Bevásárlóközpont mellett él egy nutriacsalád Tatán – Videó

A dél-amerikai rágcsáló inváziós faj nálunk, és ma már az ország több helyén megtelepedett. Tatára különösen igaz ez, a város különböző pontjain lehet nutriákkal találkozni.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép
illusztráció)
Forrás:
kemma.hu
2024. december 12.

A dél-amerikai rágcsáló inváziós faj nálunk, és ma már az ország több helyén megtelepedett. Tatára különösen igaz ez, a város különböző pontjain lehet nutriákkal találkozni.

Tata legismertebb nutriacsaládja az egyik bevásárlóközpont mellett él, a nagytestű rágcsálók ugyanis az áruház melletti tűzvíztározónál rendezkedtek be még tavaly nyáron. Az állatok olyannyira megszokták már az embereket, hogy egészen közel engedik magukhoz a bámészkodókat.

Van, aki zöldséget, gyümölcsöt is hoz a nutriáknak, amit azonban a természetvédelmi szakemberek egyáltalán nem támogatnak.

„Folyamatosan arra kérjük a lakókat, hogy ne vigyenek élelmet nekik. Egyrészt az invazív faj nagy kárt okoz az élővilágban, másrészt a potyaeleség a területre vonzotta a patkányokat is, amik komoly betegségeket is terjeszthetnek” – mondta Szabó Máté a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre a kemma.hu-nak. A bevásárlóközpont korábban egy táblát is kihelyezett, amelyen felhívják a figyelmet erre, és azt is kérik, senki ne akarja megsimogatni az állatokat, bármennyire is szelídnek tűnnek, mert betegségeket, például veszettséget terjeszthetnek.

A szakember szerint a nutriák már Tata összes vizes élőhelyén megtalálhatók. Például a várárokban, a Réti-és a Ferencmajori-halastavaknál, a Fényes tanösvénynél és az Által-érben is több család él. Az Öreg-tó várhoz közeli oldalán azonban nem látni őket, ott ugyanis nincs a számukra megfelelő élelemforrás és búvóhely.

A nutriát vagy hódpatkányt a bundája miatt kezdték tenyészteni Európában. Amikor a nutriaprém kiment a divatból, felszámolták az állattartótelepeket, és szélnek eresztették az ott élő nutriákat – nemcsak itthon, hanem a környező országokban is. Ha egyedszáma komoly méreteket ölt, problémát okozhat az őshonos fajok számára, és gazdasági kártétele is jelentős lehet, például azzal, hogy átalakítja az élőhelyeket, megdézsmálja a szántóföldi növényeket és üregeket ás az árvízvédelmi töltésekben, ezzel gyengítve azokat.

Cikkajánló