogyan?

Ha közelebbről is megvizsgáljuk ezt a pár méteres sziklatömböt, a közvetlen környezetétől eltérő állagú és fajtájú üledékes kőzetek cementálódott egyvelegét látjuk. A márgából, dolomitból és mészkőből összeálló sok millió éves kőtömböt ma is formálja a természet koptató munkája, de keményebb, ellenállóbb anyaga „gombaként” jobban dacol az idő múlásával. A hajdan itt hullámzó tengerek többféle üledékéből létrejött sziklatömb alsó része másféle cementáltsága miatt jobban erodálódott, elvékonyodott, ennek köszönhető, hogy a szikla – túl azon, hogy látványosan kiemelkedik a környezetéből – beindítja az emberek fantáziáját.

Az Ördögoltár
A környék más figyelemre méltó sziklalátványosságot is tartogat, mint például az Ördögoltárnak is nevezett Csabai-torony, amit az eddig bejárt hangulatos ösvényünktől pár száz méterre, a kék háromszög jelzésein érhetünk el. A Kavics-hegy (Sóder-hegy) oldalában, feketefenyők közt égnek meredő, valóban toronyszerű sziklaszirt is hasonló módon alakult ki, mint a Csabai-gomba, vagy mint a vidék egyéb kimagasló képződményei, de ennél a sziklánál (nyugati oldalán) hévizes oldási üregeket és karsztos kiválásokat (borsóköveket) is megfigyelhetünk.

Roppant megkapó látványt nyújt ez a fák közül egyszer csak előtörő kőóriás, amiről nem tudhatjuk biztosan, miként kapta az Ördögoltár elnevezést. Az tudjuk, hogy a kereszténységet megelőző időkben az emberek ilyen egyedi, a környezetüktől eltérő, kimagasló helyeken tartották szakrális szertartásokat, amit később az egyház tiltott. Hazánkban sok ilyen pogánysággal összeköthető helyszínt őriznek a helynevek, valahol, konkrét bizonyítékokat is feltártak a kutatók, de itt, a Csabai-toronynál csak a név enged következtetni. Ami viszont látszik, hogy egykor sziklamászók gyakorlóhelyként, a szovjet katonák pedig üzenőfalként használták az azóta már védett sziklatömböt.

A Kavics-hegy kőtornyától Piliscsaba egy másik jellegzetes sziklájához is érdemes ellátogatni. Folytassuk hát az utat jelzetlen ösvényen, ami a Vörös- és Kakukk-hegy északi oldalában kanyarog a 10-es útig, amin átkelünk, majd a Kopár-csárdától már a piros jelzésen emelkedünk a Vörös-hegy 370 méteres csúcsára. Itt találjuk a Pilisi kilátások jelvényszerző túra egyik igazolópecsétjét, de az igazi panorámára, illetve sziklaélményre még várnunk kell egy kicsit.

A nyiladéktól továbbhaladunk a piroson, de kisvártatva az esőháznál bal kéz felé le is fordulunk a térképen „Körsétaútként” feltüntetett, jelzés nélküli ösvényre. Hangulatos kanyargásban többször is ráláthatunk a fenyvessel takart dolomitbuckákra, valamint olykor-olykor távolabb is kitekinthetünk. Tekeregjünk tovább, és ha a térképen megtaláltuk a Sas-sziklát, a helyes irányt sem fogjuk elvéteni. Persze, a könnyebb tájékozódáshoz érdemes GPS-t használni.

A kevésbé ismert Sas-szikla
A „Körsétaút” legérdekesebb látnivalója a Sas-szikla, aminek neve arra enged következtetni, hogy sasok szoktak pihenni vagy fészkelni rajta, s ha nem is mostanában, de régen biztosan. Az igazság mégsem ez, mert ha járt is erre sas, akkor sem a látogatása adta eme több méter magas, fehérlő sziklatömb a nevét, hanem csupán a fák lombkoronáját áttörő szikla alakzata emlékeztet egy vadászó madár kiterjesztett szárnyformájára.

Piliscsaba környékén számos más érdekességet is felfedezhetünk, de ha igazi kuriózumra, illetve teljes körpanorámára vágyunk, akkor mindenképp fel kell kapaszkodnunk a település feletti 447 méter magas Nagy-Kopaszra. Ezt az úti célt a Sas-sziklától – visszatérve a Vörös-hegyi elágazáshoz – a Piliscsabára levezető sárga négyzeten, Klotildligeten átsétálva pedig a kék háromszögön érhetjük el a leggyorsabban.

Az a bizonyos „Jenga”-torony
Kevés emelkedőt kell leküzdeni annak, aki kíváncsi az innen elénk táruló kilátásra, továbbá, magára az egyedi építményre. A 11,5 méter magas, főként vörösfenyőből összeállított kilátó Dévényi Antal erdészről lett elnevezve, a jenga csupán egy becenév, ami a kilátótorony szerkezete és a népszerű építő-ügyességi játék hasonlóságára utal. Az épület egy 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, amely tömör, egymásra rakott fenyőgerendákból épül fel. A kilátóhoz 132 köbméter faanyagot használtak fel.

A kilátó környezetében padokat, asztalokat és tűzrakót találunk, ahol gyakran töltik szabadidejüket a kirándulók, de sajnos sokan még mindig nem értik azt az egyszerű szabályt: hogy amit elhoztál magaddal az erdőbe, azt vigyed is vissza. Ne várjuk, hogy más takarítsa el a szemetünket, ne dobjuk a tűzrakóba, és ne gondoljuk, hogy a lebomló szerves hulladék nem lehet káros a természetre, mind azon túl, hogy ezek a dolgok sem festenek szebben, mint az eldobott flakon vagy konzervdoboz!

A kék háromszögön kevesebb mint két kilométer megtételével ereszkedhetünk vissza Piliscsaba központjába, ezzel pedig egy közel 14 km-es körtúrát zárunk be. A nem túl megterhelő, sok élményt és felfedeznivalót tartogató út után biztosan másként fogunk gondolni erre a környékre, illetve magára Piliscsabára is.