Tata, a legek városa

Tata adottságai már Zsigmond királyt is lenyűgözték, ezért úgy alakította ki a környezetét (beleértve az 1409-re felépült várat), hogy teljes mértékben a kikapcsolódását szolgálja. Az Esterházyak, akik a 18. században szert tettek a birtokra, szintén ezt a vonalat vitték tovább, és ennek ma is számos nyomát fedezhetjük fel Tatán. Vagy csak ehetünk egy jót az Öreg-tó partján.

A tatai várnak csak a negyede maradt meg…

…de így is impozáns látványt nyújt, sőt, megkockáztatjuk, hogy az egyik legszemrevalóbb vár hazánkban. Anno itáliai mintára épült, később, Mátyás király korában reneszánsz várkastéllyá alakították át. A mohácsi csata után a végvárrendszer tagja lett, több török harcot is túlélt, legalábbis egy része. Bár az oszmán sereg végül elfoglalta, sokáig üresen állt, és ekkortájt már nagyon romos állapotban volt. Amikor az Esterházy családhoz került, ők megszabadultak a lerombolt részektől, és csak a déli szárnyat hagyták meg, ami ma is látható.

A tervek szerint bekerült volna a Nemzeti Várprogramba, de végül erre nem került sor, így bár kívülről látványos, de a kiállítására nagyon ráférne egy ráncfelvarrás, ezért csak a kifejezetten kíváncsiaknak ajánljuk. Mindenesetre a várkert szabadon megközelíthető.

A vadludak kedvence, az Öreg-tó

Az, hogy a vár ennyire mutatós, legalább felerészben annak köszönhető, hogy egy tó partján áll. Nem is akármilyen tó ez: Magyarország egyik legrégebbi halastava, ahol telente több tízezer lúd éjszakázik. November végén (amikor a Vadllúdsokadalmat is tartják), illetve december elején akár 65 ezer példány is összegyűlhet itt. Márciusig lehet velük találkozni.

Ha van kedvünk, akár körbe is sétálhatjuk a tavat, melynek partján épített és természeti látnivalók váltatkoznak. Ebben az esetben 7 km-t kell gyalogolnunk, és egy 14 állomásos tanösvény tábláiról ismerhetjük meg a környezetünket.

Elsétálunk a 17. századi Pötörke-malom mellett, amit Fellner Jakab tervezett (ahogy Tatán nagyon sok minden mást is), érintünk egy hajdani vízi vágóhidat, ami 1780 körül épült, illetve elhaladunk a díszes Feszty-Ugron-villa mellett, ami Feszty Adolfhoz köthető, aki annak a Feszt Árpádnak a bátyja, aki az Ópusztaszeren látható Feszty-körképet festette.

Színház és lovak

A tatai vártól nem messze látható a néhány éve felújított tatai kastély, ahol igényes kiállítást tekinthetünk meg az Esterházyakkal a középpontban. Falai között nagy volumenű történelmi események zajlottak: itt írták alá a schönbrunni békét, megszállt benne Ferenc József és II. Vilmos német császár, IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét pedig ebben a kastélyban fogták el 1921-ben.

Tata

lóversenyekkel, lovas tréningekkel. Az Esterházyaknak saját színházuk is volt, amit azért építtettek, hogy a vendégeik jól szórakozhassanak. A kastélyban enteriőrkiállítás látható, így képet kaphatunk arról, hogy hogyan élt egykor a grófi család, és még többet megtudhatunk arról, hogyan kapcsolódtak ki akkoriban a nemesek.

Mit keres a vértesszentkereszti templomrom a tatai angolkertben?

Az Esterházyak értettek a fényűzéshez: a lovassporton és a saját színházon, na meg a kastélyon túl egy mesebeli angolkertet is álmodtak Tatára, ami akkoriban Magyarországon még igen szokatlan volt. A 25 hektáros parkot Böhm Ferenc uradalmi mérnök alakította ki 1783-ban, Charles Moreau francia építész pedig műromokat tervezett bele, ami részben a 12. századi vértesszentkereszti apátság oszlopaiból és pilléreiből, illetve római sírkövekből készült. Áll itt egy barokk nyári lak is, illetve egy pálmaház, mindkettő szépen rendben tartva.

A kertben található Tata másik nagy tava, a Cseke-tó, ami egy valamivel több, mint 2 km-es sétával kerülhető meg. Mellette szomorúfűzek állnak. Érdekesség, hogy ez a kínai fafaj itt jelent meg először hazánkban.

Bár az angolkertet a forrásokra alapozva tervezték meg, jelenleg a tavon kívül nem sok vizet láthatunk benne. Hogy ennek mi az oka, azt ebben a cikkben próbáltuk felfejteni.

Napfényben csillog

Nyáron is, kora tavasszal is jártunk már a híres-neves Fényes tanösvényen, és bár egy olyan helyszínről van szó, ami akár szürke időben is érdekes lehet, a legszebb látványt valószínűleg mégis inkább zöldbe borulva nyújtja. Pallósoron, függőhídon, kilátóból fedezhetjük fel a fokozottan védett láptavat, amiről egy 18 állomásos tanösvény mesél. A víz télen sem fagy be, mert a hőmérséklete ilyenkor is 20-22°C körül mozog. És hogy miért fényes?

A tó számos békafajnak és mocsári teknősöknek ad otthont, de a madárvilág is gazdag: láthatunk itt például kis kárókatonát, jégmadarat, ököszemet, nagy kócsagot, szárcsát is.

Három nevezetesség egy helyen

Ha a geológia hoz lázba, ne hagyd ki Tata Szabadtéri Geológiai Múzeumát, amit egy régi kőfejtő udvarában alakítottak ki. A közelből indul a Kálvária-domb, ahol egy korlátba kapaszkodva lehet felmászni a kápolnához és a szoborcsoporthoz. Előbbi 1754-ben épült Esterházy József jóvoltából, előtte egy 14. századi gótikus templom maradványait láthatjuk.

Itt áll a Fellner Jakab-kilátó is, amihez hasonló kevés van az országban. Tudniillik, egykor söréttorony volt: a tetejéből olvadt ólmot csepegtettek egy lent elhelyezett, vízzel teli edénybe, és mivel az ólomcsepp gömbalakot vett fel esés közben, a víztől így szilárdult meg. A két háború közötti időszaktól a hatvanas évekig ezzel a módszerrel készült a sörét.

A torony 37 méter magas, 175 lépcsőfokon mászhatunk fel a tetejébe. A nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni.