Taroltak a magyar természetfotósok a nívós nemzetközi pályázaton

A számos nemzetközi fotópályázat közül az olasz rendezésű Asferico International Nature Photography Competition az egyik legnívósabbnak számít, idén is több mint 18000 képpel neveztek rá a világ számos pontjáról, és ebben az igen erős mezőnyben sikerült a magyaroknak kimagasló eredményeket elérni. A 8 felnőtt és 2 ifjúsági kategóriában összesen 12 magyar kép került be a finalisták közé, ezek közül pedig 4 kép is kategóriagyőzelmet ért el. És még nincs vége a 2021-es versenynek, ugyanis az Asferico szervezői - eltérően a többi természetfotós pályázattól - a verseny abszolút győztesének kilétét mindig jóval később árulják el. Ha a járványhelyzet ezt nem akadályozza meg, akkor idén ezt július második felében hirdetik majd ki az Appennino Fotófesztiválon. A verseny abszolút győztesét pedig mindig a kategóriagyőztesek közül szokták kihirdetni, úgyhogy lássuk, kik azok a magyar fotósok, akik esélyesek lehetnek a győzelemre.

Kezdjük a sort Potyó Imrével, aki 2020-ban az Év Természetfotósa lett Magyarországon. Imre rutinos pályázó nemzetközi pályázatokon és az Asfericón is többször indult már, de eddig csak a második helyezésig jutott. Ezúttal az Egyéb állatok kategóriában lett kategóriagyőztes, mégpedig ezzel az izgalmas, kék órában készült petecsomós képével, amelynek egyik különlegessége a fotó bal sarkában váratlanul felbukkanó gyepi béka.

Ezt a fotóját már több pályázaton is láthattuk sikeresen szerepelni, kategóriagyőztes lett tavaly a magyar Az Év Természetfotósa pályázaton, és a szlovén Magical Nature pályázaton is, illetve idén bekerült az orosz Golden Turtle legjobbjai közé, de ennek a pályázatnak még nem tudni az eredményeit, így azt se, milyen helyezést ért ott el. Azt viszont tudjuk, hogy az Asferico-n bekerült még egy fotója a finalisták közé, amelyet még más pályázaton nem láthattunk, különlegessége pedig, hogy ezen olyan gombákat kapott lencsevégre tavaly a Börzsönyben, amelyeket már rég nem dokumentáltak ezen a vidéken.

A képről Imi ezt mesélte nekünk:

„A tavalyi szezonban szinte sosem látott gombatömeg jelent meg a Börzsönyben mind fajszámban, mind egyedszámban, a legjobbkor jött tartós csapadéknak köszönhetően. Mindent elleptek a gombák. Ezek az apró, néhány centiméteres kígyógombák egy félig kidőlt fa törzsén növekedtek. Alájuk és közéjük helyezkedve, kis mélységélességet használva, kicentizve a legjobb kompozíciót és az elő-háttér elrendezését, valamint a fák még fent lévő levelein átszűrődő fényt, ezt a hatást kaptam. Több alkalommal, reggelente látogattam meg a gombáimat a Hiúz Ház nyitása előtt. (Potyó Imre a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa a királyréti Hiúz Ház Erdei Iskolában - a szerk.) Ennél a fotónál sikerült a legszebben bemutatnom a gombák »masírozó« seregét.”

A zsűrizésben is jártas Imit megkérdeztük, vajon esélyesnek látja-e saját fotóját az abszolút győzelemre, és ő úgy gondolja, hogy bár nagyon szeretik a pályázatok a gyepi békás fotóját, de szerinte az indiai Pratik Pradhan fotója, a Madarak kategória győztese a legnagyobb esélyes a fődíjra. Ez a kép egyébként az egyik kedvenc képe a mezőnyből, amit már más pályázatokon is többször látott, és mindig elcsodálkozik újszerűségén, dinamikusságán és tökéletességén.

Bár a fődíjra nem esélyes, de az idei pályázatról az abszolút kedvence Iminek az olasz Roberto Zanette fotója, amelyet csak csodaképnek titulált, amivel egyet kell értsünk, mert valóban gyönyörű ez a mogyoróvirágzásos, pollenszórós kép.

A következő magyar kategóriagyőztes Simán László lett, aki ezzel az egyszerre izgalmas látványú, de sejthetően szomorú esetet megörökítő képpel lett első a Kompozíció és forma kategóriában.

A Zala megyei Söjtörön élő és ott háziorvosként praktizáló László közel húsz éve él szenvedélyének, a természetfotózásnak, és ez a hobbi már gyermekkorában is teljesen elvarázsolta. A táj- és makroképek fotózása mellett pár éve a drónfotózásba is beleszerelmesedett. A most kategóriagyőztes fotója azonban nem drónfotó, pedig elsőre azt hihetnénk. A kép 2018 őszén készült, amikor több emberi életet is követelő természeti katasztrófa sújtotta Olaszországot. Egy óriási tornádó is végigsöpört a térségen, köztük a Dolomitokban is, ahol László épp szokásos éves fotós kiruccanásán volt itt, több fotós társával. Tulajdonképpen belecsöppentek ebbe a helyzetbe, és azt tudni kell, hogy a tornádó olyan módon pusztított, hogy míg valahol teljesen letarolta a vidéket, fákat és házakat tett a földdel egyenlővé, addig nem messze ezektől a helyektől semmit se lehetett ebből érzékelni. A katasztrófa után Lászlóék az utak megnyitása után szinte elsőként jutottak el a pusztítás helyszínére. A vidám fotós társaság ezúttal csendben szemlélte a mérhetetlen pusztítást, mely a klímaváltozás egyik közvetett eredménye. László fotóján egy lombullató fenyvest láthatunk, amelyen a sok kidöntött és elpusztult fa között, pár őszi színekben pompázó fenyő megmaradt, amelyek számára az élet erejét bizonyítják. „Mintha egy kotta hangjegyei lennének a megújulás szimfóniájában.”

László idén indult először az Asferico pályázatán, így hatalmas eredmény, hogy egyből kategóriát is nyert és ezzel esélyes lett arra is, hogy a verseny abszolút győztese legyen. A magyarok közül esélyes lett még erre a címre Litauszki Tibor is, aki a Növények és gombák első helyezettje lett. De Tibor az egyik legsikeresebb idei magyar pályázója az Asfericóak, ugyanis még két képpel került be a legjobbak közé. Kezdjük a győztes képével, a Krókuszok hulláma cíművel, amellyel már több pályázaton is találkozhattunk korábban, például a 2020-as orosz Golden Turtle versenyén is kategóriagyőztes lett.

A fotó egy komplexebb technikát igénylő kép, a hosszú záridővel készült fotón a krókuszokat vakufénnyel megvillantva merevítette ki, majd a gépet elmozgatva „festette meg” a hátteret, és a két virágot is folyamatosan megvilágította egy lámpával, hogy azoknak is kirajzolódjon ez a hulláma.

A másik képe is hasonló, de egy kicsit másképp készült, ez a fotó a szintén a Növények és gombák kategóriában került be a legjobbak közé.

Hogy hogyan készült pontosan ez a kép, azt most Tibor elárulja nekünk:

„Kimentünk a helyi játszótérre a kisfiammal, és mivel én szeretek nyitott szemmel járni, a játék mellett megláttam, hogy a szomszédos erdőben több száz apró sárga virág festi színesre a téli avart. Rögtön elkezdett járni az agyam, hogy miként tudnám úgy megfotózni őket, hogy annak szép eredménye legyen. Egyedül mentem vissza alkonyatra, és elkezdtem kísérletezni a kompozícióval, a fényekkel. Végül vakuval világítottam meg őket, egy ellenfényt adva nekik, a hátteret pedig kamerán belüli multiexpozícióval készítettem úgy, hogy hosszabb záridő alatt a kopasz fák koronája felé fordítottam a gépet, és körkörösen mozgattam. Így kaptam ezt a sejtelmes alkonyati fotót.”

Tibor is most indult először ezen a pályázaton, így nagy örömet jelentett számára a kategóriagyőzelem, pláne, hogy emellett még két fotóját is magasan értékelték. A másik ilyen fotója Az egérke hajléka című, amit már szintén több pályázaton láthattuk sikeresen szerepelni, többek közt a román szervezésű Milvus természetfotó-pályázaton, egyébként ez a kép Tibor kedvenc fotója magától a 2019-es évből.

Tibort is megkérdeztük, vajon esélyesnek látja-e saját képét, hogy megnyerje a fődíjat, de bevallása szerint nem szeret inni a medve bőrére, és ha netán sikerülne neki, akkor ez lenne eddigi természetfotós pályafutásának legszebb eredménye. Egyébként nagyon erősnek tartja a mezőnyt, és ha rajta múlna, olyan képet választana abszolút győztesnek, amely tükrözi „romló” világunk aktuális helyzetét, ezért az Ember és természet kategória győztes képét, a kanadai Wei Fu fotóját választaná.

De Tibor számára ennek a kategóriának egy másik fotója a leginkább kifejező, ez pedig az olasz Renato Granieri Egy új élet című képe, de ez sajnos már nem indulhat a fődíjért.

A negyedik magyar első helyezett az ifjúság kategóriák közül a 15-17 éveseknek szólóban indult. Ő Koncz-Bisztricz Tamás, akinek neve már szinte minden hazai és nemzetközi pályázaton ott van a legjobbak között. Ezúttal ráadásul „címvédő” is, hiszen tavaly is ő nyerte ezt a kategóriát az Asferico versenyén. Idén azzal a fotójával lett első, amellyel 2020-ban a világ Legjobb Ifjú Makrófotósa lett.

A kép 2020 január elsején reggel készült egy a kis ugróvillásról. Tomi a mínusz 5 fokos hidegben hasalt a földön a csongrádi Bokros-pusztán a befagyott pocsolyáknál, ezeken ugráltak ezek az apró kis állatkák. A felkelő nap melege azonban gyorsan olvasztotta a talajt, Tomi pedig csupa sár és víz lett, de végül elkészült ez több pályázaton is szép sikert elért kép. Például a 2020-as orosz Golden Turtle pályázatán ez a kép is hozzásegítette Tomit, hogy ismét megnyerje az ifjúsági kategóriát.

És most jöjjön a többi magyar finalista. Elsőként nézzünk egy már szintén rutinos versenyzőt, Daróczi Csabát, aki tavaly kategóriagyőztes lett, de idén sajnos ez nem sikerült neki. Viszont két szuper képével is bekerült a legjobbak közé az Asferico versenyén. Az egyiket már láthattuk korábban, amely Csaba egyik nagy kedvence, erre a pályázatra Idegen címmel adta be, a tavalyi Év Természetfotósa pályázaton viszont Atkatársak címmel futott. De találó az Asfericóra leadott cím is, mert a kép olyan, mintha valamilyen idegenekről készült film képkockája lenne. A hátteret a platánfa kérge alatt élő csipkéspoloskák adják, a főszereplő pedig egy mindössze egy milliméteres atka.

Másik finalista fotója szintén nagyon izgalmas formavilágú, elsőre hirtelen nem is lehet tudni, hogy igazából mit ábrázol. A Kiskunságban készült Légszomj című alkotásáról a fotó alatt Csabától tudjuk meg, mit is látunk pontosan.

„Nyár végén madarakat fényképeztem egy tónál és még sötétben mentem be a leshelyre. Ezeket a fotózásokat általában 8 órakor már be is fejezem. Ezen a napon, amikor indultam haza, furcsa hangokat hallottam egy zsilip mellett. Amikor közelebb mentem, akkor láttam meg ezeket a törpeharcsákat. A meleg miatt a vízben elfogyott az oxigén, így ezek a halak így próbálták ezt túlélni. Pár nap múlva a kormoránok is felfedezték ezt a helyet, és gyorsan be is falták az összeset.”

A nem túl vidám vizes történet után most jöjjön egy sokkal nyugodtabb hangulatú kép. A Víz alatti világ kategóriába is bekerült egy magyar fotó a finalisták közé. Szűcs Boldizsár ezért a gyönyörű, édesvízi medúzáról készült éjszakai fotójáért kapott magas elismerést. Az Asferico pályázatán ő is most indult először és nagyon örül, hogy egy ilyen színvonalas mezőnyben ilyen szép eredményt ért el fotójával, különösen azért, mert ennyi neves magyar fotós mellett szerepelhet ő is ezen a pályázaton.

Következzen egy minimalista kép, mégpedig az Emlősök kategóriából. Elsőre fura lehet, hogy ebben indult, de ha jól megnézzük, akkor felfedezhetjük rajta azt, hogy miért. Palcsek István másodszor indul az Asferico versenyén és eddig ez a legjobb eredménye ezen a pályázaton, hogy bejutott a finalisták közé. Nemzetközi pályázatokra 1-2 éve nevez képeivel, és eddig a német GDT fotópályázatán ért már el szép eredményeket. Ő is nagyon örömteliek tartja, hogy ezeken a rangos nemzetközi pályázatokon rendre sok magyar képei kerülnek elismerésre és díjazásra. De térjünk vissza István most szépen szereplő képére, amit drónnal készített, és amelyről a kép alatt tudhattok meg még többet.

„A kép a lakóhelyem közelében, a Dél-Alföldön készült. Mivel az utóbbi időszak telein elég kevés a havazás, és az is ritkán marad meg tartósan, ezért minden ilyen alkalmat igyekszek kihasználni, hogy felszálljak a drónnal. A havas, jeges formák és a monokróm megjelenés gyakran nyújtanak érdekes látványt. Ezúttal a zord időjárás elől egy ritkás facsoportban menedéket kereső őz lett a téma. ”

Végül, de természetesen nem utolsó sorban, jöjjön a 12. magyar fotó a pályázatról, amelyet Kerekes István készített. Az apokaliptikus hangulatú képen seregélyek tízezrei láthatóak egy burgerlandi szélerőműnél. A kép a 2020-as Golden Turtle pályázatán is finalista kép volt, és akkor megtudhattuk a kép mellé adott leírásból, hogy a madárcsapatot kísérő hang hihetetlen volt, és ennek a inváziónak nemcsak az audovizuális hatása volt komoly, hanem sajnos jelentős károkat is okoztak a környező szőlőültetvényeken.

Gratulálunk a magyar fotósoknak ezekhez a szép eredményekhez! Végül íme, még néhány valóban remek fotó az Asferico pályázat legjobbjaiból, ha pedig az összes képet meg szeretnétek nézni, akkor kattintsatok ide!