Tudtad ezeket a tojásról?

Nemrég csodálattal néztem egy szárnyasokat tartó hölgy közösségi oldalán azokat a gyönyörű emutojásokat, amelyeken Egon, a büszke emupapa kotlott. Bizony, az emuknál mindig az apuka végzi a költést, a tojó pedig ezalatt agresszívan őrzi a területet. De az is előfordul, hogy új hímet keres magának, és több kakassal is párzik, így a gondos apa sokszor nem is a saját csibéit költi ki.

Az óriás és a „Tic Tac”

De hagyjuk a „hűtlenséget”, fókuszáljunk ezekre a gyönyörű tojásokra, amelyek láttán olyan érzésem támadt, mintha óriási, festett húsvéti tojások lennének. Az emutojás ugyanis egészen érdekes sötétzöld színű, 13 cm hosszú és kb. 600-700 gramm, ami megfelel 10 tyúktojásnak.

És bár az Ausztráliában őshonos emu a világ egyik legnagyobb madara, a strucc a ma élő állatok között a rekorder. Legnagyobb madárként a legnagyobb tojást rakja, amely a másfél kg-ot is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy kb. két tucat tyúktojás férne bele egy strucctojásba.

A ma ismert legkisebb tojást pedig egy Dél-Amerikában élő törpekolibri tojja. A mindössze 6 centiméteres madárka tojása olyan, mint egy Tic-Tac, alig 1 cm hosszú és még a fél grammot sem éri el (0,375 gramm).

A tojásméretrekordok között minden forrás megemlít egy már nem létező, röpképtelen madárfajt is, az elefántmadarat, amelynek több faja is élt Madagaszkáron. Körülbelül 1000 éve élhettek az utolsó példányok, létezésüket csontmaradványok és tojáshéjtöredékek bizonyítják. Ezek alapján a legnagyobbak három méter magasak is lehettek, és olyan 4-5 mázsa súlyúak. Óriási tojásaik 30-40 centiméter hosszúak voltak.

De nemcsak a tojások egymáshoz viszonyított mérete érdekes, hanem hogy a tojó mekkora tojást képes kiszuszakolni magából a testéhez képest. Ebben a rekorder a kivi nevű madár, amelynek hatalmas a tojása, tömege 20-25%-a a tojó tömegének. Érdekesség, hogy a már említett emu több mint fél kilós tojása pedig csupán 1,5%-a a tojó tömegének, amely az egyik legkisebb arányszám a madarak között.

Az őstojástól a piros tojásig

No, de mielőtt nagyon elvesznénk a számok rengetegében, és belemerülnénk a tojások forma- és színgazdagságába, előbb nézzük meg, hogy az emberek életében miért is tölt be olyan fontos szerepet a tojás. Azonkívül, hogy egy rendkívül fontos táplálékforrás, mint szimbólum is jelentős az emberiség történetében.

Számos nép teremtéstörténetében megjelenik. Megtalálhatjuk többek közt az egyiptomi, a görög és a távol-keleti kultúrákban is az őstojás vagy világtojás mítoszát, amelyből a világmindenséget eredeztetik. Az ókorban úgy tartották, hogy több isten is tojásból született, és az is mutatja, hogy milyen fontos szimbólum volt ez, hogy a halottak mellé sokszor tojást temettek.

Régészek találtak már tojást a fáraók idejében keletkezett sírokban, Kínában egy 2500 éves sírban, Toszkánában egy 2200 éves etruszk sírban, de még Hódmezővásárhely mellett is egy késő avarkori sírban.

A világ a finnugor eposzban, a Kalevalában is egy tojásból keletkezett:

Elmondható tehát, hogy a tojás, amely magában rejti az élet csíráját, már szinte emberemlékezet óta az élet, az újjászületés szimbóluma, a sírokba is az újjászületés, vagy épp a túlvilágra való szerencsés átkelés miatt helyezték.

Természetesen a keresztény kultúrába is bekerült a tojás, a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb szimbóluma lett, és Jézus Krisztus feltámadását jelképezi. De miért pont piros tojás? A legendák szerint egy asszony egy tojással a kezében siratta a keresztfa alatt Jézust, akinek vére pirosra festette a tojást.

De a tojás más formában is megjelenik húsvétkor, gondoljunk csak a barkára akasztott díszes üres tojásokra, amely az elmúlást, Krisztus üres porhüvelyét jelképezik.

A tojásnak még világnapja is van

A tojásfestés egyébként már jóval a kereszténység előtti pogány hagyományokban is felfedezhető, és a tavaszváró ünnepekhez köthető. Viszont érdekesség, hogy bár a tojás az újjászületés, a tavasz szimbóluma, mégis ősszel van a világnapja, mert hogy az is van neki. A tojás világnapját 1999-ben hirdette meg a Nemzetközi Tojásbizottság, és azóta minden évben október második péntekén ünneplik.

Színes tojások a természetben

A kulturális kitekintés után térjünk vissza a színekhez, ugyanis nem csak festett színes tojások léteznek. Aki látta már, milyen a fekete rigó tojása, az megcsodálhatta annak szép pettyes és kékeszöld színét, de az énekes rigóé talán még szebb, egészen élénk, kékeszöld színe van. Természetesen elképesztően változatos színekben és formákban találhatunk még tojásokat a fészkekben és odukban, de vajon miért lesz az egyik kék, a másik zöld, vagy akár bézs színű, más tojások pedig hófehérek?

Természetesen kutatták már, hogy vajon milyen funkciója lehet a színeknek, több elképzelés is található a neten ezzel kapcsolatban. Ami biztos, hogy a tojás színe mindenképp az életmódhoz alkalmazkodik. Az egyik megfigyelés szerint az odúban költő fajokra jellemző inkább a fehér tojás, a fészekben, talajon és egyéb helyen költőknél pedig a színes tojás a jellemző, ezek általában barnás, kékes, zöldes színűek, amely a rejtőzést segíti.

Ezek az érdekes foltok egyébként emellett szilárdítják is a tojást, ugyanis a barnás pöttyöknél a héj erősebb, mint a folt nélküli területeken.

Egy másik teória szerint egyes fajok kifejezetten kék tojásokat raknak, amelyek jobban felkeltik a hímek érdeklődését, így hajlamosabbak jobban megvédeni azokat, sőt az abból kikelt fiókákat is. Azonban ezért a védelemért a tojók komoly árat fizetnek. A kék színt okozó vegyület a hemoglobin lebontásakor keletkezik, és ez egyfajta antioxidáns is, ami segít megelőzni a sejtkárosodást. Ahhoz, hogy a tojás minél többet kaphasson ebből az anyagból, a tojónak ezért a saját antioxidáns alapú védekezését kell csökkentenie.

Kutatók arra is rájöttek, hogy a sötétebb tojáshéj a trópusokon az álcázás mellett más miatt is hasznos, ugyanis ezek a sötétebb pigmentek olyan fényre aktiválódó molekulákat is tartalmaznak, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzések ellen. A kék pigmentáció ráadásul ügyesen védi a tojást a napsugárzás káros hatásaitól is. Ugyanakkor a nem trópusi vidékeken is találni nagyon sok sötét színű tojást, de itt más okból ilyenek a tojáshéjak.

Ennek oka, hogy ezek a sötétebb tojáshéjak jobban megtartják a nap melegét, ami jó a tojásban fejlődő fiókáknak.

Persze, felmerülhet a kérdés, hogy akkor a trópusokon nem melegszik-e túl a sötét héjú tojás? De, sajnos megvan ennek a veszélye, de ott a fertőzés és a ragadozók elleni védelem miatt mégis szükséges ez a praktika.

Készült egy érdekes térkép is arról, hogyan változnak a tojások színei a világon:

Húsvéti színes tojás festés nélkül?

Bizony, léteznek olyan tyúkfajok, amelyek színes tojásokat tojnak, így megspórolhatjuk a festéssel járó pepecselést.

Ez a tyúk az egykori Chile területén élő Araucana Indiánok földjéről származik, őse a mapuche nevű tyúkfaj, amelynek viszont nem volt színes a tojása. Genetikai vizsgálatok során jöttek rá, hogy a tojások kékes illetve zöldes elszíneződését egy retrovírus okozza, amely az európai hódítók hajójáról került az újvilágba és „fertőzött” európai tyúkok vitték magukkal és terjesztették el a helyi állományban. Ez a retrovírus amúgy teljesen ártalmatlan, és a tenyészetek elkezdték tudatosan beépíteni ezeknek a kék tojást tojó tyúkoknak a genetikai állományát egyéb tyúkfajokba.

Így ma már egész sokféle színes tojást tojó tyúkfaj van, nemcsak kék és türkiz, hanem zöld, terrakotta vörös, sötétbarna, sőt rózsaszín tojással is találkozhatunk. A kék tojást tojó araucana tyúk mellett létezik például az Ameraucana, amelynek tojása a türkiztől a sötétliláig bármilyen lehet, sőt, barna is, a Legbar Cream tyúknak a bézstől a kékig terjedő színárnyalatú tojása van, a Barnevelder tyúk fekete, fekete-vörös, krémezüst, csokoládé vagy teljesen fekete tojást, a Maran tyúk pedig egészen sötétbarna tojást tojik. Az Uheyilyu tyúk tojásai zöldek, amelyek árnyalata a türkiztől az olíváig változhat, az Ayam Cemani tyúknak világos színű, rózsaszín árnyalatú tojásai vannak, a Grunlegger tyúk pedig szintén zöld tojást tojik.

A tyúktojás héjának a színe függ a tyúktól is, olyan értelemben, hogy általában a barna színű tyúkok tojnak sötétebb héjú tojást, míg a fehér színű tyúkok világosabb, olykor hófehér tojást tojnak, de sok múlik azon is, milyen külső tényezők érik a tyúkot. Például ha a tyúk túl sok időt tölt a napon, mert nincs árnyék, ahová bebújhatna, vagy víz, amiben lehűthetné magát, akkor tojásai fakóbbá válhatnak

Amilyen a tojó életmódja, olyan a tojás alakja

Bármilyen sokféle színűek és alakúak a tojások, szerkezetét tekintve mind ugyanolyan. Az egyetlen sejtből álló tojás sárgája maga a petesejt, amelyet a tápanyagraktárként szolgáló tojásfehérje vesz körbe. Ezt borítja be védőrétegként a mészből felépülő tojáshéj.

Megfigyelték, hogy a szokásosnál csúcsosabb tojások például azoknak a madaraknak lehet hasznos, amelyek sziklán fészkelnek, mert így csak körbe-körbe tudnak gurulni, nem esnek le a tojások. De aztán Mary Caswell Stoddard biológus és csapata felismerte, hogy más állhat a csúcsos forma hátterében. A vándormadarak, még a vízben nagy utakat megtevő pingvinek tojása is sokkal nyúltabb formájú, mint az átlag, kerekded tyúktojások. Ezt azzal magyarázták, hogy egy hosszútávú vándormadárnak sokkal vékonyabb, áramvonalasabb a teste, ezáltal a hasüregi szervei is préseltebben helyezkednek el, amely nagyban befolyásolja a tojás alakját. Így tehát a tojás alakja inkább a tojó madár testalkatához idomul, mintsem ahhoz, hogy milyen helyen van a fészek.

Láthatjuk, hogy nagyon sok érdekességet rejt a tojás, napestig sorolhatnák ezeket, például az is érdekes kérdés lenne, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, de ezt talán majd máskor. Ami a lényeg, hogy a tojás a teremtés egyik csodája, egyszerű és mégis tökéletes.